Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
|
>> kronológiák >> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája |
|
Névmutató: Nagy Ferenc József 1991. március 1. Göncz Árpád köztársasági elnök – március 1-i hatállyal – Manherz Károlyt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) korábbi közigazgatási államtitkárát, az MNSZ elnökét címzetes államtitkárrá nevezte ki, aki a hazai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért, valamint a nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolattartásért lett felelős (46/1991. (III. 1.) KE határozat). A Miniszterelnöki Sajtóiroda által kiadott kommüniké szerint a kormány ezzel összefüggésben a kisebbségek ügyeinek intézését, valamint a kisebbségi törvény folyamatban lévő előkészítését tartotta szem előtt. Megtartotta alakuló ülését a NEKH mellett működő, Manherz Károly által vezetett, huszonöt fős, szakértőkből, országgyűlési képviselőkből, és önkormányzati vezetőkből álló Kisebbségi Szakértői Tanács. Náday Gyula, az MCDSZ elnöke javaslatokkal (együttélés hangsúlyozása, kisebbségi egyesületek felruházása többletjogokkal stb.) együtt megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezethez kapcsolódó véleményezését: a dokumentumot előkészítettnek és szakmailag elfogadhatónak minősítette. 1991. szeptember 30.Sárközi Ernő, a Püspökhatvani Cigányok Demokratikus Szervezetének elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezethez kapcsolódó javaslatait, megfogalmazva többek között a kisebbségi médiaszereplés igényét. 1991. október 2.Lásztity Péró, a Szerb Demokratikus Szövetség alelnöke – néhány alapvető észrevétel megtétele mellett (ti. a Kodifikációs Bizottság által szerkesztett változat tartalmi változtatási néhány, de fontos helyen érintik a korábbi kompromisszumot, az IM csatolt különvéleménye pedig veszélyezteti azt) – arról tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet, hogy a Szövetség a Kisebbségi Kerekasztal útján fejti ki az álláspontját a törvénytervezetről. 1991. október 3.A FIDESZ és a Kisebbségi Kerekasztal képviselőinek találkozóján a felek egyetértettek abban, hogy halaszthatatlan a kisebbségi törvény megalkotása, és abban, hogy a kisebbségi szervezeteknek önkormányzati státuszt kell kapniuk, de a jogok érvényesítéséhez a szükséges források megtervezése is szükséges a költségvetés kidolgozásakor. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely többek között stilisztikai kifogásokat is tartalmazott. Felvetette azt a problémát, hogy miként lehet elhatárolni és megszervezni helyi szinten a különböző önkormányzatokat, illetve szintén rámutatott a kisebbségi célú költségvetési támogatások bizonytalanságára. Ülésezett a Magyarországi Szlovákok Szövetségének Elnöksége, amely kialakította a Szövetség álláspontját a kisebbségi törvénytervezetről. Erről Jakab Róbertné, a Szövetség ügyvezető elnöke 10-én levélben tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet. A szervezet kiállt a parlamenti képviselet megteremtése mellett, hiányolta az anyagi induló-alapok költségvetési törvényben való rögzítését, elvetette a jogok gyakorlásának létszámokhoz való kötését, de szorgalmazta a legitim érdekképviseletek kialakítását. 1991. október 7.Raskó György, az FM közigazgatási államtitkára megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely az IM álláspontjával egyezően az egyesületi jog mellett tette le a voksát. Számos bekezdés törlését is javasolta, amelyek jórészt az Alkotmány vagy más jogszabályhelyek ismétlései voltak. Pusztai Gyula, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely alapvetően egyetértett az IM ajánlásával. |
kapcsolódók
további kronológiák
|