>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

III IV V VI VII VIII IX XI XII

A MEH, a kisebbségi szervezetek és a Kisebbségi Kerekasztal képviselői részvételével megtartott politikai egyeztető tárgyaláson a felek megállapodtak abban, hogy szeptemberben meg kell kezdeni a kisebbségi önkormányzati választások sikeres megrendezéséhez szükséges jogharmonizációt, amely magában foglalta a kisebbségi törvény módosítását is. Megállapodás született az érvényes szavazatok számában, a kisebbségi önkormányzatok létszámában, illetve a tervezett kisebbségi „népszámlálás” elhalasztásában. A megbeszélések, amelyeket már szakértői egyeztetések is megelőztek, augusztus 10-én folytatódtak.

Az EJKVB tisztségviselői, tagjai és a pártok szakértői találkoztak a kisebbségi ügyekben illetékes intézmények vezetőivel. A találkozón Tabajdi Csaba elmondta, hogy a kormányváltás miatt késik a kisebbségi törvény jogharmonizációja, ugyanis a PM késve készítette el a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapra vonatkozó tervezetet, holott azt az Országgyűlésnek október 20-ig el kell fogadnia. Célszerűnek tartotta ez ügyben az előzetes egyeztetések folytatását, és hatpárti konszenzus kialakítását. Az államtitkár szerint módosításra szorult az oktatási fejkvóta-rendszer is, amellyel Lásztity Péró is egyetértett. Utóbbi arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is nyitott kérdés maradt a két önkormányzat viszonya, illetve a nyelvhasználat kérdése.

Az MNSZ elnöksége kialakította az állásfoglalását a választójogi, az önkormányzati és a kisebbségi törvény módosítására irányuló kormánytervezetekről. A dokumentum üdvözölte azt, hogy a Szövetség számos javaslatát figyelembe vették, de hiányolta ugyanakkor az országgyűlési képviselet biztosítását, a kisebbségi törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotását, a kisebbségi önkormányzatok számára az érdemi hatáskörök, források és infrastruktúra megteremtését, a megyei szint kialakítását, illetve a települési és kisebbségi önkormányzat viszonyának rendezését.

Murzsa Attila, a Roma Ifjúsági Szervezet elnöke egy, a kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltek számára rendezett gyöngyösi tréningen kijelentette, hogy a kisebbségi törvény nem tisztázza egyértelműen a testületek jogosítványait, valamint a finanszírozásuk forrásait. Ennek következtében „állóháború” alakulhat ki a települési és a kisebbségi önkormányzatok között.

Tabajdi Csaba látogatást tett az MNSZ-nél, és megbeszélést folytatott Hambuch Géza elnökkel és Schnaider Ágnes főtitkárral. A találkozó során áttekintették a kisebbségi törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A felek sajnálatosnak tartották azt, hogy az erre vonatkozó törvények nem készültek el az új kormány hivatalba lépése előtt, illetve késik a kisebbségi közalapítványokkal és a finanszírozással kapcsolatos előkészítés is. Az államtitkár tájékoztatása szerint így a szükséges módosításokat előreláthatólag szeptember végén fogja tudni tárgyalni az Országgyűlés. A szervezet elnökét pedig különösen az ombudsman megválasztása, a parlamenti képviselet megteremtése, valamint a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása érdekelte.

Az Országgyűlés az önkormányzati választásokkal összefüggésben több meghatározó jelentőségű törvényt fogadott el.

A választások elvi kérdéseit érintő 1994. évi LXI. törvény az Alkotmány módosításáról megállapította a kisebbségi önkormányzati választásokon az aktív (választás) és a passzív (választhatóság) választójogot. Mivel a kisebbségek már korábban is elvették a kisebbségi kötődésű, választójoggal rendelkező állampolgárok valamilyen szintű nyilvántartásba vételét, ezért a jogalkotó 1994-ben amellett döntött, hogy az ország területén élő, minden nagykorú magyar állampolgár jogává tette a kisebbségi önkormányzati választáson a választást és a választhatóságot. Így az alkotmányba két, egymással nehezen harmonizálható rendelkezés került, amelyek közül e később keletkezett érvényesült – a kisebbségi törvényben lefektetett szabad identitásválasztás elvével párhuzamosan. Amíg ugyanis az alaptörvény 68. § (4) bekezdése 1990 óta kimondta, hogy „a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre”, addig az 1994-ben kialakított 70. § (1) bekezdése szerint „a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és – ha a választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik – választó legyen.”

A választások reformját megjelenítő 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról október 6-án lépett hatályba. A jogszabály elsőként módosította a kisebbségi törvényt: megváltoztatta a kisebbségi jelöltek és listák kedvezményes települési önkormányzati mandátumszerzését (feles és egynegyedes szavazati arányok elérése), illetve rögzítette a helyi, közvetlen kisebbségi önkormányzati választások kisebb részben módosított eljárásjogi szabályait. A választások anyagi és eljárásjogi rendelkezéseit így 1997 végéig, a választási eljárásról szóló törvény megszületéséig a kisebbségi és a módosított, 1990-es önkormányzati választási törvények tartalmazták. Jelen jogszabállyal kikerült például a városi szintű kisebbségi önkormányzatok hétfős létszáma, megváltoztatta a helyi kisebbségi önkormányzati választás érvényességi feltételeit, illetve ezzel a módosítással vált lehetővé az 1995. novemberi választások megtartása.

Az 1994. évi LXIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról a létrehozott kisebbségi önkormányzati rendszer megalakulásával és működésével kapcsolatos kérdéseket érintette, amelyeket a kisebbségi törvény e törvény körébe utalt. A jogszabály vonatkozó részének alapvető célkitűzése a létrejövő helyi kisebbségi és a települési önkormányzatok harmonikus együttműködésének kialakítása volt, amely a későbbiekben során rendkívül sokrétű kritika tárgya lett.

A magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar kisebbség képviselőinek bécsi találkozóján a felek a két ország közötti barátsági szerződés megkötését sürgették, és egyúttal megfogalmazták elvárásaikat a kormányok felé. A szlovák kisebbség számára a dokumentum az országgyűlési képviselet biztosítását, az önkormányzati intézmények esetében az anyagi feltételek megteremtését, illetve az oktatási és kulturális intézmények alapítását szorgalmazta. Mata Mihály, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ügyvezető elnöke ugyanis rámutatott arra, hogy a hazai törvény szelleme és gyakorlata messze esik egymástól.

Az Országgyűlés elfogadta az 1995. január elsején hatályba lépő 1994. évi CIV. törvényt az 1995. évi költségvetéséről, amely többek között módosította a kisebbségi törvényt is. Az indoklása szerint a jogszabály összhangot kívánt teremteni az 1995-ben létrejövő országos és helyi kisebbségi önkormányzatok által működtetendő intézmények, és az állami és önkormányzati intézmények normatívái között. Az országos testület intézményei a normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézményekkel estek egy elbírálás alá, a helyi kisebbségi önkormányzatok az állami hozzájárulást a helyi önkormányzat útján vehették igénybe.