>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Szirtesi Zoltán

Szirtesi Zoltán megküldte a cigányság helyzetéről szóló összesített anyaggal kapcsolatos észrevételeit Kozák Istvánnénak, a BM Tanácsi Szervezési Főosztálya munkatársának. Álláspontja szerint az egész kisebbség nemzetiséggé nyilvánítását alaposan át kell gondolni, mert bár az oláh cigányok évek óta igényelték ezt, a kárpáti cigányok részéről szerinte nem mutatkozott ilyen törekvés, ezért széleskörű közvélemény-kutatást javasolt a különböző cigány csoportok körében. Megküldte egyúttal a szegedi Aetas folyóiratnak leadott kéziratát is, amelyben egy, minden kisebbség számára elfogadható, a kettős identitás vállalását lehetővé tevő nemzeti kisebbségvédelmi törvény mellett érvelt.

Kozák Istvánné megküldte Stark Ferencnek véleményezésre a cigányság helyzetével, és a feladatokkal összefüggő vélemények áprilisban készült összegzését, valamint Lakatos Menyhért és Szirtesi Zoltán észrevételeit.

Szirtesi Zoltán, a Dél-kelet Magyarországi Cigány Önkormányzatok Uniójának (Szeged) vezetője megküldte a NEKH-nek a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat. Hiányolta a tervezetből a garanciákat, a végrehajtás ellenőrzését, a cigányság nemzetalkotóként való elismerését. Ez utóbbi kapcsán azt javasolta, hogy a heterogén összetételű népcsoport „egybehangzó akaratnyilvánítása” dönthesse el a hovatartozás kérdését. Tájékoztatott egyúttal a régióban megalakított, hivatalos jogi személyiséggel nem rendelkező, települési szintű cigány önkormányzatok létrehozásáról is. Felvetette végül azt a kérdést, hogy szükséges-e egyáltalán kisebbségi törvényt alkotni akkor, ha sikerül érvényesíteni az alapvető nemzetközi dokumentumok betartását, különben csak „speciális kisebbségekre”vonatkozó szabályokat tartott indokoltnak.