>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Paulik Antal

Megjelent a kormány nyilatkozata, amely kiemelkedő eseményként értékelte és üdvözölte a kisebbségi törvény elfogadását. „A Kormány meggyőződése szerint jelentős mértékben hozzájárult a törvényalkotás sikeréhez, hogy a kisebbségek mint államalkotó tényezők képviselőiken keresztül egyenrangú tárgyalópartnerként részt vettek a törvény előkészítési folyamatában.” A törvény kulcselemeiként a kisebbségi önkormányzatiságot, a kulturális autonómiát, a közösségi jogokat, illetve az identitásválasztás szabadságát emelte ki a dokumentum. Leszögezte végül, hogy „Magyarország kisebbségi politikája semmilyen tekintetben nem függvénye más országok magyar kisebbségekkel szemben folytatott politikájának.”

Jeszenszky Géza sajtótájékoztató keretében elmondta, hogy tartozunk ezzel a Magyarországon élő kisebbségeknek, hogy otthon érezhessék magukat. Wolfart János arra a kérdésre, hogy a hazai kisebbségek képviselői miért nem voltak jelen a végszavazáson, azt válaszolta, hogy az Országgyűlés túlterheltsége miatt nem tudták előre megmondani, melyik nap, hány órakor kerül sor a szavazásra.

Paulik Antal a Pesti Hírlapnak adott interjújában úgy ítélte meg, hogy lehet bár jó az elfogadott kisebbségi törvény, de a magyarországi kisebbségek már belefásultak az elmúlt négy évbe, passzívvá váltak az előkészítés során, ezért kérdéses, hogy ki fogja tartalommal megtölteni a jogszabályt. Kifogásolta végül azt is, hogy a végszavazásra a Kisebbségi Kerekasztal vezetői nem kaptak meghívót.

Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter október 15-i hatállyal Paulik Antalt nevezte ki a NEKH megbízott elnökévé.

A Magyar Hírlap tudósítása szerint felmerült, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon nem romák is szavaztak cigány jelöltekre.

A NEKH, az ET, valamint az ET budapesti Információs és Dokumentációs Központja nemzetközi utókövető szemináriumot rendezett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény hazai végrehajtását érintő kérdésekről. A konferencián Kaltenbach Jenő hangsúlyozta, hogy a kisebbségi választói névjegyzék összeállításakor kizárólagossá kell tenni az érintettek kompetenciáját, mivel az identitáshoz való jog nem csupán egyéni, hanem kollektív jog is. Paulik Antal kijelentette, hogy a választások lebonyolítása után összegzik a tapasztalatokat, és térnek vissza a jogszabályi rendelkezések módosításához. Zdzislaw Galicki, az ET Tanácsadó Bizottsága részéről úgy foglalt állást, hogy a nemzetközi összehasonlításban is jelentős magyarországi eredményeket meg kell őrizni.

A MEH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya koordinációja mellett megalakult a Média munkacsoport, amelynek feladata egyrészt a kisebbségi médiajogok áttekintése, és ezen jogok érvényesülésének értékelése lett. Másrészről pedig javaslatokat hivatott megfogalmazni a kisebbségi anyanyelvű média konszolidált működésének biztosítása érdekében, valamint annak irányában, hogy a (köz)média kedvezően befolyásolja a többség-kisebbség viszonyrendszerét. A munkacsoport elnöke Paulik Antal lett.