>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

Metzinger Éva, a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője elkészítette Hargitai János számára a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait, amely részletesen kitért a kisebbségek országgyűlési képviseletének problémájára. A kisebbségi választásokon alkalmazandó regisztrációt a korabeli körülmények között nem tartotta megvalósíthatónak. A kisebbségi önkormányzatok szervezetével és jogállásával kapcsolatban pedig nem is annyira a kisebbségi, hanem jóval inkább az önkormányzati törvényt ítélte módosításra szorulónak a két jogszabály összehangolása és az ezzel kapcsolatos problémák kiküszöbölése érdekében.

Gelencsér József, a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének javaslatai elsőként az országgyűlési képviselet kérdéskörét érintették. A hivatalvezető kivitelezhetőnek tartotta a kisebbségi választópolgárok önkéntes regisztrációját is az adatvédelmi törvény megfelelő módosításával. Utalt továbbá a kisebbségi és az önkormányzati törvények összehangolási problémáira, a megyei szint kialakítására, az országos testület törvényességi ellenőrzésére, illetve a kisebbségi önkormányzati vezetők esetleges felmentésének lehetőségére.

Belánszki Gyula, Országgyűlési Biztosok Irodájának keretében működő, Kodifikációs és Koordinációs Főosztály vezetője megküldte Arczt Ilonának, az EJKVB főtanácsadójának a kisebbségi ombudsmannak az 1998-1999-es kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatairól szóló megállapításainak és intézkedéseinek összefoglalását egy könnyebben kezelhető változatban.

Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait. Hangsúlyozta viszont, hogy mivel folyamatban volt az új közgyűlés megalakulása, ezért az önkormányzat nevében nem tudott még a feltett kérdésekre kimerítő válaszokat adni, amelyek közül hiányolta a finanszírozás témakörét. Javaslatai körében kiemelte a teljes jogú és bizonyos többletjogokkal is felruházott parlamenti képviselet szükségességét. A regisztrációt határozottan ellenezte, de megoldásként szorgalmazta a kisebbségi szervezetek és az anyanyelv szerepének növelését, a jelöltállítás szigorítását, illetve a választások időpontjának különválasztását. Szükségesnek ítélte a kisebbségi önkormányzatiság és a kulturális autonómia fogalmainak jogi meghatározását, ezek erősítését, a jogkörök bővítését.

Az ad hoc bizottság megtárgyalta Kaltenbach Jenőnek „A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának megállapításai és intézkedései az 1998-99. évi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatai alapján” c. munkaanyagát, és meghallgatta az illetékes tárcák szakértőit és az országos önkormányzatok vezetőit. Hosszas vita bontakozott ki a regisztrációról, az aktív és passzív választójog esetleges korlátozásáról, amelynek hívei kisebbségben maradtak. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta, hogy a BM nem támogat olyan javaslatot, amely a regisztrációra épülne, hanem sokkal inkább a választási időpontok elválasztását és a közvetlen országos kisebbségi önkormányzati választást indítványozta. A frakcióktól és a szakértőktől beérkezett vélemények alapján összefoglalták a módosítással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és problémákat is.

Hargitai János a frakcióvezetőknek küldött levelében azt kérte, hogy a pártok a bizottsági tagjaikon keresztül fejtsék ki álláspontjaikat. A Pokol Bélának, a Választói Rendszer Reformját Előkészítő eseti bizottság elnökéhez írott levelében pedig rámutatott a két bizottság együttműködésének fontosságára a kisebbségi önkormányzati választások, valamint a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyeiben.

Orbán Viktor a parlamentben fogadta a 13 hazai kisebbség képviselőit, akik előzőleg közös levélben fogalmazták meg azokat a témaköröket, amelyekről tájékoztatást akartak kapni – egyebek mellett a választási jogszabályok korrekciójáról. A miniszterelnök a találkozón arról biztosította a kisebbségi vezetőket, hogy a kisebbségi törvény módosítása az egyetértésük nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé.

Tóth Zoltán, a BM helyettes államtitkára az EJKVB kérésére, a regisztráció témaköréhez kapcsolódva elkészítette feljegyzését „A kisebbségi közhatalmi szervezetek (önkormányzatok) választásával kapcsolatos szabályozás módszerei” címmel. Az összefoglaló leszögezte, hogy a BM a szükséges politikai döntés hiányában nem dolgozhat ki a regisztrációra vonatkozó törvénytervezetet, amely megoldást a hatályos jogszabályok nem is tettek lehetővé. A továbbiakban arra tért ki, hogy melyek lehetnek a kisebbségi identitásról szóló, egyoldalú jognyilatkozat felülvizsgálatának lehetőségei. A szerző ide sorolta valamely állami szerv esetleges felhatalmazását, illetve a választópolgárok (kisebbségi szervezetek) ilyen jellegű hatáskörrel való felruházását. A kisebbségi választójoggal kapcsolatban a közjogi típusú megoldás mellett érvelt, azaz a felmerülő vita elbírálásának állami garanciái kell hogy legyenek – az aktív és passzív választójog megállapítását nem bízta volna tehát társadalmi szervezet belátására. Összefoglalóan javasolta a kisebbségi jelöltek nyilatkozatának megtámadhatóvá tételét, a kisebbségi szavazólap külön kérésre való átnyújtását, illetve a választások időbeli elkülönítését.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta az OBH vitaanyagát a regisztrációról, a BM munkaanyagát a választójoggal kapcsolatos közjogi kérdésekről, a NEKH-nek a beérkezett vélemények alapján készített összefoglalóját a legfontosabb kérdésekről és problémákról, valamint a frakciók állásfoglalását.

Kreszta Traján, a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének elnöke levélben kérte Kósáné Kovács Magda segítségét a Szövetség működéséhez szükséges tárgyi és anyagi feltételek biztosításához. Az EJKVB-nak a helyzet megoldásáért tett erőfeszítéseiről az elnök 9-i viszontválaszában adott tájékoztatást, illetve kérte Doncsev Tosonak is a közbenjárását.

A kormány első olvasatban tárgyalta a három törvényt érintő, rövid távú módosítás tervezetét.

Az ad hoc bizottság ülésén szintén megtárgyalta a kisebbségi törvény rövid távú módosítását (a kisebbségi törvény és a kapcsolódó választójogi szabályok módosításáról szóló tervezetet), az OBH újabb, a regisztrációval összefüggő vitaanyagához fűzött BM észrevételeket, illetve a parlamenti képviseletről készített IM vitaanyagot. Ez utóbbi terén további anyagok kidolgozását tartották szükségesnek. A választásokkal kapcsolatban a képviselők és a felkért szakértők állást foglaltak a két legfontosabb kérdésben, az eltérő időpontban történő választás és a jelölés módjának ügyében. Röviden tárgyaltak az Erdélyi Magyarok Egyesületének kisebbségi kezdeményezéséről is.

Puss Lajos, az IM Közjogi Kodifikációs Főosztályának munkatársa elkészítette a munkaanyagát a kisebbségek országgyűlési képviseletének ügyében, „Megoldási lehetőségek a nemzeti és etnikai kisebbségek parlament-közeli képviseletére (szakértői vitaanyag)” címmel.

Doncsev Toso levélben fejtette ki javaslatát Hargitai Jánosnak a kisebbségek parlamenti képviseletének problémájáról. A kisebbségi törvénynek csak egy átmeneti jellegű és egyszerű módosítását javasolta, amely lehetővé tenné az országos elnököknek a parlament plenáris és az EJKVB ülésein való részvételét és véleménynyilvánítását.