>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Kiss Péter

Kiss Péter kancelláriaminiszter a Parlamentben találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel, amire a 2002 júniusában, Medgyessy Péter miniszterelnökkel kötött megállapodás alapján került sor. A tanácskozást követően a miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kisebbségi vezetők egyetértettek a kisebbségi jogszabályok módosításának szükségességével és menetrendjével, és elfogadták azt, hogy a kormány – bár konszenzusra fog törekedni – december 31-ig mindenképpen benyújtja a szükséges törvénymódosításokat. Megállapodtak abban is, hogy a koncepcióról, amelyet a kormány júniusban kíván megtárgyalni, még nyár előtt lefolytatják az egyeztetést. Heinek Ottó német elnök szerint a választójogi törvény módosításáról nem hangzottak el részletek, amelynek terén a németek nem sokkal korábban a kisebbségi biztos javaslatainak (külön kisebbségi választói névjegyzék létrehozása) támogatása mellett döntöttek. Szerinte akkor van értelme a választójogi szabályok módosításának, ha a kisebbségi törvényt is érdemben módosítják. Hozzátette, hogy állítólag az IM készített már egy koncepcionális anyagot, de ezt a kisebbségek még nem látták. Horváth Aladár, az OCÖ elnöke azt ismertette, hogy a kisebb közösségek vezetői a találkozón óvtak attól, hogy túl szigorú választási szabályokat vezessenek be, de egységes álláspont alakult ki a tekintetben, hogy a kisebbségek válasszák meg a képviselőiket.

Szászfalvi László levélben arra kérte Kiss Pétert, hogy tájékoztassa a joganyag aktuális állapotáról, az akkori változatokról és koncepcióról.

A Roma Polgárjogi Alapítvány által szervezett rendezvényen Bársony János ismertette a választójogi alternatíváját, amelyet – állítása szerint – a németeket kivéve a többi önkormányzat is támogatott, bár arról még az OCÖ közgyűlése nem foglalt állást. Popovics György, a NEKH elnökhelyettese az Etnonetnek nyilatkozva elmondta, hogy a koncepció egy alkalommal már volt a közigazgatási államtitkári értekezlet előtt, de két helyről is módosítási igény merült fel, így átdolgozásra volt szükség ahhoz, hogy az a kormány elé kerülhessen.

Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanok Kiss Péternek írott levelükben kifejtették azt, hogy bár nem kifogásolható az, hogy a kisebbségek által létrehozandó önkormányzatok megválasztásának érdekében korlátozzák a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, de „… semmi nem indokolja, hogy az említett névjegyzéket (…) az állam, illetőleg annak tisztviselői kezeljék.”

A söjtöri kihelyezett kormányülés a MEH és a NEKH által kidolgozott kiegészítésekkel elfogadta a kisebbségi törvény módosításának, illetve a kisebbségi önkormányzati választások törvényi szabályozásának koncepcióját. A névjegyzék támogatásán túl döntés született arról is, hogy Kiss Péter vezetésével egy munkacsoport koordinálja a kodifikációs munkát. A kormány döntése hangsúlyozottan kitért arra is, hogy a névjegyzékkel kapcsolatos javaslatokat az ombudsmannal egyeztetve kell kidolgozni.

Kiss Péter az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel találkozott, akik előzőleg az Országos Német Önkormányzatnál gyűltek össze taktikai egyeztetésre, amelyen az OCÖ képviselője nem volt jelen. A kisebbségi vezetők arra kérték a minisztert, hogy két héten belül kaphassák meg a kodifikált törvénytervezeteket, hogy azokat még karácsony megvitathassák a közgyűléseik. A találkozón a bolgár, ruszin, szerb és ukrán vezetők elvetették a névjegyzék bevezetését, amelynek terén Kiss Péter egy vegyes, az országos önkormányzat és az OVB által összeállított és kezelt modellre tett javaslatot. A miniszter ígéretet tett arra nézve, hogy a normaszöveg-tervezetek november második felére elkészülnek, amelyekről majd újabb egyeztetést lehet tartani. A MEH sajtóközleménye a találkozóval kapcsolatban azt is hírül adta, hogy Szabó Vilmos vezetésével, a meglévő koncepció alapján megindul a négypárti egyeztetés is.

A bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a szerb és az ukrán országos önkormányzatok közös állásfoglalást adtak ki Szászfalvi László és a bizottsági tagok számára, amely elvetette a két előterjesztést és további egyeztetéseket kezdeményezett. Megítélésük szerint a névjegyzék bevezetése nem akadályozza meg a további visszaéléseket, és e helyett inkább a jelöltállítást szigorították volna. Állást foglaltak a meglévő, kétlépcsős elektori rendszer fenntartása, és a nem magyar állampolgárok választójoga mellett is. A tervezetek elfogadása szerintük rendkívüli nehézségek elé állítanák az országos önkormányzatokat és a helyi közösségeket egyaránt. A továbbiakban szoros együttműködést kilátásba helyező önkormányzatok elfogadhatatlannak tartották az országos érdekképviseletnek „az államosítását” a kisebbségi törvény módosítása révén. Az állásfoglalást eljuttatták a köztársasági elnöknek, Heizer Antalnak, Kiss Péternek, Szabó Vilmosnak, Szili Katalinnak, Kaltenbach Jenőnek, Somogyvári Istvánnak, Daróczy Istvánnak, a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, valamint a sajtónak is.

Az Országgyűlés plenáris ülésén, Kiss Péter expozéjával kezdődött meg a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. sz. törvényjavaslat általános vitája. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a megelőző napokban is volt egyeztetés a kisebbségekkel, és ebben a szakaszban is fontos változások történtek (jogalanyok körének bővülése, további adatvédelmi elemek beépítése stb.). Hangsúlyozta, hogy bár nem jött létre teljes körű egyetértés, de az a korábbi évekhez képest szélesebb. Hargitai János azt a kérdést tette fel, hogy miért változott az utolsó pillanatban a koncepció, miért nem két törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. Rámutatott arra is, hogy a kisebb közösségek részéről nagy a névjegyzékkel szembeni ellenállás, amelyet érdemes lenne érlelni, finomítani. Vezérszónokként utóbb felhívta arra a figyelmet, hogy bizonyos témakörökben nem alakult ki egyetértés a FIDESZ-ben. Nagy Gábor Tamás, a Külügyi bizottság tagja (FIDESZ) elmondta, hogy a párt külügyi kabinetje az országos elnökökkel való találkozón megállapította, hogy különösen a tervezett regisztráció megosztja a kisebbségeket, ezért a képviselőik javaslata az, hogy a javaslatot vonja vissza az előterjesztő, és dolgozzon ki egy nagyobb konszenzust élvező változatot. Simon Gábor az MSZP frakciója nevében támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Fodor Gábor felszólalásában elmondta, hogy az SZDSZ-től távol áll a regisztráció gondolata, de alaposan meg kell fontolni a névjegyzék mellett és ellen szóló érveket. Szászfalvi László szerint is komolyan meg kell fontolni a névjegyzékkel szembeni indokokat, de azt az MDF támogatni tudja. Az Emberi jogi, Önkormányzati, Külügyi, Oktatási és Alkotmányügyi bizottságok támogatták a törvényjavaslatnak az általános vitára bocsátását, különösebb fenntartásokat csak a Külügyi bizottság kisebbségi véleménye fogalmazott meg. A pártok vezérszónokai szintén támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot, bár hangot adtak a névjegyzékkel kapcsolatos kételyeiknek is. Végül a levezető elnök az általános vitát határozatlan időre elnapolta – annak a hírek szerint a 2004. júniusi Európai Parlamenti választások után kellett folytatódnia.

Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter október 15-i hatállyal Paulik Antalt nevezte ki a NEKH megbízott elnökévé.

A Magyar Hírlap tudósítása szerint felmerült, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon nem romák is szavaztak cigány jelöltekre.