>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Lakatos Menyhért

Elkészült a „Javaslat a nemzetiségi törvény politikai irányelveire” c. dokumentum újabb változata, amelyet aznap Gáti Tamás, a TKKO munkatársa küldött ki a munkacsoport tagjainak, és egyúttal meghívta őket a javaslat október 10-i vitájára. A munkacsoport időközben kibővült a Külügyi Osztály munkatársaival (Kótai Géza, Tabajdi Csaba) és csatlakozott hozzá Lakatos Menyhért, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének (MCKSZ) elnöke is.

Újabb megbeszélésre került sor a nemzetiségi törvény politikai irányelveinek kidolgozásával kapcsolatban. Radics Katalin jelezte a munkacsoportnak, hogy az előterjesztés november elején kerül a PB elé, Stark Ferenc pedig a szövegmódosítási javaslatokat adta elő. Samu Mihály hangsúlyozta a nemzetiségek államalkotóként való elismerését, és az intézményrendszer megreformálását, Lakatos Menyhért felszólalása pedig a cigányság helyzetét érintette.

Lakatos Menyhért a Gáti Tamásnak írott levelében fejtette ki a nemzetiségi törvénnyel kapcsolatos cigány álláspontot, amely egyrészt a cigányság nemzetiségi státusát, másrészt pedig a kisebbség demokratikus érdekképviseletének ügyét érintette. Az előbbivel kapcsolatban különösen azt kifogásolta, hogy a tervezet a nemzetiségi nyelv esetében előfeltételként említette a standard változat meglétét. Hangsúlyozta, hogy biztosítani kell azt a lehetőséget a cigány vezetők számára, hogy ismereteik birtokában segítsék a törvénynek a kisebbség számára megfelelő kidolgozását.

Lakatos Menyhért megküldte az összesített anyaggal kapcsolatos észrevételeit Kozák Istvánnénak, amelyben tudatta, hogy az MCKSZ a nemzetiségi státus mellett foglalt állást, azaz „az emberi jogoknak félreérthetetlenül is minden előfeltétel nélkül meg kell hagyni a cigányságnak azt a jogát, hogy nemzetiséggé deklaráltassék.”

Kozák Istvánné megküldte Stark Ferencnek véleményezésre a cigányság helyzetével, és a feladatokkal összefüggő vélemények áprilisban készült összegzését, valamint Lakatos Menyhért és Szirtesi Zoltán észrevételeit.

Márkus István, a BM Menekültügyi Hivatalának vezetője levélben tájékoztatta Báthory Jánost, a NEKH elnökhelyettesét a Hivatalnak a kisebbségi törvény személyi hatályával kapcsolatos álláspontjáról. E szerint a kisebbségi jogok a tartózkodási engedéllyel rendelkező területi menedékjogot élvezőkre, a bevándorlási engedéllyel az országban élőkre, valamint a menekültként elismert személyekre is vonatkoznak, hacsak a készülő törvény nem fogja szűkre szabni a kisebbség fogalmát.

Lakatos Menyhért, az MCKSZ elnöke kialakította véleményét az IM tervezetével kapcsolatban: alapvetően azt hiányolta, hogy a kisebbségeket nem vonták be az előkészítésbe. Magát a dokumentumot diktatórikusnak, következetlennek és a demokratikus jogi formákat nélkülözőnek minősítette. Ezért „feltétlenül szükséges, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek és a parlament illetékes bizottsága, valamint a Kormány által összeállított bizottság egy kerekasztal tárgyaláson vitassa meg és készítse elő a nemzeti és etnikai kisebbségek törvénytervezetét.”

Lakatos Menyhért levélben fordult segítségért Wolfart Jánoshoz, amelyben egyrészt üdvözölte a Kisebbségi Kerekasztal létrejöttét, másrészt viszont jelezte, hogy az MCKSZ elnöksége szükségesnek tartotta a parlamenti pártok, a kormány, és országgyűlési képviselők részvételét is a Kerekasztal munkájában. Leszögezte, hogy a kisebbségi törvény csak akkor kerülhet az Országgyűlés elé, ha a Kerekasztal azt megvitatta, és véleményét érdemben figyelembe is vették.

Wolfart János Lakatos Menyhértnek írott válaszlevelében támogathatónak tartotta a javasolt kisebbségi érdekegyeztető fórum létrehozását, de megítélése szerint ezt nem felülről, hanem maguknak az érdekszervezeteknek kell létrehozniuk.