>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

A kormányülés napirendre tűzte a kisebbségi joganyag módosítására előkészített törvénytervezeteket, és azokat első olvasatban meg is tárgyalta. Az Etnonetnek nyilatkozó kormányzati források szerint a parlamenti benyújtásról még nem született döntés, de az újabb egyeztetéseket követően az ügy ismét napirendre kerül, és a kormány január végén szándékozik a törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé benyújtani. A tervezeteket az IM és a BM még karácsony előtt eljuttatta a kisebbségi testületeknek véleményezésre, kérve őket arra, hogy észrevételeiket és javaslataikat január 15-ig tegyék meg.

A bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a szerb és az ukrán országos önkormányzatok közös állásfoglalást adtak ki Szászfalvi László és a bizottsági tagok számára, amely elvetette a két előterjesztést és további egyeztetéseket kezdeményezett. Megítélésük szerint a névjegyzék bevezetése nem akadályozza meg a további visszaéléseket, és e helyett inkább a jelöltállítást szigorították volna. Állást foglaltak a meglévő, kétlépcsős elektori rendszer fenntartása, és a nem magyar állampolgárok választójoga mellett is. A tervezetek elfogadása szerintük rendkívüli nehézségek elé állítanák az országos önkormányzatokat és a helyi közösségeket egyaránt. A továbbiakban szoros együttműködést kilátásba helyező önkormányzatok elfogadhatatlannak tartották az országos érdekképviseletnek „az államosítását” a kisebbségi törvény módosítása révén. Az állásfoglalást eljuttatták a köztársasági elnöknek, Heizer Antalnak, Kiss Péternek, Szabó Vilmosnak, Szili Katalinnak, Kaltenbach Jenőnek, Somogyvári Istvánnak, Daróczy Istvánnak, a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, valamint a sajtónak is.

A hét országos önkormányzat állásfoglalására válaszul a cigány, a horvát, a német és a szlovák országos kisebbségi önkormányzatok elnökei egy másik közös állásfoglalást tettek közzé, amely rávilágított arra, hogy közgyűléseik többségi szavazással támogatták a kisebbségi névjegyzék bevezetését. Az elutasító állásponttal kapcsolatban pedig hiányolták a konkrét javaslatok megfogalmazását. Szabó Vilmos elmondta, hogy mindkét minisztérium dolgozik az újabb változaton, amelyet további egyeztetést követ, és tervezik a négypárti megvitatást is. Hozzátette, hogy a törvényjavaslatokat előreláthatólag február végén terjesztik az Országgyűlés elé.

Heizer Antal a Népszabadságnak elmondta, hogy folynak az egyeztetések, és reményei szerint a törvénytervezetet február közepén elfogadhatja a kormány, így az előterjesztésről az Országgyűlés már a tavaszi ülésszakban tárgyalhat. A NEKH elnöke bízott abban, hogy a kormány nem a „felpuhult” változatot fogadja el, azaz a névjegyzékekre ne iratkozhasson fel bárki.

Megjelent a Magyar Közlönyben a kormánynak az Országgyűlés 2004. évi tavaszi ülésszakához kapcsolódó törvényalkotási programja, amely márciusra irányozta elő a két törvényjavaslat tervezett elfogadását.

Csiki Anett az EJKVB megbízásából elvégezte a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat véleményezését. A tanulmány a tervezetet szakszerűnek, jól átgondoltnak és kidolgozottnak minősítette.

Négypárti egyeztetést tartottak a kisebbségi törvény és a választójogi szabályok módosításáról, amelyen Szászfalvi László, Kósáné Kovács Magda, Hargitai János és Fodor Gábor vettek részt. A megbeszélésen a képviselők egyetértettek a változtatások szükségességével, a módosítások irányával, valamint a kisebbségi választói névjegyzékek bevezetésével kapcsolatban. Az EJKVB elnökének tájékoztatása szerint még lesz egy utolsó egyeztetés az országos önkormányzatok vezetőivel, majd a kormánydöntést követően, február végén - március elején a parlament elé kerülhetnek a törvényjavaslatok.

A kormányülés második olvasatban megtárgyalta és elfogadta a kisebbségi joganyag módosítására kidolgozott törvénytervezetet. Heizer Antal tájékoztatása szerint a hosszas előkészítés után jó pár kérdés eldöntése a parlamenti szakaszra maradt.

A Külügyminisztériumban a hazai kisebbségek „anyaországainak” Budapestre akkreditált diplomatái kaptak tájékoztatást az elkészült és benyújtásra váró törvénytervezetről.

A kormány benyújtotta az utóbb T/9126-os számú, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A dokumentum áttekintésére március 8-án öt országgyűlési bizottság (Önkormányzati, Oktatási, Alkotmány- és igazságügyi, Külügyi, valamint Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi) lett felkérve

A törvényjavaslat a korábbiakhoz képest kiterjesztette a kisebbségi törvény személyi hatályát, amely magában foglalná az ország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat, az EU más tagállamainak állampolgárait, valamint a letelepedettként, bevándoroltként, vagy menekültként elismert személyeket (és közösségeiket), akik valamely elismert kisebbséghez tartozónak vallják magukat. A visszaélések kiküszöbölése érdekében megszigorította a választójogot: kizárólag az lehet választó és választható a kisebbségi választásokon, aki előzőleg regisztráltatta magát a névjegyzék-bizottságnál. E testületeket az országos önkormányzat hívta életre és meghatározott szempontok alapján mérlegelési jogkörrel is bírtak a kisebbségi hovatartozás megítélésének kérdésében, amelyet lehetséges további, bírói jogorvoslati út egészített ki. Helyi szinten leegyszerűsítette a kisebbségi önkormányzati rendszert úgy, hogy csak a településiből átalakult és a közvetlenül választott típusokat hagyta meg. Bevezette viszont a területi szintet, amelyet az országos szinthez hasonlóan közvetlenül, és arányos-listás rendszerben helyeztek pozícióba. Meghatározta továbbá a kisebbségi önkormányzatok feladatait, áttekinthetőbbé tette az országos testület gazdálkodását, és megteremtette annak törvényességi ellenőrzését is. Beillesztette a kisebbségi törvénybe a kulturális intézmény alapításával, fenntartásával és átvételével kapcsolatos rendelkezéseket.

A Magyar Hírlapnak a kétharmados támogatást igénylő törvényjavaslatról készült összeállításában Hargitai János országgyűlési képviselő kijelentette, hogy „a FIDESZ nem tiltakozik a névjegyzék ellen. Nem kizárt, hogy lesznek módosító javaslatok, de azok nem fogják megborítani a törvényt.”