>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Vastagh Pál

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. A kormánybeszámoló szerint a jövőben, a kisebbségi önkormányzati rendszer működési tapasztalatainak figyelembevételével folytatódik a jogalkotási és jogharmonizációs tevékenység, amely mindenekelőtt a kisebbségi önkormányzatok jogi és anyagi működési feltételeit kívánja javítani. Az előterjesztés előadója, Vastagh Pál igazságügyi miniszter szerint mind az Országgyűlésnek, mind pedig a kormánynak fel kell készülnie a kisebbségi törvény átfogó felülvizsgálatára. Megítélése szerint ugyanis a működés tapasztalatai már lehetővé teszik a jogszabály nagyobb mértékű módosítását. Kovács Kálmán (KDNP) ellenzéki képviselő viszont – a kormány bírálata kapcsán – éppen a törvénymódosítással kapcsolatos félelmének adott hangot. Tabajdi Csaba (MSZP) szerint egy közepes mértékű módosítás indokolt, amely nem érintené a törvény alapszerkezetét. Több tartalommal kívánta megtölteni a kisebbségi önkormányzati rendszert, kiteljesíteni a kulturális autonómiát, illetve tisztázni a települési és a kisebbségi önkormányzatok viszonyát. A beszámolót az Országgyűlés a másnapi ülésén fogadta el.

Tabajdi Csaba, Kuncze Gábor belügyminiszter és Vastagh Pál igazságügyi miniszter elkészítették az előterjesztést a kormány részére a kisebbségi törvény módosításáról. A javaslat a kisebbségi önkormányzatok létrejötte óta eltelt három évet elegendőnek ítélte a problémák és hiányosságok felszínre kerülése, és az így összegyűjtött tapasztalat szempontjából. Az előterjesztés felelevenítette azt a már az 1993-as normaszövegből kiiktatott elképzelést, amely egy, a kisebbségi önkormányzati választásokhoz kötődő anonim felmerésről rendelkezett. Meghatározta továbbá a kisebbségi önkormányzat fogalmát, pontosította a választási szabályait, a szervezetét és működését, a feladat- és hatásköreit, az ezekkel kapcsolatos finanszírozási szabályokat (ideértve az intézményfenntartást is), illetve a települési önkormányzattal fennálló kapcsolatokat. Megszüntette a közvetett módon létrejövő kisebbségi önkormányzat kihasználatlan intézményét, de lehetőséget teremtett a megyei szint elektori úton történő kialakítására, és rendezte az országos testület törvényességi ellenőrzésének kérdését. Ez utóbbinak módosította némiképp a létrehozási szabályait is.

A tervezett módosítással összefüggésben a NEKH munkaanyagot állított össze („A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítására vonatkozó javaslatok a törvény szerkezeti rendjében”). A dokumentum tételesen felsorolta a törvény végrehajtása során felmerülő problémákat és ellentmondásokat, amelyek megoldására – jórészt az előterjesztésben is megjelenő – javaslatokat fogalmazott meg.