>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI IX X XI

A Magyarországi Örmények Szövetségének Elnöksége közleményt adott ki a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatban, amely a kisebbségi törvényt alkotmányjogi ellentmondásoktól sem mentesnek, és alapos korrekcióra szorulónak minősítette. Kifogásolta az elektori gyűlés határozatképességének 75%-os küszöbét, az elektori rendszer bonyolultságát, a többségi képviseleti elvet, a jelöltek ábécé-sorrendben való szerepeltetését a szavazólapokon. Felrótta a hatályos szisztémának a választási visszaélések lehetővé tételét, de ugyanakkor elvetette a regisztráció embertelennek tartott megoldását. Javasolta továbbá az újonnan állampolgárság szerzett személyek kisebbségi státuszát, bizonyos összeférhetetlenségi szabályok lefektetését, illetve a bejegyzett társadalmi szervezetek kizárólagos jelöltállítási jogát. Végül elfogadhatatlannak tartotta az örménység esetében a nyelvismeret megkövetelését.

Kaltenbach Jenő a választások során feltárt visszásságokról és a megoldási javaslatairól folytatott megbeszélést a kisebbségi vezetőkkel – ezek többségével a kisebbségi képviselők egyet is értettek. A résztvevők között a legnagyobb vitát a regisztráció kérdése váltotta ki. A kisebbségi biztos közölte, hogy a vizsgálat lezárásaként több törvény módosítását és megsemmisítését kezdeményezi, illetve a választásokkal összefüggésben indítványokat intéz az Alkotmánybíróság részére is.

Hámori József, nemzeti kulturális örökség minisztere megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatos álláspontját: az alapos szakértői munka elvégzéséhez legalább két hónapos határidőt tartott szükségesnek. Ez magában foglalná a kisebbségekkel való egyeztetést, véleményeik figyelembevételét, és így az új koncepció kidolgozását.

Tabajdi Csaba, az MSZP frakcióvezető-helyettese levélben arról tájékoztatta Hargitai Jánost, hogy a párt a törvénymódosítás irányával kapcsolatban a NEKH-nek az előző kormányzati ciklusban készített problémakatalógusát tekinti meghatározónak.

Bubenkó Csaba, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait. Ezek körében felvetette a kisebbségi önkormányzati középszint szükségességét, míg a kisebbségi hovatartozás esetleges regisztrálását elutasította.

Puss Lajos, az IM Közjogi Kodifikációs Főosztályának munkatársa megküldte Hargitai Jánosnak a törvénymódosítással kapcsolatos álláspontját. Indokoltnak tartotta a módosítás két lépcsőben való keresztülvitelét, elsőként a megegyezéssel zárult, majd a vitás kérdésekben. A politikai döntést, illetve alkotmánymódosítást is igénylő regisztrációt alkotmányosan nem találta kizártnak, de ennek során, az önkéntes akaratnyilvánításon kívüli minden egyéb igazolást a törvénnyel ellentétesnek ítélt. Alternatív megoldásként javasolta a választhatóság szigorítását, esetleges kisebbségi „vizsga” bevezetését. Szorgalmazta továbbá a választási küszöbök megszigorítását, a közvetett típus kiiktatását, az elektorok részvételi arányának és a többségi választási szisztéma átgondolását, az országos kisebbségi önkormányzat törvényességi ellenőrzésének megteremtését, a kisebbségi intézmények átvételének biztosítását, a települési és kisebbségi önkormányzatok viszonyának egyértelmű szabályozását, valamint a finanszírozás újraértékelését.

Az ad hoc bizottság megtárgyalta Kaltenbach Jenőnek „A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának megállapításai és intézkedései az 1998-99. évi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatai alapján” c. munkaanyagát, és meghallgatta az illetékes tárcák szakértőit és az országos önkormányzatok vezetőit. Hosszas vita bontakozott ki a regisztrációról, az aktív és passzív választójog esetleges korlátozásáról, amelynek hívei kisebbségben maradtak. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta, hogy a BM nem támogat olyan javaslatot, amely a regisztrációra épülne, hanem sokkal inkább a választási időpontok elválasztását és a közvetlen országos kisebbségi önkormányzati választást indítványozta. A frakcióktól és a szakértőktől beérkezett vélemények alapján összefoglalták a módosítással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és problémákat is.

A BM keretében munkaanyag készült, amely szerint a kisebbségi hovatartozás nem regisztrálható, így viszont a kisebbségi önkormányzatoknak rendeletalkotási, hatósági jogkör nem biztosítható, illetve az arányos finanszírozás sem igen megoldható.