>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országos Választási Bizottság

Karagics Mihály horvát, Heinek Ottó német, és Fuzik János szlovák országos kisebbségi önkormányzati elnökök a Dávid Ibolyához írott levelükben kifejtették, hogy a kisebbségi törvény módosításának javaslatát tárgyalási alapnak tekintik, és kérték a törvénytervezet véglegesítésének folytatását. Hangsúlyozták, hogy minden olyan módosító elképzelést támogatni tudnak, amely erősíti a kisebbségek kulturális autonómiáját, és a kisebbségi önkormányzatok legitimitását. Úgy ítélték meg, hogy tovább kell gondolni az országos intézmények finanszírozását, a megyei szint létrehozásának lehetőségét, az országos testület törvényességi ellenőrzésének megteremtését, valamint hivatala jogállásának tisztázását. A levél másolatát május 8-án megküldték Kósáné Kovács Magdának is.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) Andreov Kosztának, az Égei Makedónok Magyarországi Egyesületének elnökének április 10-i levele nyomán, az 1/2001. sz. határozatával hitelesítette a hivatalos kisebbségi elismerést célzó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát.

Rasim Ljajić jugoszláv kisebbségügyi miniszter budapesti látogatásának keretében magyar-szerb kerekasztal-konferenciát rendezett az amerikai Project on Ethnic Relations annak érdekében, hogy a résztvevő politikusok, szakértők és kisebbségi vezetők összehasonlítsák a két ország hatályos, illetve kidolgozás alatt álló kisebbségi jogi normáit. A tanácskozáson Tabajdi Csaba a hazai kisebbségi törvényt alapvetően jónak tartotta annak ellenére, hogy nem tudta megállítani a kisebbségek nyelvi asszimilációját, illetve csak jogokat, és nem kötelezettségeket és finanszírozási automatizmusokat állapított meg. Hasonló problémákra világított rá Lásztity Péró is a felszólalásában.

A NEKH elnökének augusztus 5-én feltett kérdései nyomán, az OVB kimondta azt, hogy egy kislistás vagy egyéni jelölt sem vállalhatja fel kedvezményre jogosító módon több kisebbség képviseletét a választásokon, ahogy az egy indulóra leadott szavazatok sem kerülhetnek két kompenzációs listára, és egy személyre is csak egy listát alapozhatnak.

A Népszabadság hírül adta, hogy újra fenyeget az etnobiznisz. A lap szerint a gyanús kisebbségi választási kezdeményezések ügyében Kaltenbach Jenő a közeljövőben vizsgálatot indít, és indokolt esetben az OVB-tól kéri a vitatott kezdeményezés érvénytelenítését. Kreszta Traján, országos román vezető egyúttal felhívta a figyelmet a gyanús román kezdeményezésekre.

Ficzere Lajos, az OVB elnöke utóbb arról tájékoztatott, hogy a választási előkészítésről megtartott konzultáción öt kisebbség (bolgár, görög, örmény, szerb, ukrán) jelezte azon igényét, hogy kizárólag a saját nyelvén kívánja az országos önkormányzat elektori gyűlését megtartani annak érdekében, hogy a testületben ne tehessenek szert befolyásra az adott kisebbséghez nem tartozó személyek. Az OVI azonban szinkrontolmácsolást biztosít a helyszíneken.

Botrányos körülmények között került megrendezésre az OCÖ megválasztására összehívott elektori gyűlés Budapesten, amelyet a Horváth Aladár vezette Demokratikus Roma Koalíció jelöltjei nyertek meg. A helyszínen tartózkodó Kaltenbach Jenő szerint lesújtó volt, ami ott történt, de az elektorok nem tehettek róla, mert bele voltak kényszerítve egy rossz választási rendszerbe. Kommentálása szerint az akkori választási szabályok mellett lehetetlen tisztességesebben lebonyolítani az országos kisebbségi önkormányzati választásokat. Farkas Flórián, az OCÖ leköszönő elnöke, a Lungo Drom vezetője az elektoraival távozóban kijelentette, hogy mindenképpen megóvja az eredményt. A Lungo Dromnak a gyűléssel kapcsolatos panaszait az OVB megalapozatlannak találta.

A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az Országos Cigány Önkormányzat megválasztásának 12-én hajnalban megszületett eredményét. Az LB úgy foglalt állást, hogy a határozatképességnek nem csupán a regisztrációkor, hanem a szavazáskor is fenn kell állnia. Kaltenbach Jenő arra hívta fel a figyelmet, hogy az OVB és az LB rövid időn belül ellentétes határozatot hozott, ami annak bizonyítéka, hogy silányak a vonatkozó jogi szabályok.

A Fővárosi Szlovén Önkormányzat elektori gyűlésen az elektorok bár szinte teljes létszámban megjelentek, de mindössze három fő regisztráltatta magát, így a gyűlést február 17-én meg kellett ismételni.

Az OCÖ közgyűlésének ülése nem támogatta azt, hogy külön kisebbségi választói névjegyzék készüljön a kisebbséghez tartozókról, de szükségét érezte annak, hogy valamilyen formában megoldódjon a kisebbségi kötődés igazolása. Fodor Ferenc sajtófőnök elmondása szerint azonban az OCÖ még nem alakította ki arról az elképzelését, hogy ez utóbbit miként kellene megvalósítani. Álláspontjuk szerint a kisebbségi önkormányzatokat kötelezően állami költségvetésből kell finanszírozni, az országos önkormányzat alakuló ülését az OVB elnöke hívja össze, az országos testület képviselőinek alapilletménye egyezzen meg az országgyűlési képviselőkével, a testület törvényességi felügyeletét a területileg illetékes közigazgatási hivatal lássa el, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei szavazati joggal lehessenek tagjai a települési képviselő-testületeknek. Az OCÖ mindezek mellett szorgalmazta a megyei szint kialakítását is.

Kiss Péter az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel találkozott, akik előzőleg az Országos Német Önkormányzatnál gyűltek össze taktikai egyeztetésre, amelyen az OCÖ képviselője nem volt jelen. A kisebbségi vezetők arra kérték a minisztert, hogy két héten belül kaphassák meg a kodifikált törvénytervezeteket, hogy azokat még karácsony megvitathassák a közgyűléseik. A találkozón a bolgár, ruszin, szerb és ukrán vezetők elvetették a névjegyzék bevezetését, amelynek terén Kiss Péter egy vegyes, az országos önkormányzat és az OVB által összeállított és kezelt modellre tett javaslatot. A miniszter ígéretet tett arra nézve, hogy a normaszöveg-tervezetek november második felére elkészülnek, amelyekről majd újabb egyeztetést lehet tartani. A MEH sajtóközleménye a találkozóval kapcsolatban azt is hírül adta, hogy Szabó Vilmos vezetésével, a meglévő koncepció alapján megindul a négypárti egyeztetés is.

Szabó Vilmos a NEKH-ban tanácskozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. A találkozóról készült összefoglaló szerint az államtitkár sürgetőnek ítélte a törvényjavaslat általános vitájának folytatását. A parlamenti pártok közös felelősségének tartotta a törvénymódosítás elfogadását annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a kisebbségi önkormányzatok jövőbeli megválasztása és megalakítása.

Az OVB a 122/2004. sz. határozatával hitelesítette a Novák Imre Josua által augusztus 16-án benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely a magyarországi hunok hivatalos kisebbségként való elismerését célozta meg. Az összegyűjtött 2381 aláírás ellenőrzését utóbb, a november 26-i ülésén rendelte el a Bizottság (142/2004. sz. határozat).

Az OVB ülése tudomásul vette a hunok hivatalos kisebbségi elismerését célzó aláírásgyűjtésről szóló jelentést, és a 3/2005. sz. határozatában megállapította, hogy az összegyűjtött érvényes aláírások száma meghaladta az ezret, és így a népi kezdeményezés érvényes. A határozatról Ficzere Lajos, az OVB elnöke január 8-án levélben tájékoztatta Szili Katalint.

Az OVB ülése a 38/2005. sz. határozatában hitelesítette a magyarországi zsidóság hivatalos kisebbségként való elismerését célzó országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét.