>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Lukács Tamás

A kisebbségi törvénytervezet tárgyalása zajlott le a kormány kijelölt delegációja és a Kisebbségi Kerekasztal között. A felek az alapvető rendelkezések még függőben lévő pontjait egyeztették, valamint rátértek az egyéni és közösségi jogok témakörére.

Fodor Gábor javaslatot dolgozott ki a kisebbségi törvénytervezettel foglalkozó előkészítő munkacsoport létrehozásáról, amely az elképzelés szerint Lukács Tamás bizottsági alelnök (KDNP) koordinálásával, hat vagy nyolc képviselő bevonásával működne.

Először ülésezett az EJKVB kisebbségi törvény előkészítésével foglalkozó hatpárti munkacsoportja, amelynek témája a további munkarend megbeszélése volt. A csoport létrejöttéről és céljairól Lukács Tamás június 4-én, levélben tájékoztatta Doncsev Tosot, kérve egyúttal legfeljebb két kisebbségi szakértő kijelölését és bejelentését. Június 5-i levelében pedig Szabad Györgytől kérte a bizottsági alelnök a törvénytervezet angol nyelvre történő fordításának engedélyezését annak érdekében, hogy a javaslatot a felkérni szándékozott külföldi szakértők is véleményezhessék.

Szabad György a Lukács Tamáshoz írott válaszlevelében támogatásáról biztosította a kisebbségi törvényjavaslat angolra való fordításának kezdeményezését.

Lukács Tamás felkérte Kaltenbach Jenőt, az Alkotmánybíróság munkatársát, hogy a munkacsoport munkájában szakértőként működjön közre – mellékelve egyúttal a korábbi megbeszélések anyagát és a kisebbségi törvényjavaslatot.

Lukács Tamás véleményezés céljából megküldte a törvényjavaslatot a következő külföldi politikai, társadalmi és tudományos szereplőknek: Popély Gyula elnöknek (Magyar Néppárt), Bugár Béla elnöknek (Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom), Duray Miklós elnöknek (Együttélés Politikai Mozgalom), A. Nagy László elnöknek (Magyar Polgári Párt), Balassa Zoltán elnöknek (Kassai Magyarok Baráti Társasága), Szilvássy József elnöknek (Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szövetsége), Grendel Lajos elnöknek (Csehszlovákiai Magyar Írók Szövetsége), Csémy Tamás elnöknek (Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége), Bauer Győző elnöknek (Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége), Szeberényi Lajos elnöknek (Burgenlandisch- Ungarischer Kulturverein/ Burgenlandi Magyar Kultúregyesület), Deák Ernő főtitkárnak (Zentralverband Ungarische Vereine Und Organisationen in Österreich/ Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége), Pozsonec Mária elnöknek (Mura-vidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség), Pasza Árpád elnöknek (Horvátországi Magyarok Szövetsége), Ágoston András elnöknek (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége), Fodó Sándor elnöknek (Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége), Kulcsár Kálmán rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek (Kanadai Nagykövetség), Tar Pál nagykövetnek (Washingtoni Nagykövetség), Soros Györgynek (New York), Tom Lantosnak (US House of Representatives/ Képviselőház), a Szlovák Nemzeti Tanács Kisebbségi és emberi jogi bizottsága elnökének, Rudolf Chmelnek (Cseh-Szlovák Köztársaság Nagykövetsége), Á. Nagy László elnöknek (Független Magyar Kezdeményezés), CSFR Szövetségi Parlament Komisia pre národnosti a ludské práva/ Nemzetiségi és emberi jogi bizottsága elnökének, Baka Andrásnak (ET Emberi jogok bírósága), Románia Parlamentje Küldöttek Gyűlése Emberi jogi, vallási és Nemzeti Kisebbségi Bizottság elnökének, Román Nemzetgyűlés Emberi jogi, vallásügyi és kisebbségi bizottsága elnökének, Georg Brunnernek (Direktor des Instituts für Ostrecht der Universitat zu Köln/ Kölni Egyetem Kelet-Európai Jogi Intézete).

Fodor Gábor pedig Gereben Istvánnak küldte meg a dokumentumot.

Doncsev Toso a Lukács Tamásnak küldött válaszlevelében jelezte Bársony János és Kaltenbach Jenő szakértők részvételét, de kívánatosnak tartotta Lásztity Péró személyében egy politikai képviselő bekapcsolását is a munkákba. A levelet a Kisebbségi Kerekasztal elnöke megküldte Fodor Gábornak is, jelezve a szervezet részvételi hajlandóságát a hatpárti egyeztetésen, de szükségesnek tartotta azt is, hogy kifejthessék a bizottsági és a plenáris vita előtt a „politikai és szakmai véleményünket a törvényjavaslatról és a törvény módosításáról.”

Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke (Nagyvárad) megküldte az Országgyűlésnek az egyházkerület főtitkárának a kisebbségi törvényjavaslattal kapcsolatos véleményezését: „a sajátos különbözőségeket leszámítva (…) szeretnénk példaértékű modellként használni a magyarországi megoldásokat.” A feljegyzés síkra szállt többek között a százéves honosság rövidítéséért (felvetve a Magyarországra került bukovinai székelyek kérdését), valamilyen szintű, a választásokon szerephez jutó kisebbségi nyilvántartás kialakításáért, a kisebbségek közös fellépésének lehetőségéért, illetve regionális kisebbségi önkormányzatok létrehozásáért. Szabad György az augusztus 7-i levelében köszönte meg a megjegyzéseket, és továbbította azokat Fodor Gábornak, kérve őt az észrevételek „alapos mérlegelésére.”

Lukács Tamás véleményezés céljából megküldte a törvényjavaslatot az alábbi külföldi politikai és társadalmi szereplőknek: Peter Szutrely elnöknek (Németországi Szervezetek Központi Szövetsége), Tóth Miklós elnöknek (Mikes Kelemen Kör – Amszterdam), Saáry Évának (Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör), Zabolai – Cseke Évának (SOS Transilvánia – Genf), Jakabbfy Ernő elnöknek (Svédországi Magyarok Szövetsége), Kesserű István elnöknek (Buenos Aires), Hámos László elnöknek (Magyar Emberi Jogok Alapítvány – New York), Balogh Sándor elnöknek (Amerikai Magyarok Országos Szövetsége), Alard Plate titkárnak (ET Committee on Legal Affairs and Human Rights/ Jogi és emberi jogi bizottság), Kállay Oszkár elnöknek (Corvina Kör – Brüsszel), László I. Mercz elnöknek (Genfi Magyar Egyesület), Tímár András elnöknek (Kanadai Magyar Szövetség), Fadgyas László elnöknek (Ausztráliai Magyar Szövetség), Sivarov Svetoslav elnöknek (Bolgár Parlament emberi jogi bizottsága), Adam Szergejevics Kovaljov elnöknek (Orosz Parlament emberi jogi bizottsága), Charles Thomasnak (Amerikai Nagykövetség), Csepregi Katalinnak, John Allannek (Nagy-Brittania és Észak-Írország Nagykövetsége), Karl Mitterdorfernek (Bolzano), Francesco Capotortinak (Róma), Sargent Shriernek (Hall of Honour for Congress), Teimuraz Tamishvilinek (Head, Human Rights Division Department for International Humanitarian Cooperation and Human Rights. Ministry of Foreign Affairs), Derek Frasernek (Kanadai Nagykövetség), Rita Süssmuthnak (Bundeshaus/ Szövetségi Parlament, Bonn).

Georg Brunner, az Institut für Ostrecht der Universität zu Köln (Kölni Egyetem Kelet-Európai Jogi Intézete) professzora megküldte Lukács Tamásnak a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeit. A szakértő a javaslatot igényesnek, átgondoltnak és nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó, haladó jellegűnek minősítette. A vélemény foglalkozott a jogorvoslat lehetőségével, a kisebbség definíciójának hiányából adódó esetleges bizonytalanságokkal, illetve a kisebbségi önkormányzati rendszer bizonyos elemeivel.

Bodáné Pálok Judit elkészített egy szakértői összefoglaló anyagot „Pozitív diszkrimináció a törvényjavaslatban” címmel.

Fodor Gábor a Szabad Györgynek írott, Tőkés László püspök megjegyzéseivel kapcsolatos válaszlevelében kifejtette, hogy a törvény-előkészítés során igyekeznek minden véleményt figyelembe venni, hazai és határon túli magyar kisebbségit egyaránt. „… Tőkés püspök úr véleményét súlyának megfelelően kívánjuk a törvényhozásban megvalósítani.” Az egyházkerület észrevételeit az EJKVB elnöke 21-én továbbította a bizottsági tagoknak.

Lukács Tamás megküldte az addigiakban elkészült szakvéleményeket Wolfart Jánosnak – külön felhívva a figyelmét Georg Brunner véleményére.

Kaltenbach Jenő szakértő elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslatról” c. tanulmányát a parlamenti munkacsoport számára, amely a személyi kör meghatározásának, az egyéni és kollektív jogok, a kisebbségi önkormányzati formák és azok tartalmának kérdéseit, valamint a törvényjavaslat egyes szabályozási hibáit taglalta. Nem tartotta sem indokoltnak, sem pedig megvalósíthatónak a regisztrációt és valamiféle objektív kvalifikációs rendszer bevezetését. Szerencsésebbnek ítélte volna az egyéni és kollektív jogok együttes tárgyalását, de üdvözölte viszont az önkormányzati modell melletti választást, amelyet a törvény legfontosabb részének tartott. Felhívta ugyanakkor a figyelmet az országos testület ellenőrzési mechanizmusának hiányára, illetve az önkormányzati és az egyesületi szféra közötti viszony ügyére.

Angió – Auth János, a Magyarországi Olasz Szövetség elnöke megküldte Fodor Gábornak a Szövetség nyilatkozatát a kisebbségi törvényjavaslattal kapcsolatban, illetve a Szövetségről szóló tájékoztatót. A nyilatkozat szerint „… tisztelettel kérjük a Magyar Köztársaság Országgyűlését, hogy bennünket olaszokat – az egyik legrégebben honos magyarországi népcsoportot – is ismerjenek el hivatalosan nemzeti kisebbségnek.” Fodor Gábor október elsejei válaszlevelében köszönte meg a dokumentumokat, amelyeket továbbított Lukács Tamásnak.

A Magyarországi Olasz Szövetség által kiadott nyilatkozat sérelmesnek tartotta azt, hogy az olaszokat a kisebbségi törvényjavaslat nem tekintette Magyarországon honos népcsoportnak, és ezért kérték az Országgyűlést, hogy ismerje el „az egyik legrégebben honos magyarországi népcsoportot.”

Karl Mitterdorfer (Bolzano/Bozen) megküldte Lukács Tamásnak a magyarországi kisebbségi törvényjavaslatról szóló véleményét, amely tudatta Christoph Pannal közösen tekintették át a törvényjavaslatot. Levelében külön kiemelte a közösségi jogok megfogalmazását.