>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Európa Tanács

Csapody Miklós, Józsa Fábián, Speidl Zoltán, Zétényi Zsolt, az MDF képviselői elkészítették a párt javaslatát a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szabályok egyszerűsítéséről.

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti egyeztetésének ülésén a kulturális autonómia kérdései szerepeltek a napirenden, amelyek terén sikerült is részmegállapodásokat elérni (új fejezetcím, 8 fő esetén tanulócsoport vagy osztály indítása kötelező stb.). A megbeszélésen ismertették Catherina Lalumiere, az ET főtitkárának budapesti látogatásának tapasztalatait, illetve megegyezés született arról, hogy a koncepcionális kérdések eldöntését követően a pártok szakértői fogják kidolgozni a módosító normaszöveget.

Az Új Magyarország összeállításában, parlamenti képviselőket kérdeztek meg a kisebbségi törvényjavaslat ügyében. Speidl Zoltán a főbb rendelkezéseket ismertetve, kiemelte, hogy az ET hangsúlyozta: a magyarországi javaslat Európában példa nélkül, a kisebbségek kollektív jogaival is foglalkozik, amely mintaként, hivatkozási alapként szolgálhat nemcsak a környező országokban, hanem az egész kontinensen is. Mészáros István szerint viszont a szöveg jelentős átdolgozásra szorul, főleg a kulturális autonómia és a kisebbségi önkormányzatiság terén. Fodor Gábor elmondta, hogy a FIDESZ a javaslatot alapjaiban elfogadhatónak tartja, hiányolja viszont a költségvetési garanciákat. Hasonlóan vélekedett Jakab Róbertné is, aki szerint néhány ponton kétségtelenül módosítandó a szöveg.

Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Dénes János független képviselő szerint kisebbségi törvényt Magyarországon kizárólag csak a térség népeivel közösen lehet alkotni. Kijelentette, hogy „térségünkben letapinthatóan kannibalizmus folyik.” Kérte, hogy ne zárják le az általános vitát, mert több módosító indítványt kíván benyújtani. Az ellenzéki véleményekkel szembeszállva Csapody Miklós (MDF) kijelentette, hogy az 1991. szeptemberi tervezet nem volt azonos a kormány álláspontjával, és azóta a szöveg szakmai szempontból csak javult, több kérdésben lényeges egyezést is sikerült elérni. Ezekkel a megállapításokkal viszont Horváth Aladár (SZDSZ) nem tudott egyetérteni. Csapody hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat megoldásait az Európai Népcsoportok Föderális Uniója és az ET is méltatta. Jánosi György (MSZP) felszólalásában a kisebbségi önkormányzatiságnál bizonyos szempontból fontosabb ítélt kulturális kérdésekre tért ki. Tabajdi Csaba (MSZP) számos kritikai észrevételt és javaslatot fogalmazott meg, köztük a jogalanyiság és a kisebbségi önkormányzatiság problémáival kapcsolatban.

Az úgynevezett alternatív szlovák kisebbségi szervezetek az ET Emberi Jogi Bizottságához fordultak, mert úgy ítélték meg, hogy a szlovák kisebbségi önkormányzati választások nem feleltek meg a törvényes előírásoknak. A Magyarországi Szlovák Írók Egyesületének és a Szlovákok Szabad Szervezetének vezetői azt kifogásolták, hogy a választásokon szinte kizárólag csak a Magyarországi Szlovákok Szövetségének jelöltjei jutottak mandátumhoz a testületben.

Az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Szakértői Bizottsága – a kormány 2023/1999. (II. 12.) határozatával akceptált jelentése alapján – elfogadta a Magyarországról szóló véleményét, amelyben számos ajánlást fogalmazott meg az ország számára, köztük az országos kisebbségi önkormányzatok hatékonyabb bevonását a döntéshozatali folyamatokba, a parlamenti képviselet megteremtését, a kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatáskörének, valamint a pénzügyi támogatás és a két önkormányzat együttműködésének pontosítását. A dokumentum kitért a regionális vagy megyei szintű kisebbségi önkormányzatok létrehozásának, illetve a „kakukktojás-probléma” kezelésének kérdésére is. A Miniszteri Bizottság a vonatkozó határozatát utóbb, 2001 novemberében fogadta el.

Az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága elfogadta a második véleményét Magyarországról – a kormány által korábban benyújtott jelentés alapján. A dokumentum ajánlásként fogalmazta meg a parlamenti képviselet megteremtését, a kisebbségi törvény hiányosságainak kiküszöbölését, különösen a választási szabályok módosítását, az intézményi autonómia megerősítését, valamint a kisebbségi önkormányzatok támogatására vonatkozó szabályok egyértelműbbé tételét.

Az Alkotmánybíróság ülése határozatot hozott a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvénynek a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes vizsgálatának tárgyában (593/A/2005.). Az AB megállapította, hogy az államfő által kifogásolt, a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátumról szóló bekezdés alkotmányellenes.

Heizer Antal a döntést úgy kommentálta, hogy bár a kisebbségek elveszítenek egy kedvezményes lehetőséget, de az új választási rendszer lényegét ez nem érinti, és elhárultak annak elvi akadályai, hogy a 2006 őszi választásokat már az új szabályok szerint rendezzék meg. Ehhez azonban a pártok képviselőinek ismét tárgyalóasztalhoz kell ülniük, hogy az alkotmányossági szempontoknak megfelelően módosítsák a törvényt.

A NEKH elnöke aznap fogadta Markus Jaegert, az ET Emberi Jogi Biztosi Hivatalának igazgató-helyettesét és Julien Attuilt, az ET szakértőjét, akik számára az elnök beszámolt a kisebbségi joganyag módosításának főbb elemeiről.

Az ET Miniszteri Bizottsága elfogadta a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény magyarországi végrehajtásáról szóló ResCMN (2005) 10. sz. határozatát, amely pozitív fejleményként értékelte a 2005-ös törvényt. Ajánlásaiban szorgalmazta a dokumentum azon erőfeszítések folytatását, amelyek a kisebbségi törvény hiányosságait orvosolják, ideértve a választási rendszer, az intézmények átvételének, működtetésének és fenntartásának tökéletesítését, az intézményi autonómia megerősítését, valamint a kisebbségi önkormányzatok támogatására vonatkozó szabályok pontosítását.

A NEKH, az ET, valamint az ET budapesti Információs és Dokumentációs Központja nemzetközi utókövető szemináriumot rendezett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény hazai végrehajtását érintő kérdésekről. A konferencián Kaltenbach Jenő hangsúlyozta, hogy a kisebbségi választói névjegyzék összeállításakor kizárólagossá kell tenni az érintettek kompetenciáját, mivel az identitáshoz való jog nem csupán egyéni, hanem kollektív jog is. Paulik Antal kijelentette, hogy a választások lebonyolítása után összegzik a tapasztalatokat, és térnek vissza a jogszabályi rendelkezések módosításához. Zdzislaw Galicki, az ET Tanácsadó Bizottsága részéről úgy foglalt állást, hogy a nemzetközi összehasonlításban is jelentős magyarországi eredményeket meg kell őrizni.