>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Az Országgyűlés miniszterelnökké választotta Orbán Viktort, és elfogadta a kormányprogramot. A dokumentumnak a hazai kisebbségekkel kapcsolatos fejezete hangsúlyozta, hogy a kormány összehangolt intézkedéssorozatot kíván indítani, amelynek alapja, „hogy a kisebbségi önkormányzatok rendszerét minél inkább közelíteni kellene egy kulturális autonómia intézményéhez. A kisebbségi önkormányzatok válasszák meg kulturális, oktatási és hagyományaik ápolását szolgáló intézményeik vezetőit, legyen beleszólásuk azok működésébe.” A kormány azt az álláspontot képviselte, hogy minden egyes esetet külön megvizsgálva az állam a kötelező feladatok leosztásával a finanszírozás hatáskörét is átadhatja a kisebbségi önkormányzatoknak, amelyek viszont elszámolási és folyamatos működtetési kötelezettséggel tartoznak.

A kormány 128/1998. sz. rendelete a kormány megalakulásával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról a NEKH felügyeletével Dávid Ibolya igazságügyi minisztert (MDF) bízta meg.

Orbán Viktor miniszterelnök 25/1998. sz. határozatában, július 15-i hatállyal felmentette tisztségéből Hegyesiné Orsós Évát, a NEKH elnökét.

Az igazságügyi miniszter és a belügyminiszter elkészítette a kormány részére a kisebbségi törvény módosításáról szóló előterjesztést.

Az EJKVB ülése döntött egy, a kisebbségi törvény és a kapcsolódó joganyag módosításának előkészületeivel megbízott ad hoc bizottság létrehozásáról. A Bizottság megvitatta egyúttal a kisebbségi ombudsman 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolót, amelynek keretében számos, a kisebbségi joganyaggal kapcsolatos probléma megfogalmazódott. Ezek között került felszínre a kisebbségi önkormányzatok hatásköre, finanszírozása, a megyei szintű kisebbségi önkormányzatok létrehozásának, illetve az országos testületek törvényességi ellenőrzése megteremtésének a szükségessége.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. Az ennek keretében felszólaló Schmidt Ferenc (FIDESZ) szerint a kisebbségi törvény már tervbe vett módosítását mielőbb meg kell oldani az egyre nagyobb számú kisebbségi önkormányzat kapcsolatának és hatáskörének a rendezése érdekében. Tabajdi Csaba (MSZP) egyetértett azzal, hogy az 1998-2002 közötti parlamenti ciklus első felében módosítani szükséges a jogszabályt, amelynek tervezete már az előző kormány alatt elkészült. Kulcselemnek ennek kapcsán a települési és a kisebbségi önkormányzatok viszonyrendszerének tisztázását, valamint az oktatási és kulturális intézmények átvételét tartotta. A módosítás ügyének fontosságára hívta fel a figyelmet Hargitai János is a felszólalásában.

Orbán Viktor miniszterelnök 37/1998. sz. határozatában, szeptember 15-i hatállyal, a NEKH elnökévé Doncsev Angelov Tosot nevezte ki.

Települési és kisebbségi önkormányzati választások, amelynek során 1360 kisebbségi testületet választottak települési szinten, közvetlen és közvetett módon.

Megtartotta az EJKVB ad hoc bizottsága az alakuló ülését és ennek keretében a programjának megbeszélését. A bizottság tagjai a következő országgyűlési képviselők lettek: Hargitai János elnök (FIDESZ), Csapody Miklós (MDF), Tímár György (1999-ig, majd Balogh József, FKGP), Jakab Róbertné (MSZP), Tabajdi Csaba (MSZP), Fodor Gábor (SZDSZ), és ifj. Hegedűs Lóránt (Magyar Igazság és Élet Pártja).

Budai János, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke és Szántó Nóra, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének elnöke megküldték Kósáné Kovács Magdának az október 18-i választások eredményével kapcsolatos állásfoglalásukat. A kisebbségi vezetők a megválasztott 167 román elektorból mintegy 67-től határolták el magukat. Hangsúlyozták, hogy a budapesti és kazincbarcikai román képviselők többségét nem ismerik, ők a román kisebbséggel korábban semmilyen kapcsolatban nem álltak, a nyelvet nem beszélik, illetve nem fejtettek ki a közösségi identitás ápolásához kapcsolódó – kulturális, tudományos – tevékenységet sem.