Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 206       Lapozás: 1-10 ... 101-110 | 111-120 | 121-130 ... 201-206

Intézménymutató: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal


1998. december 22.

Az Országgyűlés elfogadta az 1999. január elsején hatályba lépő 1998. évi LXXXVI. törvényt a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról, amely az Orbán-kormány közigazgatási-szervezeti változtatásaival, a NEKH felügyeletének áthelyezésével összefüggésben módosította a kisebbségi törvényt. A jogszabály ezekhez a bekövetkezett változásokhoz igazította a MNEKK vezető testületeinek (kuratórium, felügyelő bizottság) személyi összetételét.

1999. február 19.

Doncsev Toso megküldte Hargitai Jánosnak, a NEKH-nek a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos álláspontját. A választási anomáliákkal kapcsolatban a jelöltállítási szabályok sokrétű, garanciális elemekkel való kiegészítését szorgalmazta annak érdekében, hogy csak az adott kisebbség képviseletére alkalmas jelöltek lehessenek megválaszthatók. A Hivatal indokoltnak tartotta a megyei szint kialakítását, a közvetett kisebbségi önkormányzat intézményének megszüntetését, a teljesítmény- és feladatarányos finanszírozás bevezetését, az országos testület törvényességi ellenőrzésének és hivatali hátterének megteremtését, valamint az intézmény-fenntartási tevékenység megerősítését.

A kisebbségi vezetők közül Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, hogy csak az önkormányzat korábban kialakított álláspontját tudja ismertetni a feltett kérdésekkel kapcsolatban. A választási visszaélések kiküszöbölésére a kisebbségi szervezetek és önkormányzatok szerepének növelését javasolta, a regisztráció bevezetését viszont ellenezte. Szorgalmazta a kisebbségi önkormányzatiság és kulturális autonómia meghatározását, azok anyagi és jogi eszközökkel való megerősítését.

Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke levélben közölte, hogy a témakörökre csak később, az önkormányzat alakuló ülését követően tud választ adni, de a regisztráció ügyét már határozottan el tudta vetni. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyeztetések tárgyát az 1998. november 25-i levelében javasolt témakörök képezhetik.

Farkas Flórián a javaslatait szövegszerűen, az eredeti törvénnyel egységes szerkezetbe foglalva küldte meg Kósáné Kovács Magdának.

1999. február 22.

Kaltenbach Jenő a választások során feltárt visszásságokról és a megoldási javaslatairól folytatott megbeszélést a kisebbségi vezetőkkel – ezek többségével a kisebbségi képviselők egyet is értettek. A résztvevők között a legnagyobb vitát a regisztráció kérdése váltotta ki. A kisebbségi biztos közölte, hogy a vizsgálat lezárásaként több törvény módosítását és megsemmisítését kezdeményezi, illetve a választásokkal összefüggésben indítványokat intéz az Alkotmánybíróság részére is.

Hámori József, nemzeti kulturális örökség minisztere megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatos álláspontját: az alapos szakértői munka elvégzéséhez legalább két hónapos határidőt tartott szükségesnek. Ez magában foglalná a kisebbségekkel való egyeztetést, véleményeik figyelembevételét, és így az új koncepció kidolgozását.

Tabajdi Csaba, az MSZP frakcióvezető-helyettese levélben arról tájékoztatta Hargitai Jánost, hogy a párt a törvénymódosítás irányával kapcsolatban a NEKH-nek az előző kormányzati ciklusban készített problémakatalógusát tekinti meghatározónak.

Bubenkó Csaba, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait. Ezek körében felvetette a kisebbségi önkormányzati középszint szükségességét, míg a kisebbségi hovatartozás esetleges regisztrálását elutasította.

1999. március 10.

Varjú Gabriella, a NEKH elnökhelyettese megküldte Arczt Ilonának a kisebbségi törvény és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítására érkezett javaslatokat kéthasábos változatban, amely egyrészt a hatályos normaszöveget, másrészt pedig a kapcsolódó szövegszerű javaslatokat tartalmazta. A választási elképzelések terén az országos önkormányzatok elvetették a regisztrációt, míg annak bevezetését a minisztériumok és a közigazgatási hivatalok megfontolandónak tartották.

1999. március 17.

Márk György, a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének hivatalvezetője levélben tájékoztatta Kósáné Kovács Magdát a Szövetség megalakulásáról, amelyre az országos önkormányzat létrehozásának meghiúsulását követően került sor. A továbbiakban több állami szerv – köztük a NEKH is – jelezte számukra, hogy a Szövetséget tekinti tárgyalópartnernek a hazai román kisebbség részéről.

1999. március 18.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta az OBH vitaanyagát a regisztrációról, a BM munkaanyagát a választójoggal kapcsolatos közjogi kérdésekről, a NEKH-nek a beérkezett vélemények alapján készített összefoglalóját a legfontosabb kérdésekről és problémákról, valamint a frakciók állásfoglalását.

1999. május 10.

Doncsev Toso megküldte Hargitai János bizottsági elnöknek a BM helyettes államtitkárának a kisebbségi jelölőgyűlésekről készült vitaanyagának véleményezését. A NEKH elnöke a lehető legkisebb időintervallum meghatározásával támogatni tudta a választások időbeli elkülönítését, míg a jelölőgyűlés jogintézményét nem tartotta a választójogi rendszerbe illeszthetőnek. Az utóbbi helyett inkább a jelölt írásbeli nyilatkozatát, a választási küszöbszámok megemelését, a feladatokhoz kötött finanszírozás kialakítását, valamint a kerületi szinttel szemben a fővárosi testület preferálását szorgalmazta.

1999. május 20.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta az IM szakértőjének a parlamenti képviselettel kapcsolatos vitaanyagát, a NEKH ezzel kapcsolatos észrevételeit, valamint áttekintette az e téren született korábbi javaslatokat. Az 1997. decemberi törvényjavaslattal kapcsolatban a bizottság szakértői vélemények kialakítását kérte. Szintén megtárgyalta a BM helyettes államtitkárának vitaanyagát a kisebbségi jelölőgyűlésekről, és a NEKH ezzel kapcsolatos észrevételeit. A bizottság ismét felkérte a Hivatalt a legfontosabb kérdések és problémák összefoglalására.

1999. június 3.

Doncsev Toso megküldte Hargitai Jánosnak a NEKH összefoglalóját a kisebbségi törvény Preambulumára, I. és II. fejezetére vonatkozóan a Hivatal – az összefoglaló készítésének időpontjában – rendelkezésre álló vélemények javaslatok alapján. A dokumentum bevezetője kiemelte, hogy a NEKH nem látta kivitelezhetőnek a módosítás kapcsán az alkotmány módosítását, a regisztrációval összefüggésben pedig a választási alapelvek lehetséges sérülését vetítette előre. Nem értett egyet az IM azon álláspontjával, amely szerint az alkotmánnyal összeegyeztethető a nyilvántartásba vétel. Nem tartotta célszerűnek a jogszabályok külön-külön történő korrekcióját sem, hanem a kódexszerű szabályozás mellett állt ki.

1999. június 10.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta a NEKH-nek a kisebbségi törvény preambulumával és I-II. fejezeteinek módosítására vonatkozó összefoglalóját, amely tartalmazta az országos kisebbségi önkormányzatok véleményét is. Röviden tárgyalt továbbá a parlamenti képviselet ügyéről.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék