>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Miniszterelnöki Hivatal

Bugár Béla, a csehszlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke megküldte Molnár Imrének, a MEH osztályvezetőjének a kisebbségi törvénytervezet Csáky Pál képviselő által kidolgozott véleményezését, amely ez ügyben akár négyoldalú tárgyalások kivitelezését is javasolta. „Mozgalmunk nevében csak üdvözölni tudjuk a törvénytervezetet, mint európai nóvumot és valóban pozitív példát. Kívánatosnak tartanánk, ha a Parlament mielőbb elfogadná.” A pártelnök javasolta ugyanakkor a helyi kisebbségi önkormányzatok jogkörének bővítését, illetve a többnyelvűség betartásának fontosságát (pl. az egészségügyben).

Tóth Károly, a csehszlovákiai Független Magyar Kezdeményezés főtitkára megküldte Antall Józsefnek a törvénytervezet véleményezését. „Már nagyon régóta várunk arra, hogy a magyar parlament megtárgyalja a törvénytervezetet, hiszen ez nagyban hozzájárulhat a két ország kapcsolatainak elmélyüléséhez, és ahhoz, hogy itt Csehszlovákiában is hasonló törvényt fogadjon el a parlament.” A tervezetből a főtitkár kiemelte a kulturális autonómia és a közjogi jogosítványokkal felruházott kisebbségi önkormányzatiság biztosítását.

Entz Géza, a MEH politikai államtitkára (Határontúli Magyarok Titkársága) megküldte Wolfart Jánosnak a csehszlovákiai magyar pártok rövidített véleményét a kisebbségi törvénytervezetről.

Nagy Ferenc József a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezetet az indoklással együtt felterjesztette Kajdi Józsefnek, a MEH közigazgatási államtitkárának, és kérte a dokumentumnak az Országgyűlés elé történő benyújtását. Jelezte továbbá, hogy nem kapott észrevételt a Kisebbségi Kerekasztaltól, és a kisebbségi elutasító álláspontról csupán a sajtóból értesült.

Göncz Árpád február 29-i hatállyal, saját kérésére mentette fel tisztségéből Manherz Károlyt (52/1992. (II. 28.) KE határozat).

A FIDESZ és a Kisebbségi Kerekasztal képviselői megbeszélést folytattak a kisebbségi törvénytervezetről. A közzétett közös nyilatkozatuk leszögezte, hogy „a leginkább érintettek, vagyis a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek egyetértését nem bíró nemzeti és etnikai kisebbségi törvény jogsértő.” A kormány javaslatának elutasításával a felek egy, a Kerekasztal egyetértését bíró törvény elfogadását szorgalmazták.

A kormányülés felfüggesztette a BM átdolgozásán alapuló, „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését. Úgy rendelkezett, hogy a kormány által létrehozott Miniszteri Bizottság (tagjai: BM, IM, KÜM, MKM, PM, MEH-HTMT, NEKH) döntsön abban a kérdésben, hogy Nagy Ferenc József szövegkorrekciós javaslatai vajon beilleszthetők-e és milyen módon a tervezetbe.

Fodor Gábor, az EJKVB elnöke és a FIDESZ országos választmányának tagja egy nagykállói politikai fórumon elfogadhatatlannak minősítette a kisebbségi törvénytervezetet.

Nagy Ferenc József benyújtotta a kormánynak a Miniszteri Bizottság határozata alapján módosított, „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló törvényjavaslatot tartalmazó előterjesztést és határozati javaslatot, amellyel a KÜM, MKM, PM, HTMT és NEKH képviselői egyet értettek, míg a BM továbbra is részben fenntartotta különvéleményét. A miniszter úgy ítélte meg, hogy az átfogalmazásokkal együtt a törvénytervezet már alkalmas az Országgyűlés elé történő beterjesztésre, de a kétharmados voltára tekintettel indokoltnak tartotta annak megismertetését a parlamenti pártokkal, valamint a módosításokról – a kapcsolódó kormányzati szervek képviselőinek részvételével – tájékoztatni a Kisebbségi Kerekasztalt.

Jeszenszky Géza külügyminiszter feljegyzést készített Antall Józsefnek a kisebbségi törvénytervezetről, amely azt indítványozta, hogy a javasolt módosításokkal a dokumentum – a BM különvéleményével együtt – kerüljön a kormány elé.

Az Alkotmánybíróság a 35/1992. (VI. 10.) sz. határozatában megállapította, hogy a kisebbségi törvény megalkotásának elhúzódásával a jogalkotó alkotmányellenes helyzetet idézett elő, és felszólította az Országgyűlést, hogy a törvényhozási kötelezettségének 1992. december elsejéig tegyen eleget.

Nagy Ferenc József a május végi kormánydöntés értelmében megküldte Kajdi Józsefnek, a MEH közigazgatási államtitkárának a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezetet azzal, hogy gondoskodjon az Országgyűlés elé történő benyújtásról. A kormány döntéséről és a benyújtásról a miniszter június 16-án levélben tájékoztatta Doncsev Tosot, megköszönve egyúttal a Kisebbségi Kerekasztal közreműködését, hiszen a jogalkotási folyamat innentől az Országgyűlés hatáskörébe került.

A Kisebbségi Kerekasztal ülése kialakította kritikus álláspontját a parlamenti képviseletről szóló 15-i konzultáció ügyében, amelyről Doncsev Toso június 15-én levélben tájékoztatta Wolfart Jánost. A megbeszélést a májusi megállapodás felrúgásaként értelmezték, visszautasították a véleményezésre biztosított háromnapos határidőt, és leszögezték, hogy a kisebbségi törvénnyel szorosan összefüggő kérdés nem oldható meg egyszeri konzultációval, de késznek mutatkoztak a további tárgyalásokra.

A hatpárti parlamenti munkacsoport megbeszélést tartott.

Arczt Ilona, az EJKVB tanácsosa megküldte Keszthelyi Gyulának, a HTMH erdélyi referensének a törvényjavaslat magyar és angol nyelvű változatát azzal, hogy juttassa el azt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ).

A kormány megalakulásával összefüggő egyes hatásköri rendelkezések módosításáról szóló 109/1994. sz. kormányrendelet a NEKH felügyeletével a MEH politikai államtitkárát bízta meg. E kormányzati ciklusban a Hivatal szervezeti keretei között önálló feladatkörrel működött a hazai kisebbségi, és a határon túli magyarok ügyeiben illetékes politikai államtitkár, Tabajdi Csaba.

A MEH, a kisebbségi szervezetek és a Kisebbségi Kerekasztal képviselői részvételével megtartott politikai egyeztető tárgyaláson a felek megállapodtak abban, hogy szeptemberben meg kell kezdeni a kisebbségi önkormányzati választások sikeres megrendezéséhez szükséges jogharmonizációt, amely magában foglalta a kisebbségi törvény módosítását is. Megállapodás született az érvényes szavazatok számában, a kisebbségi önkormányzatok létszámában, illetve a tervezett kisebbségi „népszámlálás” elhalasztásában. A megbeszélések, amelyeket már szakértői egyeztetések is megelőztek, augusztus 10-én folytatódtak.

A Miniszterelnöki Hivatalnak a Kormány 1996. évi I. félévi jogalkotási tervéről szóló közleménye a MEH illetékes politikai államtitkára és a NEKH elnöke felelősökként való megnevezésével irányozta elő a kisebbségi törvény módosítását.