>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Becsei József

A nemzetiségi törvény politikai irányelveinek kidolgozásával kapcsolatos második megbeszélés Becsei József (Békés megyei Tanács), Budai János (HNF), Budzsáklia Mátyás (KAO), Csalótzky György (IM), Dévai Tibor, Göndör Péter, Hambuch Géza, Hoóz István, Jakab Róbertné, Knopp András, Mándity Marin, Márk György, Rátkai Ferenc, Samu Mihály (ELTE) és Stark Ferenc részvételével. A tanácskozáson Herman József (MTA), Juhász Gyula (Országos Széchenyi Könyvtár) és Takács Gyula nem tudtak részt venni. Megállapodás született arról, hogy többek között Stark Ferenc készít javaslatot az előkészítést szolgáló politikai elvekről, valamint a szövetségi főtitkárok is külön-külön összefoglalókat írnak. A törvény politikai tartalmáról szóló összegzés kidolgozását Samu Mihály kapta meg feladatul. A június 15-ig bekért anyagoknak tartalmazniuk kellett a jogalanyiság problémáit (cigányság, zsidóság), a jogszabály társadalompolitikai célkitűzéseit, illetve a nemzetiségi jogok felsorolását is. Knopp András bejelentette egyúttal a résztvevőknek azt is, hogy az IM is megbízást kapott a törvény előkészítésére.

Becsei József, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettese megküldte Radics Katalinnak a javaslattal kapcsolatos észrevételeit, illetve a tanács két jogászának, Sós Sándornak és Fazekas Andrásnak az október közepén írt szakvéleményeit. Az előbbi vélemény a nemzetiségi jogok garantálását elsősorban az új alkotmánytól várta, és így külön nemzetiségi törvényt nem, hanem inkább egy programnyilatkozatot tartott szükségesnek. Az utóbbi pedig indokoltnak tartotta a nemzetiség és etnikum fogalmainak meghatározását, míg az elismert nemzetiségek felsorolását nem ítélte elengedhetetlennek.