>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Miniszterelnöki Hivatal

A magyarországi cigányság demográfiai helyzetéről, a kisebbségi önkormányzatok kulturális szerepéről az OCÖ szervezésében rendezett konferencián Kállai Ernő elmondta, hogy a kisebbségi törvény szerint az érdekképviseleti szervek feladata a kulturális autonómia, és csupán egyfajta kényszerből csatolták mellé a politikai képviseletet is – ez utóbbi viszont nem feltétlenül kellene, hogy oda tartozzon.

A Közjogi munkacsoport ülése napirend előtt ismét érintette a parlamenti képviselet lehetséges kivitelezését, majd egyeztetett az OBH és a MEH által összeállított „Problémakatalógusról”, benne a kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatos jogalkotási következetlenségről. Lásztity Péró jelezte, hogy a Szerb Országos Önkormányzat dolgozik a saját problémakatalógusán, mert 1993 óta megoldatlan, súlyos problémákat érzékelnek. Az ülés kitért a választási rendszerhez kapcsolódó „történelmi település” fogalmának intézményesíthetőségére (ezeken a településeken automatikusan kiírnák a kisebbségi önkormányzati választást). Folytatódott továbbá – Kállai Ernő javaslatának ismertetésével és megvitatásával – az egyeztetés a parlamenti képviselet ügyében is.

A Közjogi munkacsoport ülése, amely a vitát követően állást foglalt amellett, hogy az Alkotmány vonatkozó rendelkezése a következők szerint módosuljon: „A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési és helyi szintű képviseletét biztosítják.” A munkacsoport megvitatta azt is, hogy miként értelmezhető a települési kisebbségi önkormányzat működési feltételeinek a települési önkormányzat által történő biztosítása. Ezzel kapcsolatban a többség úgy foglalt állást, hogy szükséges a kisebbségi törvény tárgyi rendelkezéseinek megfelelő módosítása, hogy ne lehetetlenüljön el a kisebbségi önkormányzatok működése. Módosítandó a jogszabály a gazdálkodási kérdések miatt is, amelyek terén rendezetlennek bizonyul a kisebbségi önkormányzatok közjogi státusza (központi költségvetési és egyéb szervi gazdálkodás elemei egyaránt megtalálhatóak).

A II. Kisebbségi Kerekasztal ülése az Országgyűlés és a MEH megfigyelőinek részvételével tárgyalt a parlamenti képviselet és a kisebbségi média ügyéről. Az előbbivel kapcsolatban ismertetésre került a kisebbségi ombudsman koncepciója, valamint az ez alapján, a Közjogi munkacsoportban körvonalazódó alternatíva.

A Közjogi munkacsoport ülése a következő ülésére halasztotta az Alkotmány módosítására irányuló szövegjavaslatról szóló döntést. A kisebbségi ombudsman munkatársa tájékoztatta a résztvevőket a parlamenti képviseletről szóló, és a kisebbségi vezetők többsége által támogatott OBH-koncepcióról, amit annak megvitatása követett. Az ülés végül úgy foglalt állást, hogy a következő alkalomra készüljön egy vázlat, amely tartalmazza a legfontosabb eldöntendő kérdéseket.

A Közjogi munkacsoport ülésének keretében kiosztásra került a kisebbségi parlamenti képviseletről szóló összefoglaló vázlat, amelyet megvitattak a résztvevők. A munkacsoport végül felkérte az országos önkormányzatokat, hogy közös delegáltjaikkal egyeztetve foglaljanak előzetesen állást a főbb kérdésekben.

Az erőviszonyok módosulása következtében feloszlatta magát a Csongrád megyei cigány kisebbségi önkormányzat.

A Közjogi munkacsoport ülése a vitát követően úgy foglalt állást, hogy bár a delegátusi intézményről való tárgyalás és koncepció kialakítása ugyan a munkacsoport feladata, de az nem lehet a parlamenti képviselet alternatívája, nem válthatja ki, és nem akadályozhatja azt. A következőkben a résztvevők a települési és a kisebbségi önkormányzati rendszerek viszonyát tárgyalták meg.

A Közjogi munkacsoport ülése megvitatta Nemes Dénes feljegyzését a kisebbségi „történelmi település” fogalom intézményesíthetőségéről, illetve tételesen a kisebbségi parlamenti képviseletről készített összefoglalót. Eldőlt, hogy a munkacsoport 2008. február 15-ig kidolgozza a képviselettel összefüggésben a kisebbségi választói névjegyzékre vonatkozó koncepciót is.

A Közjogi munkacsoport ülése úgy foglalt állást, hogy a készülő koncepcióba kerüljön be a kitétel, amely szerint szükséges az Alkotmányban rögzíteni azt, hogy a kisebbségek parlamenti képviselőinek kedvezményes megválasztását külön törvény szabályozza. Az ülés a továbbiakban folytatta a parlamenti képviseletről szóló összefoglaló tételes megvitatását, állást foglalva a jelölés kérdéskörében.

A MEH kiadott közleménye tudatta azt, hogy a kormány az év elejétől differenciáltan, az elvégzett feladatok alapján támogatja a kisebbségi önkormányzatokat. A feladatokhoz kötött támogatás elnyeréséhez a testületeknek február elsejéig igénylést kell beadniuk a Magyar Államkincstár regionális igazgatóságain, amelyről kisebbségi költségvetési bizottság április 15-ig hivatott dönteni. Az odaítélt támogatási összeget két egyenlő részben, május és augusztus 15-ig kapják meg az érintett kisebbségi szervek.

A Közjogi munkacsoport ülése megvitatta a 2008. évi munkatervet, valamint a korábbi összefoglaló anyagokat (delegátusi intézmény, parlamenti képviselet, köztük az aktív választójog alanyai).