Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 8       Lapozás: 1-8

Névmutató: Teleki László


2002. október 3.

A Népszabadság tudósítása szerint Teleki László romaügyi államtitkár, Horváth Aladár miniszterelnöki tanácsadó és Kaltenbach Jenő a Roma Sajtóközpontnak adott nyilatkozatban ítélték el azt, hogy Jászladányban cigány kisebbségi jelöltként indul a polgármester felesége, a sok vitát kiváltó alapítványi iskola kuratóriumának elnökhelyettese, a polgármesteri hivatal építésügyi előadója és az FKGP egyik helyi tagja.

2002. november 13.

Az EJKVB ülése megvitatta az alkotmány módosítására, az uniós jogharmonizációval összefüggésben benyújtott törvényjavaslatot, amelyet általános vitára alkalmasnak talált. Hargitai János a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg nem ejt szót a kisebbségi önkormányzati választásokról, ennek jogi következményeiről, illetve szorgalmazta egyúttal a megfelelő törvénymódosítást. A bizottság a délutáni, következő ülésén többek között a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatait tárgyalta meg Ispánovity Mártonnak, a NEKH főosztályvezetőjének, Kaltenbach Jenőnek, Teleki Lászlónak, és Rytkó Emíliának a jelenlétében. Többen határozottan kiálltak a választójogi reform szükségessége mellett. Láyer József képviselő (FIDESZ) azt indítványozta, hogy az EJKVB a megvalósulás érdekében nyújtson be egy határozati javaslatot, amelyben felkérné a kormányt, hogy 2003 végéig terjessze be a módosító törvénycsomagot. Lásztity Péró hozzászólásában kulcsfontosságúnak a kisebbségek részvételét nevezte, és jelezte, hogy a munka már megindult az országos önkormányzatok és a NEKH munkatársai között.

2002. november 18.

Heizer Antal megküldte Kiss Elemérnek a NEKH javaslatát az alkotmány módosításáról szóló T/1270. sz. törvényjavaslathoz kapcsolódóan. A Hivatal elnöke úgy ítélte meg, hogy a választásokon tapasztalt anomáliák kiküszöbölésének nem megfelelő módja a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezések kiiktatása az alkotmány 70. §-ából. Megoldásként azt javasolta, hogy az alaptörvény egészüljön ki egy, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló kétharmados törvényre történő utalással. A levelet Heizer Antal továbbította Szászfalvi Lászlónak és Donáth László bizottsági alelnöknek a november 20-i bizottsági ülésre, valamint Szabó Vilmos és Teleki László politikai államtitkároknak és Bárándy Péternek.

2003. március 3.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Szászfalvi László expozéjában elmondta, hogy a kisebbségi ombudsmannak, a NEKH képviselőjének, az OVI vezetőjének, valamint Teleki Lászlónak a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos meghallgatását követően döntött Láyer József javaslatára úgy az EJKVB, hogy kezdeményezi az országgyűlési határozat elfogadását. A kormány képviseletében felszólaló Hankó Faragó Miklós, az IM államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány már a múlt év őszén megkezdte az egyeztetést a kisebbségekkel. A határozat tartalmával egyetértett, de nem tartotta indokoltnak konkrét határidő megfogalmazását, amelyhez viszont az ellenzék ragaszkodott. A kormány azonban rövid idő alatt megváltoztatta a határidővel kapcsolatos elutasító álláspontját.

2005. január 7.

Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter és Teleki László romaügyi államtitkár egy tanácskozás alkalmából mintegy nyolcvan országos roma és civil szervezet vezetőjével találkozott. Az eseményen a miniszter a fontos kérdések között említette meg a kisebbségi törvény módosításának ügyét, amelynek következtében megváltozik a kisebbségi önkormányzati szisztéma.

2005. október 17.

Az EJKVB ülése 15 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta az Alkotmányügyi bizottság javaslatát, amely kihagyta a kedvezményes önkormányzati mandátumhoz jutás lehetőségét az ismételt elfogadásra váró törvénymódosításból. Emellett kompromisszum született az ügyben, hogy lépéseket tesznek a kedvezményes mechanizmus megvalósítása érdekében: az erről szóló határozati javaslatot a bizottság 17 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott az elfogadott, de ki nem hirdetett törvény és a kapcsolódó határozati javaslat együttes vitája, amelynek eredményeként a Ház elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvényt, amelyet november 19-én a házelnök, 24-én pedig a köztársasági elnök írt alá. Így a jogszabály az év november 25-én lépett hatályba.

A négy parlamenti párt képviselői (Németh Erika (MSZP), Teleki László (MSZP), Fodor Gábor (SZDSZ), Kis Zoltán (SZDSZ), Farkas Flórián (FIDESZ- MPSZ), Gruber Attila (FIDESZ – MPSZ), Csapody Miklós (MDF), Karsai Péter (MDF) közösen kezdeményezték egy országgyűlési határozati javaslat elfogadását a kisebbségek kedvezményes önkormányzati mandátumhoz jutása érdekében (H/17876.), amely egy erről szóló törvényjavaslat kidolgozását célozta meg. A javaslatot az Országgyűlés a 81/2005. (X. 19.) sz. határozatával fogadta el.

A Figyelőnek nyilatkozó kisebbségi szakértők szerint ugyanakkor a kisebbségi törvény további módosításra szorul, mert problémák vannak a települési és kisebbségi önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztással, valamint a kisebbségi testületek finanszírozásával kapcsolatban.

2005. november 5.

Teleki László szerint a módosított kisebbségi törvény életbe lépése növelni fogja a közösségek önállóságát, felelősségét, és a politikától való függetlenségét, amely már a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokon lemérhető lesz. Hozzátette azt, hogy a pozitív változások már a 2006-2007-es választásokon ki fognak derülni.

Gyertyán Ervin író a Népszabadságban megjelent, „Felekezet vagy nemzetiség?” c. írása szerint tiszteletben kell tartani a zsidó identitástudat három történeti hagyományát, azaz egyrészt lehetővé kell a kisebbségi elismertetését, de az ez ellen való tiltakozást is.

2006. január 30.

Az AB ülése a 2/2006. sz. határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, azaz jóváhagyta az OVB 2005. októberi döntését a zsidó kisebbségi kezdeményezésről.

Mesterházy Attila, Teleki László, Farkas Flórián és Németh Zsolt országgyűlési képviselők önálló képviselői indítványként törvényjavaslatot nyújtottak be a kisebbségek kedvezményes önkormányzati mandátumának biztosításáról. A javaslat szerint a kedvezményes mechanizmus az időközben megváltozott jogi szabályokhoz igazodott volna, és csak ott lehetett volna alkalmazni, ahol kisebbségi választói névjegyzék készült. Az elképzelés szerint a jelöltnek a helyhatósági választásokon választhatónak kellett lennie, továbbá el kellett vállalnia a kisebbség képviseletét, és egy kisebbségi jelölő szervezet jelöltjeként kellett indulnia. A kedvezmény mértéke a 10.000 fő alatti településeken nem változott, de a vegyes választási rendszerben – csökkentendő a joggal való visszaélés lehetőségét – szigorodott volna.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék