>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Kolompár Orbán

A Magyar Nemzet tudósítása szerint Kaltenbach Jenő vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy vajon összhangban vannak-e a törvényi szabályozással a gyanúsnak mondható választási kezdeményezések. Kolompár Orbán, a Magyarországi Cigány Szervezetek Fórumának országos elnöke elmondta, hogy az akkoriban felszínre került anomáliák a kisebbségi törvény hiányosságaiból adódnak. Leszögezte, hogy a szervezet kizárólag a helyben élő romákból szerveződő kisebbségi önkormányzatok létrejöttét segíti. Heizer Antal a problémával kapcsolatban azt javasolta, hogy a hiteles kisebbségi képviselők ne függetlenként, hanem szervezetek jelöltjeiként, és nevüket nemzetiségi nyelven feltüntetve induljanak.

Az OCÖ kibővített elnökségi ülése megerősítette a június 25-i közgyűlés határozatait, köztük Kolompár Orbán elnöki tisztségét. Az önkormányzat új elnöke a korábbi vezető, Horváth Aladár leváltásának egyik okát abban jelölte meg, hogy Bársony János jogi szakértő a volt elnök megbízásából egyedül járt el a kisebbségi törvény módosítását célzó tárgyalásokra. A bizottságba Farkas Flóriánt, a FIDESZ-MPSZ országgyűlési képviselőjét, mint az országos önkormányzat legitim képviselőjét delegálták, és ezáltal arra kérték a pártot, hogy fogadja el a törvényt az Országgyűlésben.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a regisztráció súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, és Kolompár Orbán csak „személyes alkuk” miatt változtatta meg a korábbi elutasító álláspontját, amelyet az érintett cáfolt.

Kolompár Orbán olaszországi és spanyolországi roma szervezetek vezetőivel folytatott megbeszélést Budapesten. A találkozó fő témája a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer volt.

Kolompár Orbán sajtótájékoztatóján jelentette ki, hogy a törvénymódosítás tétje a 2006-os kisebbségi választás, mert a javaslat választójogi része teremti meg a következő választás feltételeit. Legfontosabb célnak azt nevezte, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer fennmaradjon, mert a civil szférát nem tartotta valós alternatívának. Ezért azt hangsúlyozta, hogy az OCÖ továbbra is támogatja a joganyag módosítását, bár hiányolta a települési önkormányzatban való kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét. Elismerte ugyanakkor, hogy a törvénymódosítás ügye nem feltétlenül fog sikerre vezetni, de elképzelhetetlennek tartotta azt, hogy a parlamenti pártok ne ismernék fel az ezzel kapcsolatos felelősségüket. Éppen ezért a roma vezető a parlamenti pártok vezetőivel kívánt egyeztetni.

Kolompár Orbán bejelentette, hogy a cigány, a horvát, a német, a román és a szlovák önkormányzat vezetői levélben keresik meg a pártok vezetőit, egységes vélemény megfogalmazására kérve őket annak érdekében, hogy a kisebbségi törvény módosításának elfogadása kevésbé legyen problémás. Érvelésük szerint ugyanis senki sem szeretné, ha megszűnnének a kisebbségi önkormányzatok. Kaltenbach Jenő szerint az Országgyűlés vagy módosítja a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvényt, vagy megszűnnek a kisebbségi önkormányzatok.

Az országos kisebbségi vezetők az OCÖ székházában tanácskoztak a kisebbségi törvényjavaslatról, amelynek újabb egyeztetését másnap tartották a parlamenti pártok képviselői. Kolompár Orbán szerint a pártok felelőssége immár abban állt, hogy lesz-e egyáltalán törvénymódosítás. Heinek Ottó a törvénymódosítás elakadásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi kisebbségpolitika letért arról az európai útról, amelyre 1990-ben lépett. A cigány és a német vezető egyaránt kiemelte, hogy nem értik, a FIDESZ miért változtatta meg az álláspontját. A szlovák képviselő szerint a kérdés úgy vetődött fel, hogy meg lehet-e tartani a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokat. A találkozón több kisebbség képviselője – bolgár, görög, román és szlovén – jelezte, hogy a választói névjegyzékkel kapcsolatban készek a kompromisszumra.

A három legnagyobb lélekszámú kisebbség vezetői, Kolompár Orbán cigány, Heinek Ottó német és Fuzik János szlovák országos elnökök nem támogatták a hunok kisebbséggé nyilvánítását, de Kaltenbach Jenő szerint sem feleltek meg a törvényi előírásoknak. A kezdeményezésnek nem látta értelmét Lányi Zsolt örmény kisebbségi képviselő sem.

A kisebbségi választói névjegyzék bevezetése elleni tiltakozásul Horváth Aladár kilépett az OCÖ-ből. A roma vezető a regisztrációt zsákutcás rendszernek és a magyar közigazgatáshoz nem igazodó, alkalmatlan struktúrának minősítette. Szerinte a kisebbségi hovatartozását felvállaló cigányok számánál is kevesebben fogják regisztráltatni magukat. Megítélése szerint az OCÖ vezetése „lezüllesztette a romapolitikát”, és ennek a törvénynek a támogatása volt az utolsó csepp. A Népszabadságban június 20-án megjelent, „Eddig – és hogyan tovább?” c. írásában utóbb kifejtette, hogy a cigány képviselők súlyos történelmi bűnt követtek el, mert a romák többsége félelemből nem akarja magát listára vetetni, és a kisebbségi önkormányzati rendszer amúgy is csődöt mondott. Horváth nyilatkozata előtt Kolompár Orbán a módosítással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy annak eredményeként „nyugodt, higgadt és kiegyensúlyozott körülmények” között lehet majd megtartani a kisebbségi önkormányzati választásokat.

Kolompár Orbán az Ipolyvecén megrendezett Diszkrimináció-ellenes Napon kijelentette, hogy pozitív változást jelent a kisebbségi törvény módosítása, mert megszűnik a kisebbségi önkormányzatok kiszolgáltatottsága, megszűnik a függőség a települési önkormányzat szerveitől, és végre normális lesz az anyagi finanszírozás is. Előremutatónak tartotta azt, hogy megteremti a kisebbségi testületek finanszírozásának automatizmusát, és rögzíti a települési önkormányzat feladatköreit. Előrelépésként értékelte, hogy a romák maguk kezdeményezhetik a választást, és maguk választhatják meg a képviselőiket. A cigány kisebbségi önkormányzatok számának esetleges csökkenését alaptalan félelemnek nevezte. Megnyugtatónak tartotta az előkészület alatt álló végrehajtási rendeletet, amely lehetőséget biztosítana a kisebbségeknek a választói névjegyzék összeállításának ellenőrzésében.

Farkas Flórián Szolnokon nyilatkozva szintén helyesnek ítélte a kisebbségi törvény módosításának támogatását, amely szerinte kiszűri az etnobiznisz haszonlesőit.