>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Rytkó Emília

Rytkó Emília, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal hivatalvezető-helyettese elkészítette a kisebbségek parlamenti képviseletéről és önkormányzataik megválasztásáról szóló törvénytervezet összefoglalóját.

Rytkó Emília megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezetet és a kapcsolódó előterjesztést, amely így a kisebbségi törvény melletti, külön jogszabályba kívánta foglalni a választások anyagi jogi szabályait. Az eljárási szabályokat pedig a választási eljárásról szóló 1997-es törvénybe integrálta volna. A részleteivel kapcsolatban, utóbb rendkívül sok vitát kiváltó tervezet legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon elsősorban az adott kisebbséghez tartozó állampolgárok szavazhassanak a ténylegesen a kisebbséghez kötődő személyekre. Ennek érdekében időben elkülönítette volna a helyhatósági és a helyi kisebbségi önkormányzatok választását, azaz a kisebbségi testületek létrehozására az általános önkormányzati választásokat követő hatodik vasárnap került volna sor. Ezt a megoldást az országos önkormányzatok többnyire ellenezték. Másrészt megszigorította a választhatóságot, a passzív választójogot azzal, hogy a jelölteket a hovatartozásukról szóló nyilatkozat megtételéhez kötelezte, amely kizárta más kisebbségek képviseletét. Kiiktatta a visszaélésekre szintén lehetőséget nyújtó, a települési önkormányzatban szerezhető, kedvezményes kisebbségi mandátum intézményét. A tervezet összhangba kívánta hozni az aktív választójogot a kisebbségi törvény rendelkezéseivel, azaz a korábbi gyakorlattal ellentétben a kisebbségi választásokon kizárólag csak magyar állampolgárok vehessenek részt. Az országos önkormányzatok ezt a pontot is kifogásolták. Beiktatta továbbá a fővárosihoz hasonlóan, elektorok útján megválasztott megyei kisebbségi önkormányzat szintjét. Módosítani szándékozta az országos önkormányzatokat életre hívó, nagy létszámú elektori gyűléseket is, amelyek esetében gyorsította és áttekinthetőbbé tette volna a választás lebonyolítását. Eltörölte a jórészt kihasználatlan, külön elektorválasztó gyűléseket, amely megoldást az országos önkormányzatok szintén elvetettek. Fontos változást kívánt e téren hozni azáltal, hogy bevezette a küldöttgyűlés intézményét, amely az elektorok számához igazodott: bizonyos létszámú elektor megléte esetén már az elektorok által megválasztott küldöttek hozzák létre az országos kisebbségi önkormányzatot. A küldöttgyűlés bevezetését az országos testületek nem támogatták. A területi és országos választásnál a korábbi, kislistás (egyfajta többségi) helyett arányos-listás választást vezetett be, amelyet az országos érdekképviseletek elutasítottak, ragaszkodva a hatályos szabályozáshoz.

Rytkó Emília, a BM Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának hivatalvezető-helyettese levélben arról értesítette Báthory Jánost, hogy megkapta az OCÖ közleményét, de a válaszadásra nem érzi magát kompetensnek.

Az EJKVB ülése megvitatta az alkotmány módosítására, az uniós jogharmonizációval összefüggésben benyújtott törvényjavaslatot, amelyet általános vitára alkalmasnak talált. Hargitai János a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg nem ejt szót a kisebbségi önkormányzati választásokról, ennek jogi következményeiről, illetve szorgalmazta egyúttal a megfelelő törvénymódosítást. A bizottság a délutáni, következő ülésén többek között a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatait tárgyalta meg Ispánovity Mártonnak, a NEKH főosztályvezetőjének, Kaltenbach Jenőnek, Teleki Lászlónak, és Rytkó Emíliának a jelenlétében. Többen határozottan kiálltak a választójogi reform szükségessége mellett. Láyer József képviselő (FIDESZ) azt indítványozta, hogy az EJKVB a megvalósulás érdekében nyújtson be egy határozati javaslatot, amelyben felkérné a kormányt, hogy 2003 végéig terjessze be a módosító törvénycsomagot. Lásztity Péró hozzászólásában kulcsfontosságúnak a kisebbségek részvételét nevezte, és jelezte, hogy a munka már megindult az országos önkormányzatok és a NEKH munkatársai között.

Hattinger Gábor a helyi ruszin kisebbségi önkormányzatok megbízásából, megóvta a január 5-i ruszin országos választást a Rytkó Emíliának (OVI) címzett levelében.

Megkezdődött a kisebbségi választói névjegyzékbe történő felvétel folyamata, amelyre július 15-ig nyílt lehetőség.

A Társaság a Magyar Zsidó Kisebbségért Egyesület sajtótájékoztatón jelentette be, hogy aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a zsidóságot mint nemzeti kisebbséget közjogilag elismerjék. Rytkó Emília, az OVI elnöke szerint azonban az Egyesület idei jelöltállítására már kevés az esély, mert a szervezet nem volt regisztrálva a törvény által megkövetelt időpontig. A kezdeményezés júniustól viszont még egy hónapig folytathatta az aláírások gyűjtését. Deák Gábor, az Egyesület elnökségi tagja elmondta, készek arra, hogy négy vagy hat év múlva szerepeljenek a zsidó kisebbség jelöltjei a kisebbségi önkormányzati választásokon.

Az Országgyűlés plenáris ülése nem vette sürgős tárgyalásba a FIDESZ azon javaslatát, amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosítását tűzte ki célul annak érdekében, hogy biztosítsák a kisebbségek kedvezményes mandátumát.

Rytkó Emília közölte, hogy a zsidó kisebbségi kezdeményezés ügyében nem sikerült a kellő számú aláírást összegyűjteni, ezek száma a nyolcszázat sem érte el. Másnap az egyik kezdeményező, Szegő András jelezte, hogy nem adják fel, mert megmaradt az az elvi lehetőség, hogy a négy év múlva esedékes következő kisebbségi önkormányzati választásokig elismertessék a zsidó kisebbséget.