>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Az országos kisebbségi vezetők az OCÖ székházában tanácskoztak a kisebbségi törvényjavaslatról, amelynek újabb egyeztetését másnap tartották a parlamenti pártok képviselői. Kolompár Orbán szerint a pártok felelőssége immár abban állt, hogy lesz-e egyáltalán törvénymódosítás. Heinek Ottó a törvénymódosítás elakadásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi kisebbségpolitika letért arról az európai útról, amelyre 1990-ben lépett. A cigány és a német vezető egyaránt kiemelte, hogy nem értik, a FIDESZ miért változtatta meg az álláspontját. A szlovák képviselő szerint a kérdés úgy vetődött fel, hogy meg lehet-e tartani a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokat. A találkozón több kisebbség képviselője – bolgár, görög, román és szlovén – jelezte, hogy a választói névjegyzékkel kapcsolatban készek a kompromisszumra.

Pártközi egyeztetés a törvényjavaslat vitás pontjairól.

Heizer Antal úgy nyilatkozott, hogy az Országgyűlésnek mielőbb döntenie kell a módosításról annak érdekében, hogy az országos önkormányzatok időben felkészülhessenek az újonnan bevezetendő rendszerre, ugyanis a 2006-os helyhatósági választások előtt mintegy egy évvel meg kell hozniuk az első döntéseket a kisebbségi névjegyzékbizottságok kijelöléséről. A mielőbbi elfogadást indokolta a hatályos választójogi szabályozás alkotmányellenessége is.

A parlamenti pártok újabb egyeztetésén sem sikerült megállapodni arról, hogy miként módosítsák a kisebbségi törvényjavaslatot. A szakértői szintű tárgyalások azonban tovább folytatódtak.

Mádl Ferenc az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel találkozott, akik közül csupán a görög elnök nem tudott jelen lenni. A kisebbségi vezetők arra kérték az államfőt, hogy segítsen kimozdítani a törvénymódosítás ügyét a holtpontról, mivel – Heinek Ottó szerint – március óta a pártok csak egymással tárgyalgattak, de más nem történt. A köztársasági elnök megígérte, hogy ez ügyben segítséget nyújt a kisebbségeknek. A kisebbségi vezetők azt is kérték, hogy járjon közben annak érdekében, hogy a pártok a törvényjavaslat kapcsán hallgassák meg az országos önkormányzatokat is.

Németh Erika képviselő (MSZP) interpellációt nyújtott be az ICSSZEM-hez, „Miért rúgta fel a négypárti konszenzust a FIDESZ-MPSZ a kisebbségi törvénycsomagot illetően?” címmel. December 6-án Mesterházy Attila válaszában elmondta, hogy október közepén változott a párt álláspontja négy kérdésben, holott az egyik pont épp a FIDESZ kérésére került be a törvényjavaslatba. Megoldásként az államtitkár a tárgyalások teljes nyilvánosságának megteremtését javasolta, meghívva egyúttal a kisebbségi vezetőket is.

Az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága elfogadta a második véleményét Magyarországról – a kormány által korábban benyújtott jelentés alapján. A dokumentum ajánlásként fogalmazta meg a parlamenti képviselet megteremtését, a kisebbségi törvény hiányosságainak kiküszöbölését, különösen a választási szabályok módosítását, az intézményi autonómia megerősítését, valamint a kisebbségi önkormányzatok támogatására vonatkozó szabályok egyértelműbbé tételét.

Eduard Kukan szlovák külügyminiszter budapesti látogatása alkalmával, Juraj Migas nagykövettel együtt felkereste az Országos Szlovák Önkormányzatot is. A találkozón a miniszter ígéretet tett arra, hogy magyarországi tárgyalópartnereinek felveti a kisebbségi törvény módosításának ügyét, és a parlamenti képviselet kialakításának szükségességét.

Az EJKVB 2004. évi utolsó ülésén megvitatta a kisebbségi törvényjavaslat helyzetét. Mesterházy Attila kifejezte a kormánynak a módosítás iránti elkötelezettségét, és úgy foglalt állást, hogy a javaslatot a tavaszi ülésszakon lehetne ismét tárgyalásba venni. Ígéretet tett egyúttal arra, hogy az addig négypárti keretek között zajló tárgyalásokba bevonják az országos kisebbségi önkormányzatokat is. Bírálva a FIDESZ frakció-elnökségének álláspontját, Hargitai János azt szorgalmazta a kormány képviselőjétől, hogy kezdeményezze a tervezett módosítás megvitatásának folytatását.

Az OVB ülése tudomásul vette a hunok hivatalos kisebbségi elismerését célzó aláírásgyűjtésről szóló jelentést, és a 3/2005. sz. határozatában megállapította, hogy az összegyűjtött érvényes aláírások száma meghaladta az ezret, és így a népi kezdeményezés érvényes. A határozatról Ficzere Lajos, az OVB elnöke január 8-án levélben tájékoztatta Szili Katalint.