>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Szászfalvi László

Az Országgyűlés elfogadta a bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002. (V. 16.) Országgyűlési határozatot, amely szerint a 21 fős Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságot Szászfalvi László (MDF) elnök vezette, aki ezt a tisztséget a ciklus során végig betöltötte.

Szászfalvi László a kormányprogram vitájában felszólalva, felhívta a figyelmet az őszi kisebbségi önkormányzati választások és a törvénymódosítás ügyeire: „… ezzel összefüggésben azt is tudjuk, hogy a parlament előtt ott van egy jól, konszenzussal előkészített javaslat. Fontosnak tartjuk, hogy ezt mielőbb leporoljuk, megtárgyaljuk, megvitassuk és fogadjuk el, hogy az őszi kisebbségi önkormányzati választások ennek alapján történhessenek meg. Fontos momentum ez a kisebbségi törvény módosításával együtt, amelyről sajnos nem esik szó a kormányprogramban, ezért erre is szeretnénk felhívni a kormány figyelmét.”

A NEKH szervezésében tanácskozást tartottak a Hivatal munkatársainak és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével, amelynek témái a helyi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatainak összegzése és mérlegelése, a kisebbségi választásokkal és a parlamenti képviselettel kapcsolatos jogszabály-alkotás lehetőségeinek megvizsgálása, illetve a 2003-as költségvetés tervezése voltak. A konferencián több kisebbségi vezető is jelezte, hogy bírósághoz fordulnak az önkormányzati jogaik érvényesítése érdekében. A választásokkal kapcsolatos napirendi pont alapjául a NEKH által október 21-én elkészített munkaanyag szolgált. A kisebbségi vezetők részéről konszenzus alakult ki arról, hogy mielőbb szükséges a vonatkozó kisebbségi joganyag módosítása. A tanácskozásról, amelyen felvetődött az aktív és passzív választójog rendezése is, Heizer Antal november 11-én, a bizottsági ülésekkel összefüggésben tájékoztatta Szászfalvi Lászlót.

Heizer Antal megküldte Kiss Elemérnek a NEKH javaslatát az alkotmány módosításáról szóló T/1270. sz. törvényjavaslathoz kapcsolódóan. A Hivatal elnöke úgy ítélte meg, hogy a választásokon tapasztalt anomáliák kiküszöbölésének nem megfelelő módja a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezések kiiktatása az alkotmány 70. §-ából. Megoldásként azt javasolta, hogy az alaptörvény egészüljön ki egy, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló kétharmados törvényre történő utalással. A levelet Heizer Antal továbbította Szászfalvi Lászlónak és Donáth László bizottsági alelnöknek a november 20-i bizottsági ülésre, valamint Szabó Vilmos és Teleki László politikai államtitkároknak és Bárándy Péternek.

Avanesian Alex, az Arménia Népe Kulturális Egyesület igazgatója levélben tájékoztatta Szászfalvi Lászlót – és utóbb a sajtót is – arról, hogy az Egyesület nem fog részt venni a fővárosi és az országos örmény elektori gyűléseken, mert a választási anomáliák nem lettek kiküszöbölve. „… a jelenlegi jogszabályi helyzetben nem valósulhat meg az örmény kisebbség képviselete.” Ugyanezt a megállapítást tartalmazta az Egyesület február 15-i, az országos választást megelőző sajtónyilatkozata is.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Szászfalvi László expozéjában elmondta, hogy a kisebbségi ombudsmannak, a NEKH képviselőjének, az OVI vezetőjének, valamint Teleki Lászlónak a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos meghallgatását követően döntött Láyer József javaslatára úgy az EJKVB, hogy kezdeményezi az országgyűlési határozat elfogadását. A kormány képviseletében felszólaló Hankó Faragó Miklós, az IM államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány már a múlt év őszén megkezdte az egyeztetést a kisebbségekkel. A határozat tartalmával egyetértett, de nem tartotta indokoltnak konkrét határidő megfogalmazását, amelyhez viszont az ellenzék ragaszkodott. A kormány azonban rövid idő alatt megváltoztatta a határidővel kapcsolatos elutasító álláspontját.

Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke az egyesület 2003. márciusi nyilatkozata és az országos önkormányzat március 15-i állásfoglalása nyomán levélben arra kérte Szászfalvi Lászlót, hogy jogszabályi szinten fogadják el a magyarországi örmény kisebbség magyar anyanyelvűségét – az örmény anyanyelvű csoport nyelvhasználati jogának megtartása mellett. Az EJKVB elnöke utóbb, április 9-én Heizer Antalnak és Kaltenbach Jenőnek az állásfoglalásait kérte ez ügyben.

Kaltenbach Jenő a Szászfalvi Lászlónak küldött válaszlevelében az örmény kisebbséggel kapcsolatban kifejtette azt, hogy a „… vázolt esetben az örményül nem beszélőknek kell alkalmazkodniuk az örmény anyanyelvűekhez még akkor is, ha történetesen az utóbbiak számszerű kisebbségben vannak.” Heizer Antal a válaszlevélben foglaltakkal egyetértett. A bizottsági elnök a kisebbségi biztos állásfoglalását május 5-én továbbította Issekutz Saroltának.

Szabó Vilmos a gyorsított ütemű jogalkotási folyamat megindításának szándékáról levélben tájékoztatta Szászfalvi Lászlót, és jelezte az első, május 21-i megbeszélés helyét és idejét. Kérdésként vetette fel az EJKVB egyeztetéseken való részvételének mikéntjét.

Heizer Antal levélben hívta meg Szászfalvi Lászlót a május 26-án tartandó részletes szakmai tárgyalásokra.

A NEKH-ben elkészült az első, május 26-ai tárgyalásra szóló három vázlat, amelyek az országos kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával, törvényességi ellenőrzésével és működésével kapcsolatos kérdéseket és lehetséges megoldási alternatívákat vették számba.