>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XII

Az Új Magyarország összeállításában, parlamenti képviselőket kérdeztek meg a kisebbségi törvényjavaslat ügyében. Speidl Zoltán a főbb rendelkezéseket ismertetve, kiemelte, hogy az ET hangsúlyozta: a magyarországi javaslat Európában példa nélkül, a kisebbségek kollektív jogaival is foglalkozik, amely mintaként, hivatkozási alapként szolgálhat nemcsak a környező országokban, hanem az egész kontinensen is. Mészáros István szerint viszont a szöveg jelentős átdolgozásra szorul, főleg a kulturális autonómia és a kisebbségi önkormányzatiság terén. Fodor Gábor elmondta, hogy a FIDESZ a javaslatot alapjaiban elfogadhatónak tartja, hiányolja viszont a költségvetési garanciákat. Hasonlóan vélekedett Jakab Róbertné is, aki szerint néhány ponton kétségtelenül módosítandó a szöveg.

Nagy Zoltán, a PM közigazgatási államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a minisztériumi álláspontot a hatpárti egyeztetésen felmerült finanszírozási kérdésekkel kapcsolatban: szerinte az automatikus finanszírozás csak a jól számszerűsíthető területeken alkalmazható (óvodai nevelés, iskolai oktatás), a többi esetben pedig a keretösszegek egyedi döntésen alapuló elosztásának rendszerét kell fenntartani. A kisebbségi önkormányzat megalakulása kapcsán a települési önkormányzatnak járó kompenzációt nem tartotta a kisebbségek érdekében valónak, mert megítélése szerint komoly visszaélésekhez vezethet. Hangsúlyozta, hogy a normatív támogatások címzettje kizárólag a települési önkormányzat lehet, és az országos testületek számára történő egyszeri vagyonjuttatást is csak feltételesen tudta elfogadni. A tervezett Kisebbségi Alappal kapcsolatban pedig a későbbi normaszöveggel nagyban egyező szövegszerű javaslatot tett. Az anyagot a NEKH elnöke március 3-án küldte tovább Fodor Gábornak.

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti egyeztetésének ülése, amelynek napirendjén a helyi kisebbségi önkormányzatok formái, jogosítványai és a kisebbségek országos önkormányzatának létrehozási módózatai szerepeltek. Vita eljárási és technikai jellegű kérdésekről alakult ki: ki dolgozza ki a normaszöveget, meg kell-e arról állapodni, illetve vajon az addig megkötött részmegállapodások mennyiben kötik a pártokat.

Megbeszélésre került sor Budapesten a kormány és az RMDSZ vezetői között. A találkozó záróközleménye sürgette a magyarországi kisebbségi törvény és a romániai nemzetiségi statútum mielőbbi elfogadását. (Bárdi – Éger 2000.)

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti egyeztetésének ülése, amelyen élénk vita alakult ki a kormánypárti és ellenzéki képviselők között a kisebbségi önkormányzatok megalakulásával összefüggésben, a helyi önkormányzatok tehermentesítésére tervezett finanszírozási módról.

Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Kávássy Sándor (FKGP) felvetette a számarányok kérdését a kollektív jogok biztosítása kapcsán, a százéves honosság szükségességét, és a taxáció hitelességét. Vona Ferenc (MDF) a honosság időhatárát esetleg az 1947-es békeszerződésnél húzta volna meg. Péli Tamás (MSZP) a finanszírozás fontosságára hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a cigány kisebbség problémáira. Wekler Ferenc (SZDSZ) szerint a törvénynek nem az a feladata, hogy szociális kérdéseket megoldjon, hanem az, hogy megteremtse a kisebbségi identitás megőrzésének lehetőségeit. Ugyanakkor ő is kifogásolta a kisebbségekkel kapcsolatos felelősség úgymond áthárítását a települési önkormányzatokra. Rámutatott, hogy megfelelő támogatási alapok nélkül nem érdemes törvényt alkotni. Varga János (MDF) javaslata az etnikum fogalmának bevezetésére irányult, és a százéves honosság helyett 1920-at jelölte volna meg időhatárként. Dénes János független képviselő szerint, ha a cigányság úgymond a körülményekhez képest hamarabb jut előnyökhöz, akkor az állítása szerint 3,5 millió cigány a magyar társadalom rémálma lesz. Horváth Aladár (SZDSZ) kifogásolta, hogy a törvényjavaslat szerinte a kisebbségi jogokat mintegy adományként kezeli, deklaratív rendelkezéseket tartalmaz, megfelelő garanciák nélkül. „Összefoglalva: az államalkotó kisebbségek kisebbségi önkormányzatai nem kisebbségiek. Nem kisebbségiek, mert nem a kisebbségek hozzák létre, mert nem autonómok, feladatuk és hatáskörük többségi testületi döntéstől függ, mert a kisebbségeknek nem felelősek.” Az ellenzéki képviselő a javaslatot alapvetően a hazai roma kisebbség érdekei és szükségletei ellen valónak értékelte. Végül azt javasolta, hogy azt a kormány vagy vonja vissza, vagy pedig a hatpárti módosító csomag készítésébe vonják be a Kisebbségi Kerekasztalt.

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti egyeztetésének ülése, amelyen – Becker Pál PM államtitkár részvételével – a pártoknak számos vitatott kérdésben sikerült megállapodniuk, nevezetesen az anyagi finanszírozás, a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának, a népszámlálás, az országos önkormányzat jogosítványainak, illetve a joggal való visszaélés témaköreiben. Mindezek érintették a finanszírozásra létrejövő Alap összetételét, valamint az országos önkormányzat ingatlan- és vagyontőkéhez való juttatását. Döntés született arról, hogy helyi szinten marad a hármas kisebbségi önkormányzati struktúra, csak megváltozott elnevezésekkel. Az országos testület létrehozásával kapcsolatban pedig legvalószínűbbnek az elektori gyűlések tartását magában foglaló megoldás elfogadása tűnt. A héber nyelv esetleges törvényi rögzítése azonban továbbra is tisztázatlan maradt. Megállapodás született viszont a további lépésekről: a politikai megállapodás és a normaszöveg elkészítéséről, illetve a kisebbségek részére történő konzultatív fórum megrendezéséről,

Mata Mihály, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ügyvezető elnöke levélben jelezte Fodor Gábornak, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatos konzultáción a Szövetséget Gyivicsán Anna elnök fogja képviselni.

Lukács Tamás megszövegezte az 5190. számú, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat hatpárti egyeztető tárgyalásain megszületett politikai megállapodást.

Fodor Gábor levélben kérte fel Bíró Gáspár (MDF), Bodáné Pálok Judit (NEKH), Kaltenbach Jenő (AB), Kardos Gábor (SZDSZ), Lőrincz Csaba (FIDESZ), Pálfalvy Éva (FKGP), és Wiener György (MSZP) szakértőket, hogy a megszületett hatpárti politikai megállapodás alapján április 1-éig készítsék el a normaszöveg-tervezetet, illetve vegyenek részt a hatpárti módosító indítványcsomag kidolgozásában. A szakértőket meghívta egyúttal a március 24-én tartandó első megbeszélésre is.

Ugyancsak levélben tájékoztatta Petrusán Györgyöt és más kisebbségi vezetőket arról, hogy a hatpárti tárgyalások legutolsó ülésén megszületett a politikai konszenzus, és egyúttal meghívta őt a március 25-i tájékoztató megbeszélésre.