>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

A Kisebbségi Kerekasztal ülése.

Wolfart János véleményezésre megküldte a köztársasági megbízottaknak a NEKH és a Kerekasztal tervezeteinek egy-egy példányát, valamint a törvénytervezet koncepcióját és indoklását. Jelezte egyúttal azt is, hogy az anyagokat megküldték a megyei közgyűlések elnökeinek és valamennyi bejegyzett kisebbségi szervezetnek.

A Kisebbségi Szakértői Tanács ülése Wolfart János vezetésével megvitatta a Kisebbségi Kerekasztal törvénytervezetét. A Tanács megállapította azt, hogy csak olyan kisebbségi törvény készülhet, amely messzemenően figyelembe veszi a kisebbségek érdekeit, és kiindulási alapnak a valós helyzetüket tekinti. Szükségesnek tartotta a kisebbségi képviselet, az önkormányzat és a kulturális autonómia vonatkozásában az állami garanciák megadását, miközben megítélése szerint azok működtetéséért és a kisebbségi pluralitás érvényesüléséért a kisebbségi szervezeteknek kell felelősséget vállalniuk. A Tanács a kisebbségi tervezetet túlszabályozónak tartotta, amely mindent állami hatáskörbe utalt volna, nem kellően elhatárolva ugyanakkor a hatásköröket, illetve kettős hatalmat létrehozva bénította volna le az államigazgatást.

Váradi Vilmos elkészítette a kisebbségi törvénytervezetek összehasonlítását, és ebben jelentős mértékű koncepcionális egyezés meglétére világított rá (Preambulumok, egyéni és kollektív jogok, kisebbségi önkormányzatok, anyagi támogatás), kigyűjtve egyúttal azokat a paragrafusokat is, amelyeket átvehetőnek ítélt a NEKH anyagába (kisebbségi csoporthoz tartozás fogalma, kisebbségi önkormányzatok választása, kommunikációs esélyegyenlőség stb.).

A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek megbeszélése a készülő kisebbségi törvény további egyeztetési módjáról és üteméről az MBKE Székházában. A felek megállapodtak abban, hogy kétszintű, politikai és szakértői egyeztetések útján megkísérelnek egy közös törvénytervezetet kidolgozni az esetleges alternatívák feltüntetésével.

Wolfart János levélben tájékoztatta Manherz Károlyt a június 21-én lefolytatott tárgyalásról, és a közös tervezet kidolgozását megcélzó megállapodásról, amelyet a kisebbségek részéről a mérsékeltebb szárny felülkerekedésének, és a Kisebbségi Kerekasztal átdolgozott, a NEKH tervezetéhez közelítő dokumentuma tett szerinte lehetővé.

A bajai önkormányzat képviselőtestülete Nemzetiségi és Etnikai Bizottsága kibővített ülésén – Wolfart János részvételével – tárgyalta meg a kisebbségi törvénytervezeteket.

A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben, amelynek keretében elkészült az egyeztetett preambulum- szöveg.

Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke megküldte Wolfart Jánosnak a koncepció és a törvénytervezet véleményezését. Megítélése szerint a koncepciónak meg kell teremtenie az összhangot a nemzetközi kötelezettségeken túlmenően, a hatályos magyar jogrenddel is, és egyértelművé kell tennie a különböző állami és önkormányzati szervek kisebbségi vonatkozású kötelezettségeit, a kisebbségi kötelességeket, és a különböző kisebbségi szervezetek egymáshoz való viszonyát. Tartott attól, hogy a törvényben foglalt jogok kedvezőtlen társadalmi hatásokkal fognak járni a rossz gazdasági körülmények közepette. Az alelnök a kisebbségi önkormányzatok önkéntes jellegű, egyesületi megalapozását tartotta elfogadhatónak

Wolfart János megküldte a MEH számára a két elkészült törvénytervezetet véleményezés céljából.

Sárközi Ernő, a Püspökhatvani Cigányok Demokratikus Érdekvédelmi Szervezetének elnöke megküldte a NEKH-nek a törvénytervezethez kapcsolódó javaslatait, amelyek a kisebbségi szervezetek elnökei részére a főállásban való működés biztosítására, valamint az etnikai kisebbségeknek szóló TV-műsorok sugárzására irányultak.

Horvát Tamás, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hátrányos Helyzetben Lévő Romák Érdekképviseleti Szövetségének elnöke megküldte a NEKH-nek a törvénytervezettel kapcsolatos megjegyzéseit. Leszögezte, hogy „minden egyes kidolgozott törvényjavaslattal egyetértek pozitív irányban”, és szorgalmazta a szervezetek anyagi támogatásának biztosítását.

Bíró Gáspár, a Dunatáj Intézet munkatársa feljegyzést készített Wolfart Jánosnak, amelyben összefoglalta a NEKH törvénytervezetével kapcsolatos koncepcionális problémákat (az univerzális és mindenkit megillető emberi és a partikuláris kisebbségi jogok viszonya, a kisebbségi önkormányzathoz való jog kezelése, illetve a közjogi kompetencia kérdése illegitim szervezetek esetében). Megítélése szerint az alapos átdolgozásra szoruló tervezet az állam szerepét túlhangsúlyozza, szinte etatisztikus jellegű. Üdvözölte a taxációtól való eltekintést, de hibásnak tartotta azt az elképzelést, hogy az Országgyűlés döntsön a kisebbségek köréről.

A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről az MNSZ tárgyalótermében. A szakértői egyeztetések további részein haladtak sorban a felek, és ezek keretében vitatták meg a népcsoport fogalmát, illetve a honosság lehetséges időhatárait.

Szárisz Thraszosz megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezetet támogató véleményezését: megítélése szerint a tervezet tartalmazza a szükséges kisebbségi jogokat.

A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben. A felek a honosság időhatárának kérdésében 30 évben állapodtak meg, míg komolyabb vita a kapcsolattartás és a különböző szervezeti formákhoz (kisebbségi önkormányzat, civil szervezet) való jogok kapcsán alakult ki. Érzékelhetővé vált, hogy a Kerekasztalba tömörült kisebbségek és szervezetek körében különbségek mutatkoznak a tervezett kisebbségi önkormányzatok megítélésében, ugyanis nem mindegyikük kíván ilyet létrehozni. Attól tartottak, hogy az egyesületi alap felé való elmozdulással azonban egy, az önkormányzatokra koncentráló kisebbségi törvény elfogadásával a jövőben hátrányos helyzetbe kerülnének.