>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Váradi Vilmos

Váradi Vilmos, a NEKH jogász-szakértője elkészítette a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó hatályos jogszabályokról szóló feljegyzését. A szakértő azon jogszabályokat gyűjtötte össze, amelyek közvetlenül vagy közvetve a kisebbségi jogok érvényesülését, vagy annak lehetőségét tartalmazták.

A Kisebbségi Szakértői Tanács ülése Wolfart János vezetésével megvitatta a Kisebbségi Kerekasztal törvénytervezetét. A Tanács megállapította azt, hogy csak olyan kisebbségi törvény készülhet, amely messzemenően figyelembe veszi a kisebbségek érdekeit, és kiindulási alapnak a valós helyzetüket tekinti. Szükségesnek tartotta a kisebbségi képviselet, az önkormányzat és a kulturális autonómia vonatkozásában az állami garanciák megadását, miközben megítélése szerint azok működtetéséért és a kisebbségi pluralitás érvényesüléséért a kisebbségi szervezeteknek kell felelősséget vállalniuk. A Tanács a kisebbségi tervezetet túlszabályozónak tartotta, amely mindent állami hatáskörbe utalt volna, nem kellően elhatárolva ugyanakkor a hatásköröket, illetve kettős hatalmat létrehozva bénította volna le az államigazgatást.

Váradi Vilmos elkészítette a kisebbségi törvénytervezetek összehasonlítását, és ebben jelentős mértékű koncepcionális egyezés meglétére világított rá (Preambulumok, egyéni és kollektív jogok, kisebbségi önkormányzatok, anyagi támogatás), kigyűjtve egyúttal azokat a paragrafusokat is, amelyeket átvehetőnek ítélt a NEKH anyagába (kisebbségi csoporthoz tartozás fogalma, kisebbségi önkormányzatok választása, kommunikációs esélyegyenlőség stb.).

Müller György, a MEH helyettes államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezetek véleményezését, amelyben – lévén, hogy a két külön dokumentumot már meghaladta az idő – csak a NEKH anyagával kapcsolatban fogalmazott meg néhány észrevételt. Az államtitkár alapvetően a kettőzéseket, illetve a politikai, deklaratív jellegű rendelkezéseket kifogásolta. Álláspontja szerint a leendő törvény akkor válhat a magyar jogrendszer szerves részévé, ha rendelkezései a mindennapi gyakorlatban is alkalmazhatók lesznek érvényesíthető szankciók segítségével.

Priger György, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke megküldte Váradi Vilmosnak a törvénytervezet véleményezését, amely az egyesületi jog mellett érvelt, lévén, hogy a személyi alapon létrehozandó kisebbségi önkormányzat intézményét Magyarországon nem tartotta kivitelezhetőnek. Felvetette azt az aggodalmas kérdést is, hogy vajon a súlyos gazdasági gondok közepette lesz-e elegendő forrás a törvény végrehajtásához, amelynek biztosítását viszont feltétlenül szükségesnek tartotta. A kisebbségi jogokat pedig a véleményező összekötötte volna a kisebbségi anyanyelvűség meglétével.

A Pest Megyei Önkormányzat Nemzetiségi és Társadalompolitikai Bizottságának ülése, amely a NEKH szakértőjének részvételével tárgyalta meg a törvénytervezetet.

Horváth Ágnes és Egyed Albert, a NEKH munkatársai összefoglalót készítettek a törvénytervezettel kapcsolatos, kaposvári, szepetneki és szombathelyi egyeztetéseken elhangzott észrevételekről és javaslatokról. Ezek szerint vitás kérdésnek minősült a helyi kisebbségi önkormányzatok létrehozása, a cigányság helyzetének esetlegesen más jogszabályban való rendezése, illetve a hovatartozás nyílt felvállalása. A szerzők mindezek hátterének az általános tájékozatlanságot tulajdonították.

Megtartották a cigány népfőiskola megnyitóját Szolnokon, a Lungo Drom rendezésében. Az első foglalkozáson Wolfart János, Báthory János és Váradi Vilmos tartottak előadást a kisebbségi törvényről, a cigánykérdésről, valamint a cigányellenesség jogi értelmezéséről.

Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke megküldte Antall Józsefnek a törvénytervezet véleményezését. „Kérjük tehát Miniszterelnök Urat, hogy a demokrácia országhatároktól függetlenül érvényes alapelvei mellett, a mi sajátos szempontjainkat is szem előtt tartva, ragaszkodjanak a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak mielőbbi és minél szélesebb körű szabályozásához.”

Váradi Vilmos elkészítette a csehszlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Független Magyar Kezdeményezés véleményezéséről szóló feljegyzését Wolfart Jánosnak, amely szerint a kisebbségi önkormányzatok jogkörének további bővítése veszélyeztetné az államigazgatás működőképességét, a többnyelvűség betartását pedig nem lehet intézményesen biztosítani.

Váradi Vilmos szakértő elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezetek pénzügyi garanciái” c. tanulmányát a parlamenti munkacsoport számára, amely összefoglalta az addigiakban megszületett törvénytervezetek financiális megoldásait, valamint az ezzel kapcsolatos vitákat. Tartalmazta továbbá a NEKH pénzügyi-költségvetési háttéranyagát is, amely a hatályba lépést követően 1,231 és 3,61 milliárd forint közé tette a felmerülő költségeket. Az elemzést másnap megküldte Fodor Gábornak, amelyet az EJKVB elnöke eljuttatott a szakértőkhöz és a képviselőkhöz.