>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Kreszta Traján, a Battonyai Román Kisebbségi Önkormányzat elnöke tájékoztatásul megküldte Kósáné Kovács Magdának a kisebbségi önkormányzat határozat formájában elfogadott felhívását, amely a nem román képviselőktől való elhatárolódásra szólított fel.

Kósáné Kovács Magda válaszlevelében arról tájékoztatta Budai Jánost, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökét, hogy állásfoglalásukat megküldte Kaltenbach Jenőnek és Hargitai Jánosnak.

Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke a kisebbségek nevében megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségek javaslatait a kisebbségi törvény módosítását célzó egyeztetések témaköreire. Ezek szerint a törvénymódosítás főbb céljai, és az ezekhez igazodó témakörök között legyen a kulturális autonómia, a megfelelő jogi és pénzügyi feltételek megteremtése, a parlamenti képviselet kialakítása, a kisebbségi jogok kiteljesítése, a választási és más jogszabályok korrekciója a visszaélések kiküszöbölésének érdekében.

A feljegyzést az EJKVB főtanácsadója december 1-én továbbította az ad hoc bizottság tagjainak, illetve Hargitai János december 16-án küldte meg a kisebbségi ombudsmannak és a NEKH elnökének. Ez utóbbiakban az ad hoc bizottság elnöke jelezte a törvény-előkészítés 1999 elején történő megkezdésének szándékát. Dzindzisz Jorgosz ugyanaznap kelt másik levelében elvetette Hargitai Jánosnak a T/338. sz. törvényjavaslathoz (a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról) kapcsolódó, a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos indítványát, amelyet a képviselő végül nem is nyújtott be.

Kósáné Kovács Magda válaszlevelében arról tájékoztatta Kreszta Trajánt, a Battonyai Román Kisebbségi Önkormányzat elnökét, hogy a felhívásukat továbbította Kaltenbach Jenőnek és Hargitai Jánosnak.

Hargitai János levélben fordult Ambrus Jánoshoz, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatójához, amelyben a törvény-előkészítéshez szükséges háttéranyagokat igényelt.

Puporka Lajos, a Roma Sajtóközpont munkatársa elkészítette tanulmányát a kisebbségek parlamenti képviseletéről és a kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatairól, amelyet 1999. januárban juttatott el az EJKVB-hoz. Az utóbbi témakörrel kapcsolatban javasolta az aktív választójog megszigorítását, de ezzel együtt a regisztráció elkerülését, a választások időbeli elkülönítését, a jelöltek ábécé-sorrendben való szerepeltetésének módosítását, a szervezetek által támogatott jelöltek előnyben részesítését, valamint a települési önkormányzatban, kedvezményes mandátummal bíró kisebbségi képviselők hatáskörének korlátozását.

Az Országgyűlés elfogadta az 1999. január elsején hatályba lépő 1998. évi LXXXVI. törvényt a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról, amely az Orbán-kormány közigazgatási-szervezeti változtatásaival, a NEKH felügyeletének áthelyezésével összefüggésben módosította a kisebbségi törvényt. A jogszabály ezekhez a bekövetkezett változásokhoz igazította a MNEKK vezető testületeinek (kuratórium, felügyelő bizottság) személyi összetételét.