>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Alkotmánybíróság

Két hete beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz az ügyben, hogy több magánszemély a közelmúltban a zsidóság kisebbséggé nyilvánítását kezdeményezte, így a panaszt elbíráló döntésig nem kezdődhetett meg az aláírások gyűjtése. Deák Gábor, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapítója szerint egyértelmű, hogy az AB nem fog kivetnivalót találni a kezdeményezésben.

Az AB ülése a 2/2006. sz. határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, azaz jóváhagyta az OVB 2005. októberi döntését a zsidó kisebbségi kezdeményezésről.

Mesterházy Attila, Teleki László, Farkas Flórián és Németh Zsolt országgyűlési képviselők önálló képviselői indítványként törvényjavaslatot nyújtottak be a kisebbségek kedvezményes önkormányzati mandátumának biztosításáról. A javaslat szerint a kedvezményes mechanizmus az időközben megváltozott jogi szabályokhoz igazodott volna, és csak ott lehetett volna alkalmazni, ahol kisebbségi választói névjegyzék készült. Az elképzelés szerint a jelöltnek a helyhatósági választásokon választhatónak kellett lennie, továbbá el kellett vállalnia a kisebbség képviseletét, és egy kisebbségi jelölő szervezet jelöltjeként kellett indulnia. A kedvezmény mértéke a 10.000 fő alatti településeken nem változott, de a vegyes választási rendszerben – csökkentendő a joggal való visszaélés lehetőségét – szigorodott volna.

Az OVB ülése a 84/2006. sz. határozatában hitelesítette a magyarországi oroszok hivatalos kisebbségként való elismerését célzó országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét. A határozat ellen azonban március végén kifogást nyújtottak be, és az ügyben végül az AB döntött. Március elejére az MTA elnöke is kialakította az állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.

Az Alkotmánybíróság a 27/2006. sz. határozatával jóváhagyta az OVB márciusi döntését, amely az orosz kisebbségi kezdeményezés hitelesítéséről szólt.

A Közjogi munkacsoport megtartotta az első ülését, amelynek keretében elfogadták a munkacsoport ügyrendjét és munkatervét, valamint áttekintették a kisebbségek parlamenti képviseletével és kedvezményes mandátumával kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokat és dokumentumokat. Az ülés résztvevői úgy foglaltak állást, hogy mindkét jogintézmény megteremtéséhez „szükségesnek látszik” az Alkotmány módosítása, legalább alternatívaként való feltüntetésben. Előzetes konzultációt folytattak a kisebbségi törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéséről (az országos kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési szervként történő működése), illetve megtárgyalták „A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről” szóló kormányrendelet-tervezet munkaanyagát, amelyben számos akadályozó és kifogásolandó elemet találtak.