>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Az 1989 februárjában létrejött Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület ülésének napirendjén Baka András koncepciójának megvitatása szerepelt.

Kovács Péter, a Miskolci Egyetem jogász-oktatója elkészítette a „Vázlatok a nemzetiségi nyilvántartás kidolgozásához (Észrevételek a nemzetiségi törvény koncepciójához)” c. feljegyzését, amely azt javasolta, hogy az országgyűlési és helyi tanácsi választásokon külön urna keretében nyíljon lehetőség egyrészt a nemzetiségi hovatartozás anonim, másrészt pedig személyi szám szerinti bevallására. Ez utóbbi adatok tárolása nemzetközi szervezeteknél történne (ENSZ, Európa Tanács), és csak korlátozottan lehetne felhasználható (pl. kisebbségi érdekképviselet megválasztásakor).

Megtartotta alakuló ülését az MT Nemzetiségi Kollégiuma.

Szirtesi Zoltán megküldte a cigányság helyzetéről szóló összesített anyaggal kapcsolatos észrevételeit Kozák Istvánnénak, a BM Tanácsi Szervezési Főosztálya munkatársának. Álláspontja szerint az egész kisebbség nemzetiséggé nyilvánítását alaposan át kell gondolni, mert bár az oláh cigányok évek óta igényelték ezt, a kárpáti cigányok részéről szerinte nem mutatkozott ilyen törekvés, ezért széleskörű közvélemény-kutatást javasolt a különböző cigány csoportok körében. Megküldte egyúttal a szegedi Aetas folyóiratnak leadott kéziratát is, amelyben egy, minden kisebbség számára elfogadható, a kettős identitás vállalását lehetővé tevő nemzeti kisebbségvédelmi törvény mellett érvelt.

Lakatos Menyhért megküldte az összesített anyaggal kapcsolatos észrevételeit Kozák Istvánnénak, amelyben tudatta, hogy az MCKSZ a nemzetiségi státus mellett foglalt állást, azaz „az emberi jogoknak félreérthetetlenül is minden előfeltétel nélkül meg kell hagyni a cigányságnak azt a jogát, hogy nemzetiséggé deklaráltassék.”

Kozák Istvánné megküldte Stark Ferencnek véleményezésre a cigányság helyzetével, és a feladatokkal összefüggő vélemények áprilisban készült összegzését, valamint Lakatos Menyhért és Szirtesi Zoltán észrevételeit.

Az MSZMP PB ülése Andics Jenő előterjesztésében megvitatta, és közbeeső jelentésként elfogadta „A nemzet és nemzeti kisebbségek néhány kérdése” című, a KB Társadalompolitikai Osztálya által kidolgozott anyagot. A PB helyeselte azt, hogy a témával átfogóan kell foglalkozni, a munkát hasznosítani kell a készülő programnyilatkozat kidolgozása során, valamint az ülés kinyilvánította azt is, hogy a tervezett pártkongresszus után a párt valamelyik szerve egy átfogó tanulmány keretében foglaljon állást a nemzeti-nemzetiségi ügyekben. A megtárgyalt javaslat kimondta, hogy „a mai Magyarország egyenjogúságot, diszkrimináció-mentességet és az önálló fejlődés lehetőségét kívánja biztosítani az ország területén élő valamennyi nemzeti kisebbségnek. Előmozdítja a társadalomba való integrálódásukat, de asszimilációjukhoz nem fűződik érdeke. Arra törekszik, hogy a demokratizálódó intézményrendszerünk működését hassa át kisebbségek védelme. A nemzeti kisebbségek szövetségeinek megnövekedett érdekvédelmi szerepe mellett, megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatására. (…) Az MSZMP kifejezi meggyőződését, hogy bel- és külpolitikánknak egyaránt törekednie kell a kollektív kisebbségi jogok biztosítása, a kulturális autonómia és az önrendelkezés elveiből következő nemzetiségi lét feltételeinek megteremtésére.”

A KÜM eljuttatta a Székely András Bertalannak, az MT Társadalom- és Nemzetiségpolitikai Titkársága tanácsosának a Kollégium tervezett munkatervével és ügyrendjével kapcsolatos feljegyzéseit, amelyben szorgalmazta a készülő nemzetiségi törvény véleményezését, illetve a cigányság kollektív jogainak rögzítését a leendő jogszabályban.

A KB ülése megtárgyalta az MSZMP programnyilatkozatának szeptember 18-i tervezetét, amely szerint a párt „mindent elkövet, hogy a hazai kisebbségek a legfejlettebb nemzetközi normáknak megfelelő kulturális autonómiát és politikai részvételi lehetőséget élvezzenek.” A célkitűzés a későbbiekben ugyanilyen formában fogalmazódott meg az október 7-én megalakult Magyar Szocialista Párt (MSZP) programnyilatkozatában.

A Kollégium plenáris ülésén – bár nem volt önálló napirendi pont, de a Tabajdi Csaba által vezetett Nemzetiségi Titkárság bemutatkozásának keretében – felmerült a nemzetiségi törvény ügye. Tabajdihoz intézett kérdésként fogalmazódott meg ugyanis a törvény-előkészítés állása, nevezetesen az, hogy a nemzetiségi szövetségek miért nem tudnak róla többet, illetve az, hogy vajon nem lesz-e az ügy pártharcok tárgya.