Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
|
>> kronológiák >> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája |
|
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1988. Szeptember Elkészült a „Javaslat a nemzetiségi törvény politikai irányelveire” újabb változata, amely a korábbiakhoz képest már kibővült egy bevezető résszel, és felhívta a figyelmet politikai, jogi, történeti és egyéb sajátos kisebbségi körülményekre. 1988. szeptember 13.Czibere Tibor Pozsgay Imrének küldött válaszában többek között megküldte a NÖO 1988-as munkatervét, amely tartalmazta a nemzetiségi törvény előkészítésében való részvételt is. Czibere röviden arról is tájékoztatta az államminisztert, hogy a törvény politikai elveinek kimunkálása a párt kapcsolódó osztályán történik. A javasolt együttműködést pedig elsősorban a kulturális és oktatási területeken látta kivitelezhetőnek. 1988. szeptember 20.Elkészült a „Javaslat a nemzetiségi törvény politikai irányelveire” c. dokumentum újabb változata, amelyet aznap Gáti Tamás, a TKKO munkatársa küldött ki a munkacsoport tagjainak, és egyúttal meghívta őket a javaslat október 10-i vitájára. A munkacsoport időközben kibővült a Külügyi Osztály munkatársaival (Kótai Géza, Tabajdi Csaba) és csatlakozott hozzá Lakatos Menyhért, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének (MCKSZ) elnöke is. 1988. szeptember 22.A Minisztertanács az „Előterjesztés a magyar-román államközi kapcsolatok fejlesztésének, kiszélesítésének munkaprogramjára” c. pont keretében, a 3238/1988. sz. határozatában egy, az államminiszter mellett működő, nemzetiségi ügyekkel foglalkozó konzultatív testület létrehozása mellett döntött 1989 első felében. 1988. szeptember 23.Az MNDSZ Országos Választmányának ülése – az év végi kongresszusra készülve – megtárgyalta az előkészített kongresszusi dokumentumokat. 1988. szeptember 29.Kalmár György elkészítette Rátkai Ferenc számára a nemzetiségi törvény tervezett politikai irányelveihez kapcsolódó feljegyzését, amely a dokumentumot néhány, a példamutatás és a lenini előzékenység tudatosítására irányuló, illetve egyéb kisebbségbarát észrevételek mellett gondosnak és kiérleltnek tartotta. Hangsúlyt helyezett a megyei szintű végrehajtási rendeletek fontosságára is. 1988. október 3.Szende Béla, az MNDSZ elnöke (Pécs) a „Megjegyzések a nemzetiségi törvény politikai irányelveiről kimunkált javaslat tervezetéhez” címmel, illetve Polányi Imre pécsi egyetemi tanár „Vélemény a nemzetiségi törvény politikai irányelveiről” címmel készítette el feljegyzését. Újabb megbeszélésre került sor a nemzetiségi törvény politikai irányelveinek kidolgozásával kapcsolatban. Radics Katalin jelezte a munkacsoportnak, hogy az előterjesztés november elején kerül a PB elé, Stark Ferenc pedig a szövegmódosítási javaslatokat adta elő. Samu Mihály hangsúlyozta a nemzetiségek államalkotóként való elismerését, és az intézményrendszer megreformálását, Lakatos Menyhért felszólalása pedig a cigányság helyzetét érintette. 1988. október 11.Stark Ferenc és Jakab Róbertné is elkészítették a javaslattal kapcsolatos véleményeiket. 1988. október 12.Sánta Áron elkészítette az „Észrevételek a készülő nemzetiségi törvény irányelveire, a törvény alapelveire tett javaslathoz” c. feljegyzését, amely elsősorban az anyagi lehetőségek és a lehetséges belpolitikai feszültségek szempontjaiból vizsgálta a tervezetet. Álláspontja szerint a törvény ezért csak azt ígérhet, amire a kormány azonnali garanciát tud biztosítani. Felvetette azt a kérdést is, hogy a korabeli nemzetiségi szövetségek vajon megfelelő partnerek-e a megvalósítás során. |
kapcsolódók
további kronológiák
|