>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Az OCÖ közgyűlésének ülése nem támogatta azt, hogy külön kisebbségi választói névjegyzék készüljön a kisebbséghez tartozókról, de szükségét érezte annak, hogy valamilyen formában megoldódjon a kisebbségi kötődés igazolása. Fodor Ferenc sajtófőnök elmondása szerint azonban az OCÖ még nem alakította ki arról az elképzelését, hogy ez utóbbit miként kellene megvalósítani. Álláspontjuk szerint a kisebbségi önkormányzatokat kötelezően állami költségvetésből kell finanszírozni, az országos önkormányzat alakuló ülését az OVB elnöke hívja össze, az országos testület képviselőinek alapilletménye egyezzen meg az országgyűlési képviselőkével, a testület törvényességi felügyeletét a területileg illetékes közigazgatási hivatal lássa el, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei szavazati joggal lehessenek tagjai a települési képviselő-testületeknek. Az OCÖ mindezek mellett szorgalmazta a megyei szint kialakítását is.

Martyin Tivadar, a Magyarországi Románok Koalíciójának elnöke és Ruzsa György, a Koalíció titkára Szászfalvi Lászlótól kérte a szervezet működési feltételei biztosításának támogatását, valamint jelezték a közreműködési szándékukat a kisebbségi törvény módosításának folyamatában.

A NEKH nemzetközi konferenciát szervezett a kisebbségi törvény elfogadásának tizedik évfordulója alkalmából a Magyar Néprajzi Múzeumban. A rendezvényen több felszólaló is érintette a jogszabály módosításának előkészületeit és tartalmi kérdéseit.

A közigazgatási államtitkári értekezlet jóváhagyta a törvénymódosítások koncepcióit, amelyek így a kormányülés elé kerülhettek.

A kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatban tanácskozást tartottak az OCÖ székhelyén, amelyen további hét országos önkormányzat (bolgár, görög, lengyel, német, román, szerb, szlovén), illetve a parlamenti pártok közül egyedül a FIDESZ képviseltette magát. Az egyeztetésen részt vett Heizer Antal és Kaltenbach Jenő is. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Kolompár Orbán kijelentette, hogy az OCÖ a törvénymódosítás élére kíván állni. A névjegyzékkel szembeni elutasító állásponttal kapcsolatban pedig azt közölte, hogy a konkrét normaszöveg ismeretében ismételten napirendre fogják tűzni a kérdést. A résztvevő kisebbségi vezetők felkérték a kormányt, hogy egy hónapon belül készítse el a módosítások normaszövegeit annak érdekében, hogy ezután sor kerülhessen azoknak a kisebbségi önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel való egyeztetésére. Heizer Antal elmondta, hogy az eredetileg tervezetthez képest hathetes az elmaradás. Jelezte, hogy amennyiben a kormány a következő ülésén elfogadja a koncepciót, akkor a normaszöveg egy hónapon készülhet el. Viszont így előreláthatólag kevés idő lesz a társadalmi vita eredményeinek a készülő törvényszövegbe való beépítésére, de az ehhez szükséges időt igyekeznek majd az államigazgatási szakaszban kigazdálkodni. Nem zárta ki végül annak a lehetőségét sem, hogy decemberben az EJKVB-hoz fog fordulni némi haladékért.

Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanok Kiss Péternek írott levelükben kifejtették azt, hogy bár nem kifogásolható az, hogy a kisebbségek által létrehozandó önkormányzatok megválasztásának érdekében korlátozzák a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, de „… semmi nem indokolja, hogy az említett névjegyzéket (…) az állam, illetőleg annak tisztviselői kezeljék.”

A söjtöri kihelyezett kormányülés a MEH és a NEKH által kidolgozott kiegészítésekkel elfogadta a kisebbségi törvény módosításának, illetve a kisebbségi önkormányzati választások törvényi szabályozásának koncepcióját. A névjegyzék támogatásán túl döntés született arról is, hogy Kiss Péter vezetésével egy munkacsoport koordinálja a kodifikációs munkát. A kormány döntése hangsúlyozottan kitért arra is, hogy a névjegyzékkel kapcsolatos javaslatokat az ombudsmannal egyeztetve kell kidolgozni.

Martyin Tivadar és Ruzsa György megküldték Szászfalvi Lászlónak a Magyarországi Románok Koalíciójának álláspontját és javaslatát a kisebbségi törvény módosítására vonatkozóan. „Javasoljuk a Magyarországon is működőképes Európa szerte meghonosodott civil önszerveződési struktúrákhoz való visszatérést…” A korabeli struktúra fenntartása esetén pedig a Koalíció a választási rendszer jelentős korrekcióját javasolta (népszámlálási adatok alapul vétele, helyi kisebbségi intézmény és szervezete működése, közösséghez tartozás igazolása, beleértve a nyelvismeretet, választások eltérő időpontban való megrendezése stb.). A megkeresésre Szászfalvi László október 29-én válaszolt, illetve továbbította egyúttal a román levelet Heizer Antalnak. A NEKH elnöke november 12-én köszönte meg a javaslatokat a Koalíciónak, és rámutatott arra, hogy „a jogalkotás nem a kisebbségi önkormányzati rendszer megszüntetésében, hanem továbbfejlesztésében gondolkodik.”

Kiss Péter az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel találkozott, akik előzőleg az Országos Német Önkormányzatnál gyűltek össze taktikai egyeztetésre, amelyen az OCÖ képviselője nem volt jelen. A kisebbségi vezetők arra kérték a minisztert, hogy két héten belül kaphassák meg a kodifikált törvénytervezeteket, hogy azokat még karácsony megvitathassák a közgyűléseik. A találkozón a bolgár, ruszin, szerb és ukrán vezetők elvetették a névjegyzék bevezetését, amelynek terén Kiss Péter egy vegyes, az országos önkormányzat és az OVB által összeállított és kezelt modellre tett javaslatot. A miniszter ígéretet tett arra nézve, hogy a normaszöveg-tervezetek november második felére elkészülnek, amelyekről majd újabb egyeztetést lehet tartani. A MEH sajtóközleménye a találkozóval kapcsolatban azt is hírül adta, hogy Szabó Vilmos vezetésével, a meglévő koncepció alapján megindul a négypárti egyeztetés is.

Heizer Antal megküldte Szászfalvi Lászlónak a kisebbségi jogszabály-alkotási koncepciót. Közölte egyúttal azt is, hogy zajlanak a szövegezési munkálatok, és néhány napon belül megindulhat a kisebbségi és a közigazgatási egyeztetés.