>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület

Az Országos Örmény Önkormányzat elektori gyűlése – az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület és az ún. „Függetlenek” csoportjának február 9-i megállapodása alapján – többek között határozatot hozott arról, hogy „az Erdélyből származó örmények is örmények, a nyelvismeret hiánya nem kizáró ok. A más időben és más módon betelepült örmények teljes jogú örmények, független a nyelvismeretüktől.” Rögzítették továbbá azt is, hogy „az örmény önkormányzatok működésének hivatalos nyelve a magyar.” Heizer Antal ezt, a nyelvhasználattal összefüggő határozatot, az Aján Gerőnek, az Önkormányzat elnökének utóbb, április 1-én írott levelében kifejezetten problematikusnak minősítette.

Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke az egyesület 2003. márciusi nyilatkozata és az országos önkormányzat március 15-i állásfoglalása nyomán levélben arra kérte Szászfalvi Lászlót, hogy jogszabályi szinten fogadják el a magyarországi örmény kisebbség magyar anyanyelvűségét – az örmény anyanyelvű csoport nyelvhasználati jogának megtartása mellett. Az EJKVB elnöke utóbb, április 9-én Heizer Antalnak és Kaltenbach Jenőnek az állásfoglalásait kérte ez ügyben.

Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke beadvánnyal fordult Kállai Ernőhöz, amelyben a magyarországi örmény kisebbség kétnyelvűségének elfogadása mellett érvelt. A kisebbségi ombudsman utóbb az MTA ENKI-t kérte ez ügyben szakvélemény kiadására.