>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Arczt Ilona

Arczt Ilona, az EJKVB tanácsosa megküldte Keszthelyi Gyulának, a HTMH erdélyi referensének a törvényjavaslat magyar és angol nyelvű változatát azzal, hogy juttassa el azt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ).

Fodor Gábor Gyenge Andrásnak, a KÜM Biztonságpolitikai és Európai Együttműködési Főosztályának osztályvezetőjének, Arczt Ilona pedig Sárdi Péternek, az Országgyűlés Külügyi Főosztálya vezetőjének küldte meg a törvényjavaslat angol nyelvű változatát.

Sipiczki Mátyás, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének alelnöke megküldte Arczt Ilonának Ghyczy Tamás két tanulmányához fűzött megjegyzéseit. A kisebbségi vezető szerint a helyi konfliktusok elkerülése érdekében szükség lenne a települési önkormányzatok kötelezettségeinek pontosabb meghatározására, illetve a kisebbségi önkormányzatok indulásával, a szükséges intézményrendszerek kialakításával és az oktatás megreformálásával összefüggő központi támogatás biztosítására. Az országos önkormányzat finanszírozásával kapcsolatban pedig elvetette a kisebbségek „vizsgáztatását”.

Aznap több megyei közigazgatási hivatal vezetője is kialakította a bizottsági megkeresésre, a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos álláspontját, és küldte meg azt Hargitai Jánosnak.

Bércesi Ferenc, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője szerint szükséges az aktív és a passzív kisebbségi választójog szigorítása, bár a regisztráció bevezetését még nem tartotta időszerűnek. Megszüntetni javasolta a közvetett típusú helyi kisebbségi önkormányzatokat, és másokhoz hasonlóan felhívta a figyelmet az önkormányzati törvény rendelkezéseinek a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos alkalmazási nehézségekre.

Tömböly Tamás, a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal helyettes vezetője szerint célszerűbb lenne, ha a kisebbségi önkormányzatokba hangsúlyozottan csak kisebbségi származású személyeket a településen választójoggal rendelkező kisebbségi állampolgárok választanák. Felhívta a figyelmet a közvetett típus kihasználatlanságára, a megyei kisebbségi önkormányzatok létrehozásának és a helyi képviselőtestületi létszám emelésének, valamint a feladat- és hatáskörök tételes meghatározásának szükségességére.

Orosz Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a választók önkéntes regisztrációját javasolta. Rávilágított a kisebbségi önkormányzati elnök esetleges visszahívhatóságának, a kedvezményes mandátumú képviselővel kapcsolatos jogértelmezés problémáira, valamint az önkormányzati és a kisebbségi törvényeknek a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásának nehézségeire.

Tóta Áronné, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a választásokkal kapcsolatban elsősorban a jelöltek regisztrálását, az elektori rendszer átalakítását és az arányos képviselet bevezetését vetette fel. Nem javasolta ugyanakkor a jelöltállítás kisebbségi szervezetekhez kötését, valamint a megyei szint megteremtését. Pontosításra szorulónak tartotta viszont a kisebbségi önkormányzatok feladatkörét.

A kisebbségi vezetők közül Mata Mihály, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke levélben fejtette ki az álláspontját, amely szerint az ellenőrzés és lebonyolítás során erősíteni kell a választások „kisebbségi jellegét”, a regisztrációt viszont „sokadrendű dolognak” tartotta. A kisebbségi önkormányzatok jogállásával kapcsolatban pedig elsősorban a képviseleti jellegű jogosítványokat ítélte erősítendőnek, valamint az országos testület státuszának tisztázását. Végül részletesebben a finanszírozás szabályozásának a szükségességét emelte ki.

Varjú Gabriella, a NEKH elnökhelyettese megküldte Arczt Ilonának a kisebbségi törvény és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítására érkezett javaslatokat kéthasábos változatban, amely egyrészt a hatályos normaszöveget, másrészt pedig a kapcsolódó szövegszerű javaslatokat tartalmazta. A választási elképzelések terén az országos önkormányzatok elvetették a regisztrációt, míg annak bevezetését a minisztériumok és a közigazgatási hivatalok megfontolandónak tartották.