>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Heizer Antal

Heizer Antal, a NEKH kinevezésre váró új elnöke a Népszabadságnak adott interjújában elmondta, hogy az új kormányzat sokkal inkább kezdeményező szerepet kíván betölteni a kisebbségpolitika alakításában. Szükségesnek tartotta jogi eszközökkel megakadályozni az etnobiznisz terjedését, de ez ügyben az év őszéig már nem számított változásra. Fontosnak azt tartotta, hogy legkésőbb két éven belül olyan törvény szülessen, amely lényegesen le tudja csökkenteni a visszaélések lehetőségét. Erre a legjobb megoldásként – Kaltenbach Jenő korábbi javaslatának megfelelően – a kisebbségi választópolgárok névjegyzékbe vételét értékelte.

Medgyessy Péter 41/2002. sz. határozatával, július 1-i hatállyal Heizer Antalt nevezte ki a NEKH elnökévé.

Az Országos Horvát Önkormányzat éves közgyűlésén elfogadott közlemény szerint az Önkormányzat egyik legfontosabb stratégiai célja a kulturális autonómia kiépítése lett, de ezt a folyamatot „a megfelelő törvényi szabályozás és az anyagi garanciák nélkül félbe kellett szakítani.”

A Magyar Nemzet tudósítása szerint Kaltenbach Jenő vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy vajon összhangban vannak-e a törvényi szabályozással a gyanúsnak mondható választási kezdeményezések. Kolompár Orbán, a Magyarországi Cigány Szervezetek Fórumának országos elnöke elmondta, hogy az akkoriban felszínre került anomáliák a kisebbségi törvény hiányosságaiból adódnak. Leszögezte, hogy a szervezet kizárólag a helyben élő romákból szerveződő kisebbségi önkormányzatok létrejöttét segíti. Heizer Antal a problémával kapcsolatban azt javasolta, hogy a hiteles kisebbségi képviselők ne függetlenként, hanem szervezetek jelöltjeiként, és nevüket nemzetiségi nyelven feltüntetve induljanak.

Heizer Antal a szeptember 26-i konzultáció alapján elkészítette a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének megteremtéséről szóló előzetes koncepciót.

Heizer Antal az EJKVB ülésén jelezte, hogy értesülései szerint az örmény elektorok többsége előreláthatólag nem az autentikus közösség tagjai közül kerül majd ki, illetve problémák várhatók a budapesti román kisebbségi önkormányzat megalakulásakor is. Az elnöknek tudomása volt arról is, hogy a parlamentből kiszorult pártok is állítanak kisebbségi jelölteket, így az etnobiznisz „hatalmi kérdéssé” is vált. Az Origonak a NEKH elnöke elmondta, hogy Lányi Zsolt volt országgyűlési képviselő (FKGP) örmény színekben indul, és a Magyar Igazság és Élet Pártjához tartozók is alapítottak egy örmény szervezetet. Megítélése szerint ugyanakkor sikeresek lesznek a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások, a visszaélések számát egy százalék körülire tette. Hangsúlyozta viszont, hogy a kisebbségi törvényt és a választójogi szabályokat módosítani kell. Ezzel kapcsolatban hangot adott azon véleményének, hogy ebben a ciklusban a jogszabályalkotás fő koordináló szerve a NEKH lesz. A visszaéléseket szerinte ki lehetne zárni a jelöltekkel szemben támasztott objektív kritériumok alkalmazásával.

Heizer Antal felhívást intézett a kisebbségi önkormányzati választásokon induló, de nem kisebbségi jelöltekhez, kérve őket, hogy a választások tisztasága és a kisebbségek érdekében lépjenek vissza.

Heizer Antal felhívást intézett a választókhoz arra kérve őket, hogyha nem ismernek hiteles kisebbségi jelölteket, akkor jobb, ha nem töltik ki a kisebbségi szavazólapot, és nem szavaznak a kisebbségi önkormányzatokra.

A NEKH szervezésében tanácskozást tartottak a Hivatal munkatársainak és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével, amelynek témái a helyi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatainak összegzése és mérlegelése, a kisebbségi választásokkal és a parlamenti képviselettel kapcsolatos jogszabály-alkotás lehetőségeinek megvizsgálása, illetve a 2003-as költségvetés tervezése voltak. A konferencián több kisebbségi vezető is jelezte, hogy bírósághoz fordulnak az önkormányzati jogaik érvényesítése érdekében. A választásokkal kapcsolatos napirendi pont alapjául a NEKH által október 21-én elkészített munkaanyag szolgált. A kisebbségi vezetők részéről konszenzus alakult ki arról, hogy mielőbb szükséges a vonatkozó kisebbségi joganyag módosítása. A tanácskozásról, amelyen felvetődött az aktív és passzív választójog rendezése is, Heizer Antal november 11-én, a bizottsági ülésekkel összefüggésben tájékoztatta Szászfalvi Lászlót.

Heizer Antal megküldte Kiss Elemérnek a NEKH javaslatát az alkotmány módosításáról szóló T/1270. sz. törvényjavaslathoz kapcsolódóan. A Hivatal elnöke úgy ítélte meg, hogy a választásokon tapasztalt anomáliák kiküszöbölésének nem megfelelő módja a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezések kiiktatása az alkotmány 70. §-ából. Megoldásként azt javasolta, hogy az alaptörvény egészüljön ki egy, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló kétharmados törvényre történő utalással. A levelet Heizer Antal továbbította Szászfalvi Lászlónak és Donáth László bizottsági alelnöknek a november 20-i bizottsági ülésre, valamint Szabó Vilmos és Teleki László politikai államtitkároknak és Bárándy Péternek.

Tizenkét országos kisebbségi önkormányzat vezetője közös levélben kérte Medgyessy Pétert a NEKH államigazgatási pozíciójának módosítására, Heizer Antal címzetes államtitkárrá történő kinevezését. Emlékeztették a kormányfőt arra a korábbi ígéretére is, amely szerint biztosítani fogják a Hivatal elnökének részvételét a közigazgatási államtitkári értekezleteken.