Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 11       Lapozás: 1-10 | 11-11

Névmutató: Rátkai Ferenc


1986. február 13.

Stark Ferenc, az MM Nemzetiségi Önálló Osztályának (NÖO) osztályvezetője megküldte Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettesnek „A magyarországi románokkal összefüggő politikai jelenségekről” c. bizalmas feljegyzését, amely szerint „… sokan úgy kezelik őket, mint akik felelősséggel tartoznak a határ másik oldalán folyó eseményekért, a szomszéd állam politikájáért, a romániai magyar nemzetiség helyzetéért.” Az osztályvezető szerint a jövőben számolni lehet egyaránt a szélsőséges megnyilvánulások elszaporodásával, a román szövetségtől való kisebbségi elfordulással, és a „kisebbségi nacionalizmus” jelentkezésével. Megoldásként elsősorban a megfelelő tájékoztatás megvalósítását hangsúlyozta.

1987. június 11.

Göndör Péter, a KB TKKO munkatársa véleményezésre megküldte Rátkai Ferencnek Huszár Tibor és Juhász Gyula „Tervezet a nemzet-nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos állásfoglaláshoz” című anyagát. Az ügy hátterében az állt, hogy a PB 1984 végén indítványozta egy, a kérdéssel foglalkozó, orientáló jellegű dokumentum kidolgozását, majd ezt követően a párt Művelődéspolitikai Munkaközössége 1985 májusában munkatervébe is iktatta ennek elkészítését 1986. decemberi határidővel. A politikai helyzet időközbeni változásával összefüggésben az anyag csak később készült el és került megvitatásra.

1987. június 18.

Kalmár György, az MM munkatársa elkészítette Rátkai Ferenc számára a nemzeti-nemzetiségi tárgyú állásfoglalással kapcsolatos véleményező feljegyzését. A tervezet javaslataira utalva megjegyezte, hogy „fontos, hogy ezeknek realitását, időszerűségét és célszerűségét igen gondosan vizsgáljuk meg, ugyanakkor egyéb javaslatokon is gondolkodjunk (pl. baráti társaságok, esetleg a Barátság Házának létrehozása, nemzetiségi törvény alkotása, stb.).”

1987. szeptember 22.

Kalmár György elkészítette Rátkai Ferenc számára a nemzetiségi oktatás helyzetét taglaló jelentéshez kapcsolódó feljegyzését. A dokumentum szorgalmazta azt, hogy a közéleti demokratizmus erősödésének keretében, az általános nemzetiségpolitikai gondokkal való szembenézéssel és az eddigi javaslatok figyelembevételével át kellene tekinteni a nemzetiségi kérdés egész hazai kezelését, irányítását és intézményrendszerét. Síkra szállt a döntéshozatal decentralizálásáért és társadalmasításáért, illetve leszögezte: „időszerűnek látszik a nemzetiségi törvény megalkotásának előkészítése.”

1988. április 5.

Kalmár György elkészítette Rátkai Ferenc számára a feljegyzését a nemzetiségi politika megvalósulásáról, és a szövetségek kongresszusairól szóló MM-alapanyagról, amelyet jónak és világosnak tartott a kialakult helyzet és tennivalók megfogalmazása terén. Hangsúlyozta a jogi szabályozás megújításának, az intézményrendszer reformjának (nemzetiségi államtitkárság, parlamenti albizottság) szükségességét, valamint azt is, hogy a párt és kormány álljanak a folyamat élére, ne hagyják spontánul alakulni az eseményeket, átengedve ezzel a kezdeményezést az ellenzéknek. A nemzetiségi törvény napirendre vétele is arra szolgáltatott érvelése szerint példát, hogy a kérdésben „alulról építkezés” zajlott.

1988. május 11.

Az MSZMP Titkársága véglegesítette az országos értekezlet állásfoglalásának tervezetét.

Kalmár György elkészítette Rátkai Ferenc számára a feljegyzését a május 17-ei munkacsoporti tanácskozásra kiküldött dokumentumokról. Fontosnak tartott egy, kül- és belpolitikai szempontból megfelelő preambulumot, demokratikus intézményrendszert (HNF mint önkormányzati keret, nemzetiségi titkárság, parlamenti (al)bizottság), illetve azt is, hogy a rögzítendő kisebbségi jogok, és azok gyakorlása esetleg szankciókkal együtt garantált legyen, valamint készüljön a különböző megoldásokról egy nemzetközi összehasonlító értékelés.

