Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 3       Lapozás: 1-3

Intézménymutató: Romániai Magyar Demokrata Szövetség


1992. július 20.

Arczt Ilona, az EJKVB tanácsosa megküldte Keszthelyi Gyulának, a HTMH erdélyi referensének a törvényjavaslat magyar és angol nyelvű változatát azzal, hogy juttassa el azt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ).

1993. február 26.

Megbeszélésre került sor Budapesten a kormány és az RMDSZ vezetői között. A találkozó záróközleménye sürgette a magyarországi kisebbségi törvény és a romániai nemzetiségi statútum mielőbbi elfogadását. (Bárdi – Éger 2000.)

1993. július 15.

Ivan Gašparovič, a szlovák parlament elnöke a magyarországi szlovák alternatív szervezetek küldöttségét fogadta Pozsonyban. A kisebbségi vezetők arról tájékoztatták a szlovák házelnököt, hogy a kisebbség helyzete az elfogadott kisebbségi törvény ellenére folyamatosan romlik.

Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője a Pesti Hírlapnak adott interjújában úgy ítélte meg, hogy valóban európai léptékű törvény született Magyarországon, de annak értékeit igazán majd a megvalósulás során lehet látni

Az RMDSZ elnökségének bukaresti sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a magyarországi kisebbségi törvény sok szempontból példaértékű, mert egy intézmény-, jog- és gyakorlatépítő folyamatot fejez be, illetve olyan kérdéseket rendez (egyéni és kollektív jogok, államalkotó minőség, nyelvhasználat) a kisebbségek közreműködésével, amelyekkel a párt naponta szembesül Romániában. Markó Béla elnök és Tokay György frakcióvezető tájékoztatóján azt is hangsúlyozták, hogy Románia esetében is egyre sürgetőbb egy hasonló jogszabály megalkotása, amelyre már 1989 óta társadalmi igény mutatkozik..

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék