>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Minisztertanács

A vitát követően a NEKT levélben kereste meg a március 24-ei tanácskozásról távolmaradó pártok elnökeit: „megdöbbenve vették tudomásul a tényt a hazai kisebbségek szervezeteinek képviselői is, akik nem értették, hogy vezető politikai erőként érdektelenséget tanúsítottak egy olyan kérdésben, amelyben konszenzus elérése szükséges. Magatartásuk számunkra is érthetetlen, mivel a nemzetiségi problematika törvényes rendezésének további halogatása belföldön feszültségeket okozhat, nemzetközi szinten tartós hátrányokkal járhat.” (Győri Szabó 1998.)

A Kollégium plenáris ülése a kisebbségi törvénytervezetet vitatta meg. A napirendi pont keretében Tabajdi Csaba arra mutatott rá, hogy az előkészítést a tárcák és a pártok nem tekintik szívügyüknek, mert megkeresésükre csupán a Szociális és Egészségügyi Minisztérium reagált, illetve több párt szakértője távol maradt a március 24-i vitáról. A résztvevők ugyanakkor – kritikai megjegyzéseikkel és javaslataikkal (parlamenti képviselet biztosítása, önkormányzati jogok kiterjesztése, jogszabályi ütközések kiküszöbölése, az anyagi fedezet megteremtése) együtt – elengedhetetlennek tartották a törvény megalkotását.

Az MDF programjának keretében tárgyalt, a párt külpolitikai célkitűzései, és kisebbségvédelmi programja azt hangsúlyozták, hogy „a határainkon túl élő magyarság ügyénél semmivel sem kisebb súlyú saját kisebbségpolitikánk elve. Nem tagadunk meg semmilyen olyan jogot hazai kisebbségeinktől, amelyet a kisebbségi magyarságnak követelünk.” (Bárdi – Éger 2000.)

Christoph Pan és Karl Zeller, az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának vezetői a NEKT korábbi, véleményezési célzatú megkeresése nyomán konkrét szövegtervezetet küldtek „A népcsoportok jogállása Magyarországon” címmel. A kisebbségi törvénytervezetük foglalkozott az anyanyelv használatával, a személy- és helységnevek ügyével, az anyanyelven történő oktatással, a médiajogokkal, valamint a népcsoportok autonómiájával és politikai képviseletükkel. (Győri Szabó 1998.)

A NEKT a magyarországi politikai pártok és a kisebbségi szervezetek képviselőivel folytatott vitákat követően, ezúttal határon túli magyar szakértőkkel vitatta meg a kisebbségi törvénytervezetet. (Győri Szabó 1998.)

Tabajdi Csaba megküldte a kollégiumi tagoknak a dobogókői tanácskozásról készített jelentést és számos ezzel kapcsolatos anyagot.

Tabajdi Csaba a kollégiumi tagoknak írott levelében tudatta az érintettekkel, hogy a testület befejezi a működését, méltatva egyúttal az elmúlt egy évben elvégzett, meghatározó jelentőségű közös munkát.

Az EJKVB ülése három módosító javaslattal indítványozta a plenáris ülés terjeszteni a kisebbségek védelméről szóló határozat-tervezetet, amelyet a Külügyi Bizottság alakított ki Tamás Gáspár Miklós képviselőnek (SZDSZ) a legutóbbi plenáris ülésen tett indítványa alapján. A Bizottság munkatervének elfogadása keretében, a képviselők fontosnak tartották a kisebbségi törvény mielőbbi megalkotását, illetve a mihamarabbi döntést a parlamenti képviselet ügyében.

A NEKT március 27-ei levelére egyedül a KDNP elnöke reagált, aki válaszában sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy pártjának szakértője nem tudott részt venni a kisebbségi törvénytervezet márciusi vitáján. A pártelnök ezt a választási kampánnyal indokolta, de kifejezte azon szándékát, hogy a kereszténydemokraták készek a törvény előkészítésében szerepet vállalni. (Győri Szabó 1998.)

A Minisztertanács a 95/1990. sz. rendeletében szüntette meg Pozsgay Imre tisztségét, az államminiszteri feladatkört.

A Minisztertanács a 1098/1990. sz. határozatával, május 31-i hatállyal mentette fel tisztségéből Tabajdi Csaba miniszterhelyettest, a NEKT vezetőjét.

A Minisztertanács a 1112/1990. sz. határozatában Kiss Gyula tárca nélküli minisztert nevezte ki Nemzetiségi Kollégium elnökének, és megbízta azzal, hogy július 10-ig tegyen javaslatot a Kollégium további működésére.