>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Szabó Vilmos

Medgyessy Péter a 27/2002. sz. határozatában Szabó Vilmost (MSZP) a MEH politikai államtitkárává nevezte ki, aki a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos, valamint külön jogszabály szerinti hivatal-felügyelet ellátásával összefüggő feladatokért lett felelős.

Heizer Antal megküldte Kiss Elemérnek a NEKH javaslatát az alkotmány módosításáról szóló T/1270. sz. törvényjavaslathoz kapcsolódóan. A Hivatal elnöke úgy ítélte meg, hogy a választásokon tapasztalt anomáliák kiküszöbölésének nem megfelelő módja a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezések kiiktatása az alkotmány 70. §-ából. Megoldásként azt javasolta, hogy az alaptörvény egészüljön ki egy, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló kétharmados törvényre történő utalással. A levelet Heizer Antal továbbította Szászfalvi Lászlónak és Donáth László bizottsági alelnöknek a november 20-i bizottsági ülésre, valamint Szabó Vilmos és Teleki László politikai államtitkároknak és Bárándy Péternek.

Szabó Vilmos a gyorsított ütemű jogalkotási folyamat megindításának szándékáról levélben tájékoztatta Szászfalvi Lászlót, és jelezte az első, május 21-i megbeszélés helyét és idejét. Kérdésként vetette fel az EJKVB egyeztetéseken való részvételének mikéntjét.

Szabó Vilmos találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel annak érdekében, hogy megállapodjanak a kisebbségi joganyag módosításának tematikájában és menetrendjében. A tárgyaláson megegyeztek abban, hogy a módosítás előkészítésével összefüggő kormányzati egyeztetési feladatokat a NEKH fogja ellátni.

Az EJKVB ülése – Szabó Vilmos május 20-i felvetése nyomán – megtárgyalta a kisebbségi joganyag módosításával kapcsolatos megbeszéléseken való részvétel kérdését, és a folyamatos tájékoztatáskérés és a bizottsági tájékoztató tartása mellett döntött. A Bizottság döntéséről Szászfalvi László június 3-án levélben tájékoztatta Szabó Vilmost és Heizer Antalt.

A NEKH-ben elkészült a másnapi tárgyalási fordulóhoz kapcsolódó vázlat, amely az országos kisebbségi önkormányzatok jogállásával foglalkozott.

A kisebbségi törvény elfogadásának tizedik évfordulója alkalmából a NEKH a Corvin hajón rendezett fogadást a magyarországi kisebbségpolitika aktív és egykori szereplőinek részvételével. Szabó Vilmos és Heizer Antal elmondták, hogy a múlt héten az IM-ben elkészült egy koncepció-tervezet, amelyet a kormány előreláthatólag szeptemberben tárgyal, amit a kodifikációs munka követ a BM-ben és az IM-ben. A kisebbségi vezetők közül többek is azt közölték, hogy a kisebbségi tárgyalódelegáció csupán egyszer, rögtön az első tárgyalást követően egyeztetett velük, és a kilencedik plenáris ülés után már csak az összefoglaló jelentést kapták meg.

Horváth Aladár a Népszabadságban megjelent, „Három hónap” c. írásában számolt be az OCÖ élén, a közelmúltban végzett munkáról. Ezek között kiemelte, hogy „a kisebbségi törvény és a kisebbségi választási törvény módosításáról folyó vita során megpróbáltuk érvényesíteni érdekeinket komoly ellenérdekekkel szemben is. (…) Ha javaslatainkat sikerül érvényesíteni, elérhető közelségbe kerülnek a választáskor meghirdetett céljaink: hogy a romák végre megválaszthassák saját vezetőiket, hogy visszaszoríthassuk az olyasféle visszaéléseket, amilyen Jászladányban is sújtott bennünket. Ugyanakkor el kell kerülnünk azt a kockázatot, amely más nemzeti kisebbségeknek és az ombudsmannak azon javaslata jelenthet a számunkra, hogy a települések roma lakosainak névsora választáskor közszemlére kitéve a bennünket esetleg veszélyeztető rasszisták örömére. Ez a kockázat visszatartaná a romák többségét attól, hogy önkormányzatokat hozzanak létre. Javaslatomra kidolgoztunk egy olyan megoldást – népgyűlés formájában történő közvetlen választás –, amellyel elkerülhető ez a csapdahelyzet, megnövelhetjük önkormányzataink számát, védve lehetünk az illetéktelen beavatkozástól.”

Kiss Péter az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel találkozott, akik előzőleg az Országos Német Önkormányzatnál gyűltek össze taktikai egyeztetésre, amelyen az OCÖ képviselője nem volt jelen. A kisebbségi vezetők arra kérték a minisztert, hogy két héten belül kaphassák meg a kodifikált törvénytervezeteket, hogy azokat még karácsony megvitathassák a közgyűléseik. A találkozón a bolgár, ruszin, szerb és ukrán vezetők elvetették a névjegyzék bevezetését, amelynek terén Kiss Péter egy vegyes, az országos önkormányzat és az OVB által összeállított és kezelt modellre tett javaslatot. A miniszter ígéretet tett arra nézve, hogy a normaszöveg-tervezetek november második felére elkészülnek, amelyekről majd újabb egyeztetést lehet tartani. A MEH sajtóközleménye a találkozóval kapcsolatban azt is hírül adta, hogy Szabó Vilmos vezetésével, a meglévő koncepció alapján megindul a négypárti egyeztetés is.

Az EJKVB az évi utolsó ülésén Szabó Vilmos, Heizer Antal és Kaltenbach Jenő közösen tájékoztatták a képviselőket a kisebbségi joganyag módosításának előkészületeiről. Az államtitkár elmondása szerint hat kisebbség (cigány, horvát, német, ruszin, szlovák, szlovén) támogatta, hat (bolgár, lengyel, örmény, román, szerb, ukrán) pedig elutasította a kisebbségi törvénytervezetekben foglaltakat, döntően a választójogi kérdések miatt. A NEKH elnökének elmondása szerint a névjegyzéket támogatók között is eltérések mutatkoztak. Az ombudsman szerint a támogatók aránya így meghaladta a kisebbséghez tartozók 90 százalékát, és a biztos is kiállt a névjegyzék bevezetése mellett. Heinek Ottó hozzászólásában óvott a tervezetek „felpuhításától”. Hargitai János álláspontja szerint nem elengedhetetlen a konszenzus létrejötte, és felvetette azt a kérdést is, hogy vajon az EU-s állampolgárok miért nem vehetnek részt a kisebbségi választásokon.

Az OCÖ a Kisebbségek Napja alkalmából Országos Roma Kisebbségi Napot szervezett Budapesten. A rendezvényen előadást tartott Kaltenbach Jenő is, aki a kisebbségi törvény módosításáról beszélt. A nagy vitát kiváltó névjegyzékkel kapcsolatban elmondta, hogy a közösség általi adatkezelést pártolja, amelynek javaslatát – közlése szerint – a kisebbségi önkormányzati tagok 92 százaléka támogatta.

A bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a szerb és az ukrán országos önkormányzatok közös állásfoglalást adtak ki Szászfalvi László és a bizottsági tagok számára, amely elvetette a két előterjesztést és további egyeztetéseket kezdeményezett. Megítélésük szerint a névjegyzék bevezetése nem akadályozza meg a további visszaéléseket, és e helyett inkább a jelöltállítást szigorították volna. Állást foglaltak a meglévő, kétlépcsős elektori rendszer fenntartása, és a nem magyar állampolgárok választójoga mellett is. A tervezetek elfogadása szerintük rendkívüli nehézségek elé állítanák az országos önkormányzatokat és a helyi közösségeket egyaránt. A továbbiakban szoros együttműködést kilátásba helyező önkormányzatok elfogadhatatlannak tartották az országos érdekképviseletnek „az államosítását” a kisebbségi törvény módosítása révén. Az állásfoglalást eljuttatták a köztársasági elnöknek, Heizer Antalnak, Kiss Péternek, Szabó Vilmosnak, Szili Katalinnak, Kaltenbach Jenőnek, Somogyvári Istvánnak, Daróczy Istvánnak, a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, valamint a sajtónak is.

A hét országos önkormányzat állásfoglalására válaszul a cigány, a horvát, a német és a szlovák országos kisebbségi önkormányzatok elnökei egy másik közös állásfoglalást tettek közzé, amely rávilágított arra, hogy közgyűléseik többségi szavazással támogatták a kisebbségi névjegyzék bevezetését. Az elutasító állásponttal kapcsolatban pedig hiányolták a konkrét javaslatok megfogalmazását. Szabó Vilmos elmondta, hogy mindkét minisztérium dolgozik az újabb változaton, amelyet további egyeztetést követ, és tervezik a négypárti megvitatást is. Hozzátette, hogy a törvényjavaslatokat előreláthatólag február végén terjesztik az Országgyűlés elé.