1988. május 17.

A nemzetiségi törvény politikai irányelveinek kidolgozásával kapcsolatos második megbeszélés Becsei József (Békés megyei Tanács), Budai János (HNF), Budzsáklia Mátyás (KAO), Csalótzky György (IM), Dévai Tibor, Göndör Péter, Hambuch Géza, Hoóz István, Jakab Róbertné, Knopp András, Mándity Marin, Márk György, Rátkai Ferenc, Samu Mihály (ELTE) és Stark Ferenc részvételével. A tanácskozáson Herman József (MTA), Juhász Gyula (Országos Széchenyi Könyvtár) és Takács Gyula nem tudtak részt venni. Megállapodás született arról, hogy többek között Stark Ferenc készít javaslatot az előkészítést szolgáló politikai elvekről, valamint a szövetségi főtitkárok is külön-külön összefoglalókat írnak. A törvény politikai tartalmáról szóló összegzés kidolgozását Samu Mihály kapta meg feladatul. A június 15-ig bekért anyagoknak tartalmazniuk kellett a jogalanyiság problémáit (cigányság, zsidóság), a jogszabály társadalompolitikai célkitűzéseit, illetve a nemzetiségi jogok felsorolását is. Knopp András bejelentette egyúttal a résztvevőknek azt is, hogy az IM is megbízást kapott a törvény előkészítésére.

1988. szeptember 29.

Kalmár György elkészítette Rátkai Ferenc számára a nemzetiségi törvény tervezett politikai irányelveihez kapcsolódó feljegyzését, amely a dokumentumot néhány, a példamutatás és a lenini előzékenység tudatosítására irányuló, illetve egyéb kisebbségbarát észrevételek mellett gondosnak és kiérleltnek tartotta. Hangsúlyt helyezett a megyei szintű végrehajtási rendeletek fontosságára is.

1989. november 29.

A Kollégium plenáris ülésén, az eredetileg tervezettnél később vitatták meg a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény tervezetét, amelynek elkészítése Bíró Gáspár, a NEKT tanácsosának nevéhez kötődött. A kidolgozott törvénytervezet és önkormányzati statútum első változatát a NEKT az ülést megelőzően a minisztériumi és más szakértők, valamint a kisebbségi szervezetek részére kiküldte előzetes véleményezésre. Az aznapi tanácskozáson elhangzott észrevételek alapján a Kollégium azzal bízta meg a Titkárságot, hogy 1990. február 1-ig készítse el a kisebbségi önkormányzatok statútum-modelljét, a kisebbségi szervezetek támogatásának új alapokra helyezésének alapelveit, és kezdje meg a tárcaközi egyeztetést, illetve a pártokkal és kisebbségi szervezetekkel való előzetes konzultációt. Az elvégzendő munkához a NEKT december 25-éig kérte a Kollégium tagjainak írásos véleményeit, konkrét szövegjavaslatait.

Az MM miniszteri értekezlete megtárgyalta és jóváhagyta a „Nemzetiségek, kisebbségek és a Művelődési Minisztérium feladatai” c. összefoglalót, amelyet Rátkai Ferenc utóbb, 1990. március 19-én továbbított a minisztériumi vezetőknek. Az elfogadott előterjesztés szerint a nemzetiségi törvény előkészítése a kormányzati kisebbségpolitika készségét jelzi a megújulásra, és a „valóságos” kisebbségi igények kielégítésére. A dokumentum állásfoglalása szerint a Nemzetiségi Önálló Osztályt – feladatkörének, személyi összetételének és esetleg nevének megváltoztatásával – célszerű fenntartani és továbbra is működtetni.

1990. március 5.

Tabajdi Csaba megküldte Rátkai Ferencnek a NEKT nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségekről szóló törvénytervezetének legújabb változatát (Kisebbségi kódex a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségekről). Március elején a NEKT az anyagot más államigazgatási szereplőkhöz (Pénzügyminisztérium, BM, IM, KÜM, Szociális és Egészségügyi Minisztérium, Magyar Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda) is eljuttatta, kérve tőlük a mihamarabbi véleményezést annak érdekében, hogy a tervezet a parlamenti választásokat követően társadalmi vitára kerülhessen. (Győri Szabó 1998.)

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék