>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Kreszta Traján levélben ismertette Kósáné Kovács Magdával a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének a kisebbségi törvény részleges módosításával kapcsolatos javaslatait: az országos testületet életre hívó elektori gyűlés határozatképességi küszöbének csökkentését, illetve a fővárosi kisebbségi önkormányzat intézményének hatályon kívül helyezését.

Puss Lajos, az IM Közjogi Kodifikációs Főosztályának munkatársa elkészítette a munkaanyagát a kisebbségek országgyűlési képviseletének ügyében, „Megoldási lehetőségek a nemzeti és etnikai kisebbségek parlament-közeli képviseletére (szakértői vitaanyag)” címmel.

Az április eleji kérés nyomán Doncsev Toso levélben tájékoztatta Kósáné Kovács Magdát a román önkormányzati szövetség működési feltételeinek biztosításával kapcsolatos lépésekről.

Az Országos Horvát Önkormányzat Ügyrendi Bizottsága elkészítette a kisebbségi törvény módosításáról szóló tervezetét, amelyet az Önkormányzat Közgyűlése június 5-én fogadott el, majd június 17-én, Karagity István elnökhelyettes küldött meg Kósáné Kovács Magdának. A tervezet megerősítette volna a kisebbségi önkormányzatiságot és a kulturális autonómiát, kiiktatva a kihasználatlan közvetett típust, míg létrehozva a megyei kisebbségi önkormányzat intézményét. A kisebbséghez tartozás kérdésében kizárólag a jelöltek lehettek volna nyilatkozatra kötelezve, akiknek bírniuk kell a közösség (szervezet, kisebbségi önkormányzat) támogatását, és igazolniuk is a hovatartozásukat. A tervezet a honos népcsoportok felsorolásánál, a horvátsághoz sorolva feltüntette volna a bunyevácot, a dalmátot, a sokácot, a katolikus bosnyákot és a rácot is.

Doncsev Toso megküldte Hargitai János bizottsági elnöknek a BM helyettes államtitkárának a kisebbségi jelölőgyűlésekről készült vitaanyagának véleményezését. A NEKH elnöke a lehető legkisebb időintervallum meghatározásával támogatni tudta a választások időbeli elkülönítését, míg a jelölőgyűlés jogintézményét nem tartotta a választójogi rendszerbe illeszthetőnek. Az utóbbi helyett inkább a jelölt írásbeli nyilatkozatát, a választási küszöbszámok megemelését, a feladatokhoz kötött finanszírozás kialakítását, valamint a kerületi szinttel szemben a fővárosi testület preferálását szorgalmazta.

Doncsev Toso levélben fejtette ki javaslatát Hargitai Jánosnak a kisebbségek parlamenti képviseletének problémájáról. A kisebbségi törvénynek csak egy átmeneti jellegű és egyszerű módosítását javasolta, amely lehetővé tenné az országos elnököknek a parlament plenáris és az EJKVB ülésein való részvételét és véleménynyilvánítását.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta az IM szakértőjének a parlamenti képviselettel kapcsolatos vitaanyagát, a NEKH ezzel kapcsolatos észrevételeit, valamint áttekintette az e téren született korábbi javaslatokat. Az 1997. decemberi törvényjavaslattal kapcsolatban a bizottság szakértői vélemények kialakítását kérte. Szintén megtárgyalta a BM helyettes államtitkárának vitaanyagát a kisebbségi jelölőgyűlésekről, és a NEKH ezzel kapcsolatos észrevételeit. A bizottság ismét felkérte a Hivatalt a legfontosabb kérdések és problémák összefoglalására.

Közös tanácskozást tartottak az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei.

Doncsev Toso javaslatot küldött Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatban.

Doncsev Toso megküldte Hargitai Jánosnak a NEKH összefoglalóját a kisebbségi törvény Preambulumára, I. és II. fejezetére vonatkozóan a Hivatal – az összefoglaló készítésének időpontjában – rendelkezésre álló vélemények javaslatok alapján. A dokumentum bevezetője kiemelte, hogy a NEKH nem látta kivitelezhetőnek a módosítás kapcsán az alkotmány módosítását, a regisztrációval összefüggésben pedig a választási alapelvek lehetséges sérülését vetítette előre. Nem értett egyet az IM azon álláspontjával, amely szerint az alkotmánnyal összeegyeztethető a nyilvántartásba vétel. Nem tartotta célszerűnek a jogszabályok külön-külön történő korrekcióját sem, hanem a kódexszerű szabályozás mellett állt ki.