>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

Szászfalvi László a kormányprogram vitájában felszólalva, felhívta a figyelmet az őszi kisebbségi önkormányzati választások és a törvénymódosítás ügyeire: „… ezzel összefüggésben azt is tudjuk, hogy a parlament előtt ott van egy jól, konszenzussal előkészített javaslat. Fontosnak tartjuk, hogy ezt mielőbb leporoljuk, megtárgyaljuk, megvitassuk és fogadjuk el, hogy az őszi kisebbségi önkormányzati választások ennek alapján történhessenek meg. Fontos momentum ez a kisebbségi törvény módosításával együtt, amelyről sajnos nem esik szó a kormányprogramban, ezért erre is szeretnénk felhívni a kormány figyelmét.”

Medgyessy Péter és Kiss Elemér kancelláriaminiszter az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel találkozott. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a jövőben bevonják őket minden, a kisebbségeket érintő jogszabály előkészítésébe. A választásokkal kapcsolatban utalt arra, hogyha születik olyan törvénymódosító indítvány, amelyet valamennyi kisebbség támogat, akkor ígérete szerint a javaslat az Országgyűlés elé kerülhet.

Tanácskozásra került sor a NEKH képviselői és a kisebbségi vezetők részvételével Balatonszemesen. A megbeszélés szakmai hátterét számos, az elmúlt időszakban született dokumentum képezte, köztük az országos önkormányzatok kisebbségpolitikai elvárásai (2002. május), a Medgyessy Péterrel való júniusi találkozó emlékeztetője. A kisebbségi törvény módosítását illetően háttéranyagnak bizonyult az EJKVB 2001-es indítványai, valamint a kisebbségi ombudsman 1999-es tervezete, amelyeket kiegészítettek a parlamenti képviselet ügyében kidolgozott egyéb koncepciók.

Heizer Antal a szeptember 26-i konzultáció alapján elkészítette a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének megteremtéséről szóló előzetes koncepciót.

Heizer Antal az EJKVB ülésén jelezte, hogy értesülései szerint az örmény elektorok többsége előreláthatólag nem az autentikus közösség tagjai közül kerül majd ki, illetve problémák várhatók a budapesti román kisebbségi önkormányzat megalakulásakor is. Az elnöknek tudomása volt arról is, hogy a parlamentből kiszorult pártok is állítanak kisebbségi jelölteket, így az etnobiznisz „hatalmi kérdéssé” is vált. Az Origonak a NEKH elnöke elmondta, hogy Lányi Zsolt volt országgyűlési képviselő (FKGP) örmény színekben indul, és a Magyar Igazság és Élet Pártjához tartozók is alapítottak egy örmény szervezetet. Megítélése szerint ugyanakkor sikeresek lesznek a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások, a visszaélések számát egy százalék körülire tette. Hangsúlyozta viszont, hogy a kisebbségi törvényt és a választójogi szabályokat módosítani kell. Ezzel kapcsolatban hangot adott azon véleményének, hogy ebben a ciklusban a jogszabályalkotás fő koordináló szerve a NEKH lesz. A visszaéléseket szerinte ki lehetne zárni a jelöltekkel szemben támasztott objektív kritériumok alkalmazásával.

Az EJKVB ülése.

Medgyessy Péter vezetésével az Országházban megalakult a Romaügyi Tanács. A testület egyik tagja, Zsigó Jenő a választójogi törvény módosítását szorgalmazta, mert szerinte a kisebbségi jogok akkor léteznek, ha a kisebbségiek választják meg a képviselőiket.

Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter egy gyulai sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a hatályos magyarországi kisebbségi törvény módosításra szorul, mert a román önkormányzatokba bekerülhetnek olyanok is, akik nem tagjai a közösségnek. A módosítás szükségességével, a problémák megoldásával egyetértett Bárándy Péter igazságügyi miniszter, de nem tudta megválaszolni azt, hogy mikorra várható a jogszabály módosítása. Az országos román önkormányzat vezetése egy, a román miniszterrel is ismertetett javaslattal állt elő, amely szerint egy meghatározott, egyházi és civil delegáltakból álló bizottság bizonyos kritériumok alapján állapítaná meg, hogy kik indulhatnának kisebbségi jelöltekként.

Vuity István, a fővárosi horvát önkormányzat elnöke lemondásra szólította fel a választásokon horvát kisebbségi mandátumot szerzett, de nem horvát származású személyeket.

A NEKH szervezésében tanácskozást tartottak a Hivatal munkatársainak és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével, amelynek témái a helyi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatainak összegzése és mérlegelése, a kisebbségi választásokkal és a parlamenti képviselettel kapcsolatos jogszabály-alkotás lehetőségeinek megvizsgálása, illetve a 2003-as költségvetés tervezése voltak. A konferencián több kisebbségi vezető is jelezte, hogy bírósághoz fordulnak az önkormányzati jogaik érvényesítése érdekében. A választásokkal kapcsolatos napirendi pont alapjául a NEKH által október 21-én elkészített munkaanyag szolgált. A kisebbségi vezetők részéről konszenzus alakult ki arról, hogy mielőbb szükséges a vonatkozó kisebbségi joganyag módosítása. A tanácskozásról, amelyen felvetődött az aktív és passzív választójog rendezése is, Heizer Antal november 11-én, a bizottsági ülésekkel összefüggésben tájékoztatta Szászfalvi Lászlót.

Az EJKVB ülése megvitatta az alkotmány módosítására, az uniós jogharmonizációval összefüggésben benyújtott törvényjavaslatot, amelyet általános vitára alkalmasnak talált. Hargitai János a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg nem ejt szót a kisebbségi önkormányzati választásokról, ennek jogi következményeiről, illetve szorgalmazta egyúttal a megfelelő törvénymódosítást. A bizottság a délutáni, következő ülésén többek között a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatait tárgyalta meg Ispánovity Mártonnak, a NEKH főosztályvezetőjének, Kaltenbach Jenőnek, Teleki Lászlónak, és Rytkó Emíliának a jelenlétében. Többen határozottan kiálltak a választójogi reform szükségessége mellett. Láyer József képviselő (FIDESZ) azt indítványozta, hogy az EJKVB a megvalósulás érdekében nyújtson be egy határozati javaslatot, amelyben felkérné a kormányt, hogy 2003 végéig terjessze be a módosító törvénycsomagot. Lásztity Péró hozzászólásában kulcsfontosságúnak a kisebbségek részvételét nevezte, és jelezte, hogy a munka már megindult az országos önkormányzatok és a NEKH munkatársai között.

Heizer Antal megküldte Kiss Elemérnek a NEKH javaslatát az alkotmány módosításáról szóló T/1270. sz. törvényjavaslathoz kapcsolódóan. A Hivatal elnöke úgy ítélte meg, hogy a választásokon tapasztalt anomáliák kiküszöbölésének nem megfelelő módja a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezések kiiktatása az alkotmány 70. §-ából. Megoldásként azt javasolta, hogy az alaptörvény egészüljön ki egy, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló kétharmados törvényre történő utalással. A levelet Heizer Antal továbbította Szászfalvi Lászlónak és Donáth László bizottsági alelnöknek a november 20-i bizottsági ülésre, valamint Szabó Vilmos és Teleki László politikai államtitkároknak és Bárándy Péternek.

Az EJKVB ülése – Láyer József november 13-ai indítványa nyomán – megtárgyalta a kisebbségi törvény módosítása és a kisebbségi önkormányzati képviselők választása tárgyában benyújtandó országgyűlési határozati javaslatot, amit a bizottság a másnapi ülésén véglegesített.