>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Európai Unió

Az EJKVB az évi utolsó ülésén Szabó Vilmos, Heizer Antal és Kaltenbach Jenő közösen tájékoztatták a képviselőket a kisebbségi joganyag módosításának előkészületeiről. Az államtitkár elmondása szerint hat kisebbség (cigány, horvát, német, ruszin, szlovák, szlovén) támogatta, hat (bolgár, lengyel, örmény, román, szerb, ukrán) pedig elutasította a kisebbségi törvénytervezetekben foglaltakat, döntően a választójogi kérdések miatt. A NEKH elnökének elmondása szerint a névjegyzéket támogatók között is eltérések mutatkoztak. Az ombudsman szerint a támogatók aránya így meghaladta a kisebbséghez tartozók 90 százalékát, és a biztos is kiállt a névjegyzék bevezetése mellett. Heinek Ottó hozzászólásában óvott a tervezetek „felpuhításától”. Hargitai János álláspontja szerint nem elengedhetetlen a konszenzus létrejötte, és felvetette azt a kérdést is, hogy vajon az EU-s állampolgárok miért nem vehetnek részt a kisebbségi választásokon.

Az OCÖ a Kisebbségek Napja alkalmából Országos Roma Kisebbségi Napot szervezett Budapesten. A rendezvényen előadást tartott Kaltenbach Jenő is, aki a kisebbségi törvény módosításáról beszélt. A nagy vitát kiváltó névjegyzékkel kapcsolatban elmondta, hogy a közösség általi adatkezelést pártolja, amelynek javaslatát – közlése szerint – a kisebbségi önkormányzati tagok 92 százaléka támogatta.

A törvényjavaslat a korábbiakhoz képest kiterjesztette a kisebbségi törvény személyi hatályát, amely magában foglalná az ország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat, az EU más tagállamainak állampolgárait, valamint a letelepedettként, bevándoroltként, vagy menekültként elismert személyeket (és közösségeiket), akik valamely elismert kisebbséghez tartozónak vallják magukat. A visszaélések kiküszöbölése érdekében megszigorította a választójogot: kizárólag az lehet választó és választható a kisebbségi választásokon, aki előzőleg regisztráltatta magát a névjegyzék-bizottságnál. E testületeket az országos önkormányzat hívta életre és meghatározott szempontok alapján mérlegelési jogkörrel is bírtak a kisebbségi hovatartozás megítélésének kérdésében, amelyet lehetséges további, bírói jogorvoslati út egészített ki. Helyi szinten leegyszerűsítette a kisebbségi önkormányzati rendszert úgy, hogy csak a településiből átalakult és a közvetlenül választott típusokat hagyta meg. Bevezette viszont a területi szintet, amelyet az országos szinthez hasonlóan közvetlenül, és arányos-listás rendszerben helyeztek pozícióba. Meghatározta továbbá a kisebbségi önkormányzatok feladatait, áttekinthetőbbé tette az országos testület gazdálkodását, és megteremtette annak törvényességi ellenőrzését is. Beillesztette a kisebbségi törvénybe a kulturális intézmény alapításával, fenntartásával és átvételével kapcsolatos rendelkezéseket.

Az ICSSZEM közleményt adott ki a kisebbségi jogszabályok módosításáról, amely a párbeszéd fontosságát és a legvégsőkig tartó konszenzuskeresést hangsúlyozta a kisebbségek ügyében.

Az Országgyűlés plenáris ülésén közel egy év után folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Mesterházy Attila felrótta a FIDESZ képviselőinek, hogy 2004 októberében kiléptek a törvényjavaslatot addig övező négypárti egyetértésből, és azóta sem kaptak a párttól szövegszerű módosító javaslatokat, csupán a problémák felvetése ismert. Németh Zsolt szerint a párt benyújtott módosításokat, csak a kormány nem készített alternatív javaslatokat, és így mintha maga a kormány temetné a törvénymódosítás lehetőségét. Elmondása szerint „… valóban nagymértékben hatott ránk, hogy a kisebbségi állampolgárok nagy számban fejtették ki aggályaikat.” A nagyobbik ellenzéki párt képviselői felszólalásaikban jórészt továbbra is elvetették a névjegyzék intézményét, a megyei szint létrehozását, a személyi hatály EU-s állampolgárokra történő kiterjesztését, és a korábbiakhoz képest a kisebbségi választók és jelöltek nyilatkozattételét, illetve a jelöltek nyelvismeretét fogalmazták meg.

A Szerb Országos Önkormányzat közgyűlése üdvözölte a II. Kisebbségi Kerekasztal által elfogadott, és a kisebbségi ombudsman által a kormánynak benyújtott, a parlamenti képviseletről szóló koncepciót, de véleménye szerint egyes részletek meg továbbgondolásra szorulnak. A tanácskozáson jelen volt Kállai Ernő kisebbségi biztos, aki kijelentette: ha a tavaszi ülésszakban nem fog megkezdődni az ötpárti egyeztetés a kisebbségek országgyűlési képviseletéről, akkor a 2010-es választásokon nem indulhatnak a kisebbségi szervezetek. Így arra fogja kérni az Országgyűlést, hogy módosítsák az alkotmányt és a kisebbségi törvényt, azaz vegyék ki belőle a kisebbségek erre vonatkozó jogát, és számoljanak el ezzel az Európai Unió és a választópolgárok felé. A konszenzus lehetőségét viszont szerinte az mutatja, hogy a közelmúltban alig pár hónap alatt sikerült módosítani a kisebbségi törvény az országos önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó fejezetét. A képviselők – amellett, hogy kifogásoltak bizonyos oktatási és nyelvhasználati rendelkezéseket – arra kérték az ombudsmant, hogy járjon közbe a kormánynál a korábban bevezetett, differenciált támogatási rendszer megszüntetése érdekében, amely szerintük hátrányosan érinti a kisebbségeket.