>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Művelődésügyi Minisztérium

Czibere Tibor Pozsgay Imrének küldött válaszában többek között megküldte a NÖO 1988-as munkatervét, amely tartalmazta a nemzetiségi törvény előkészítésében való részvételt is. Czibere röviden arról is tájékoztatta az államminisztert, hogy a törvény politikai elveinek kimunkálása a párt kapcsolódó osztályán történik. A javasolt együttműködést pedig elsősorban a kulturális és oktatási területeken látta kivitelezhetőnek.

Pozsgay Imre a nemzetiségi szövetségek vezetőivel találkozott az Országházban, az MM és a HNF OT munkatársainak részvételével. A megbeszélésen egyetértés alakult ki arról, hogy a reformfolyamatnak fel kell ölelnie a nemzetiségpolitika megújítását is, amelynek kulcskérdése az érdekképviselet, és a szövetségek ennek megfelelő átalakulása.

Pál Lénárd arról értesítette Lukács Jánost, hogy a nemzetiségi javaslat átdolgozásra került, illetve az MSZMP KB Irodája pótlólag megküldte azt a KB november 22-ei ülésére. Pál Lénárd utóbb, 25-én azt javasolta, hogy a dokumentum határozatként jelenjen meg.

Árvay Árpád, a Bács-Kiskun Megyei Tanács Vb. titkára véleményezésre megküldte Czibere Tibornak a tanács rendelettervezetét a nemzetiségi jogok érvényesülésének előmozdításáról, amely figyelembe vette a NÖO korábban már kifejtett észrevételeit.

Emlékeztető készült a nemzetiségi szövetségek vezetői, az MSZMP KB, a Minisztertanács, a HNF OT, valamint az MM NÖO képviselői közötti tárgyalásról. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van egy nemzetiségi törvényre. (Eiler 2002.)

Tabajdi Csaba az Eötvös József Cigány Magyar Pedagógiai Társaság és az MM közös nyíregyházi tanfolyamának megnyitó előadásában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország törvényben kívánja garantálni az országban élő nemzeti kisebbségek jogait.

Tabajdi Csaba a Kossuth Rádióban, a nemzetiségi törvény késlekedésével kapcsolatban elmondta, hogy „volt eléggé éles bírálat, hogy az etnikai és kisebbségi törvény tervezetét az IM elfektette, és erre nem is találtak mentséget a Kollégium bizonyos tagjai. Annyi mindent kellett a törvényhozási munkában az elmúlt egy év alatt történelmileg bepótolni, mégsem lett volna szabad ezt a kérdést félresöpörni. Azt hiszem, mindenképpen szükség van a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény munkálatainak felgyorsítására.” (Győri Szabó 1998.)

Eperjessy Ernő, a NÖO osztályvezető-helyettese levélben arról tájékoztatta Timoránszky Pétert, hogy a nemzetiségi törvényt előkészítő bizottságban a Művelődési Minisztériumot továbbra is Stark Ferenc képviseli.

A Kollégium plenáris ülésén, az eredetileg tervezettnél később vitatták meg a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény tervezetét, amelynek elkészítése Bíró Gáspár, a NEKT tanácsosának nevéhez kötődött. A kidolgozott törvénytervezet és önkormányzati statútum első változatát a NEKT az ülést megelőzően a minisztériumi és más szakértők, valamint a kisebbségi szervezetek részére kiküldte előzetes véleményezésre. Az aznapi tanácskozáson elhangzott észrevételek alapján a Kollégium azzal bízta meg a Titkárságot, hogy 1990. február 1-ig készítse el a kisebbségi önkormányzatok statútum-modelljét, a kisebbségi szervezetek támogatásának új alapokra helyezésének alapelveit, és kezdje meg a tárcaközi egyeztetést, illetve a pártokkal és kisebbségi szervezetekkel való előzetes konzultációt. Az elvégzendő munkához a NEKT december 25-éig kérte a Kollégium tagjainak írásos véleményeit, konkrét szövegjavaslatait.

Az MM miniszteri értekezlete megtárgyalta és jóváhagyta a „Nemzetiségek, kisebbségek és a Művelődési Minisztérium feladatai” c. összefoglalót, amelyet Rátkai Ferenc utóbb, 1990. március 19-én továbbított a minisztériumi vezetőknek. Az elfogadott előterjesztés szerint a nemzetiségi törvény előkészítése a kormányzati kisebbségpolitika készségét jelzi a megújulásra, és a „valóságos” kisebbségi igények kielégítésére. A dokumentum állásfoglalása szerint a Nemzetiségi Önálló Osztályt – feladatkörének, személyi összetételének és esetleg nevének megváltoztatásával – célszerű fenntartani és továbbra is működtetni.

Simon Istvánné, a NÖO megbízott osztályvezetője elkészítette az osztály 1989. évi munkájának értékelését, amely az általános nemzetiségpolitika feladatok elvi-gyakorlati segítése keretében megnevezte a nemzetiségi törvény előkészítésében való részvételt is.