>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Göndör Péter

Göndör Péter, a KB TKKO munkatársa véleményezésre megküldte Rátkai Ferencnek Huszár Tibor és Juhász Gyula „Tervezet a nemzet-nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos állásfoglaláshoz” című anyagát. Az ügy hátterében az állt, hogy a PB 1984 végén indítványozta egy, a kérdéssel foglalkozó, orientáló jellegű dokumentum kidolgozását, majd ezt követően a párt Művelődéspolitikai Munkaközössége 1985 májusában munkatervébe is iktatta ennek elkészítését 1986. decemberi határidővel. A politikai helyzet időközbeni változásával összefüggésben az anyag csak később készült el és került megvitatásra.

Stark Ferenc elkészítette a „Jelentés a Politikai Bizottságnak a nemzetiségi politika megvalósulásáról, a nemzetiségi szövetségek 1988-ban tartandó kongresszusairól (Alapanyag az előterjesztés tervezetéhez)” c. dokumentumot, amelyet másnap küldött meg Göndör Péternek, valamint a nemzetiségi szövetségek vezetőinek. Az utóbbiakat a szöveg véleményezésére kérte fel, emlékeztetve őket arra, hogy Radics Katalin ígérete szerint a végleges előterjesztés kialakítása a szövetségek részvételével fog történni. A jelentés kiemelte, hogy a kérdés jogi szabályozottsága nem kellően következetes és rendszerezett, az intézményrendszer működése pedig esetleges, ezért a nemzetiségpolitika megújítását javasolta, felhasználva a készülő nemzetiségi törvényt és az alkotmány módosítását.

Csalótzky György, az Igazságügyi Minisztérium (IM) Tudományos és Tájékoztatási Főosztály vezetője 20 példányban megküldte Radics Katalinnak a nemzetiségi jogokra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezésekről készített összefoglalót, amelyet később a nemzetiségi törvény irányelveinek kidolgozásával foglalkozó munkacsoport tudott hasznosítani.

Göndör Péter megküldte Knopp Andrásnak az MM alapanyagát a nemzetiségi politika megvalósulásáról, és a nemzetiségi szövetségek kongresszusairól. A dokumentumot az NKB április 5-én vitatott meg.

A nemzetiségi törvény politikai irányelveinek kidolgozásával kapcsolatos második megbeszélés Becsei József (Békés megyei Tanács), Budai János (HNF), Budzsáklia Mátyás (KAO), Csalótzky György (IM), Dévai Tibor, Göndör Péter, Hambuch Géza, Hoóz István, Jakab Róbertné, Knopp András, Mándity Marin, Márk György, Rátkai Ferenc, Samu Mihály (ELTE) és Stark Ferenc részvételével. A tanácskozáson Herman József (MTA), Juhász Gyula (Országos Széchenyi Könyvtár) és Takács Gyula nem tudtak részt venni. Megállapodás született arról, hogy többek között Stark Ferenc készít javaslatot az előkészítést szolgáló politikai elvekről, valamint a szövetségi főtitkárok is külön-külön összefoglalókat írnak. A törvény politikai tartalmáról szóló összegzés kidolgozását Samu Mihály kapta meg feladatul. A június 15-ig bekért anyagoknak tartalmazniuk kellett a jogalanyiság problémáit (cigányság, zsidóság), a jogszabály társadalompolitikai célkitűzéseit, illetve a nemzetiségi jogok felsorolását is. Knopp András bejelentette egyúttal a résztvevőknek azt is, hogy az IM is megbízást kapott a törvény előkészítésére.