>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Horváth Ágnes

Müller György, a MEH helyettes államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezetek véleményezését, amelyben – lévén, hogy a két külön dokumentumot már meghaladta az idő – csak a NEKH anyagával kapcsolatban fogalmazott meg néhány észrevételt. Az államtitkár alapvetően a kettőzéseket, illetve a politikai, deklaratív jellegű rendelkezéseket kifogásolta. Álláspontja szerint a leendő törvény akkor válhat a magyar jogrendszer szerves részévé, ha rendelkezései a mindennapi gyakorlatban is alkalmazhatók lesznek érvényesíthető szankciók segítségével.

Priger György, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke megküldte Váradi Vilmosnak a törvénytervezet véleményezését, amely az egyesületi jog mellett érvelt, lévén, hogy a személyi alapon létrehozandó kisebbségi önkormányzat intézményét Magyarországon nem tartotta kivitelezhetőnek. Felvetette azt az aggodalmas kérdést is, hogy vajon a súlyos gazdasági gondok közepette lesz-e elegendő forrás a törvény végrehajtásához, amelynek biztosítását viszont feltétlenül szükségesnek tartotta. A kisebbségi jogokat pedig a véleményező összekötötte volna a kisebbségi anyanyelvűség meglétével.

A Pest Megyei Önkormányzat Nemzetiségi és Társadalompolitikai Bizottságának ülése, amely a NEKH szakértőjének részvételével tárgyalta meg a törvénytervezetet.

Horváth Ágnes és Egyed Albert, a NEKH munkatársai összefoglalót készítettek a törvénytervezettel kapcsolatos, kaposvári, szepetneki és szombathelyi egyeztetéseken elhangzott észrevételekről és javaslatokról. Ezek szerint vitás kérdésnek minősült a helyi kisebbségi önkormányzatok létrehozása, a cigányság helyzetének esetlegesen más jogszabályban való rendezése, illetve a hovatartozás nyílt felvállalása. A szerzők mindezek hátterének az általános tájékozatlanságot tulajdonították.