>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Farkas Flórián egy pilisvörösvári konferencián elmondta, hogy már eljuttatták a kormánynak a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó javaslataikat, amelyek a kisebbségi önkormányzatok számára a szociális autonómia szükségességét is tartalmazták.

Heinek Ottó arról adott tájékoztatást, hogy egyetlen kisebbség sem értett egyet a kisebbségi törvény tervezett módosításával, amelyet eredetileg februárban tárgyalt volna a kormány. Elmondása szerint a tervezetet a kormány még e kormányzati ciklusban meg kívánja vitatni, bár az Országgyűlés menetrendjében már nem szerepelt. A kisebbségek aggályai elsősorban a kisebbségek létszámának tervezett felmérésére, az elektori rendszer eltörlésére, az országos önkormányzatok ellenőrzésére, illetve a pénzügyi garanciák hiányára vonatkoztak.

Heinek Ottó arról tájékoztatott, hogy a napokban a kisebbségekkel való egyeztetést követően, a megszületett egyezségek nyomán a cigány, a horvát, a német, a román, a szlovák és a szlovén országos önkormányzatok már támogatni tudták a tervezetnek a kormány elé kerülését, bár továbbra sem értettek egyet az előterjesztés minden pontjával. Józan-Jilling Mihály, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat alelnöke szerint ugyanis az el nem fogadás nagyobb hátrányt okozna a kisebbségeknek, mintha a tökéletes kidolgozáshoz ragaszkodnának.

A hónap folyamán a kormány egyszer megvitatta a kisebbségi törvény módosításának az előterjesztését, amit a nagyobb kisebbségek közül már csak a cigányok és a szerbek képviselői nem támogattak.

A Magyar Hírlap beszámolt arról, hogy ebben a ciklusban már biztosan nem dönt a kormány a kisebbségi törvény tervezett módosításáról, ami a lap információi szerint a koalíciós pártok eltérő módosítási elképzeléseinek volt tulajdonítható. Többek között ezért javasolták a tervezetet további egyeztetésre. Az MSZP szerette volna a kisebbségi önkormányzati választásokkal együtt anonim módon felmérni a kisebbségek létszámát, míg az SZDSZ az országos önkormányzatok választásán változtatott volna.

Az országgyűlési választások első fordulója.

Az országgyűlési választások második fordulója.

Az Országgyűlés elfogadta a bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 39/1998. (VI. 29.) Országgyűlési határozatot, amely szerint a 21 fős Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságot Kósáné Kovács Magda (MSZP) elnök vezette, aki ezt a tisztséget a ciklus során végig betöltötte.

Az Országgyűlés miniszterelnökké választotta Orbán Viktort, és elfogadta a kormányprogramot. A dokumentumnak a hazai kisebbségekkel kapcsolatos fejezete hangsúlyozta, hogy a kormány összehangolt intézkedéssorozatot kíván indítani, amelynek alapja, „hogy a kisebbségi önkormányzatok rendszerét minél inkább közelíteni kellene egy kulturális autonómia intézményéhez. A kisebbségi önkormányzatok válasszák meg kulturális, oktatási és hagyományaik ápolását szolgáló intézményeik vezetőit, legyen beleszólásuk azok működésébe.” A kormány azt az álláspontot képviselte, hogy minden egyes esetet külön megvizsgálva az állam a kötelező feladatok leosztásával a finanszírozás hatáskörét is átadhatja a kisebbségi önkormányzatoknak, amelyek viszont elszámolási és folyamatos működtetési kötelezettséggel tartoznak.

A kormány 128/1998. sz. rendelete a kormány megalakulásával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról a NEKH felügyeletével Dávid Ibolya igazságügyi minisztert (MDF) bízta meg.