>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Igazságügyi Minisztérium

A FIDESZ és a Kisebbségi Kerekasztal képviselőinek találkozóján a felek egyetértettek abban, hogy halaszthatatlan a kisebbségi törvény megalkotása, és abban, hogy a kisebbségi szervezeteknek önkormányzati státuszt kell kapniuk, de a jogok érvényesítéséhez a szükséges források megtervezése is szükséges a költségvetés kidolgozásakor.

Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely „döntően” egyetértett az IM június 5-i észrevételeivel. Javasolta, hogy a törvény adjon lehetőséget területi, regionális önkormányzati szövetségek létrehozására, illetve a helyi és az országos önkormányzat megalakítását illetően az alulról felfelé történő, demokratikus választást, illetve delegálást tartotta indokoltnak. Mindenképpen elkülönítendőnek tartotta ugyanis a kisebbségi önkormányzatokat és a társadalmi szervezeteket.

Raskó György, az FM közigazgatási államtitkára megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely az IM álláspontjával egyezően az egyesületi jog mellett tette le a voksát. Számos bekezdés törlését is javasolta, amelyek jórészt az Alkotmány vagy más jogszabályhelyek ismétlései voltak.

Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat alelnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését. Hangsúlyozta, hogy a tervezet szerinti kisebbségi önkormányzatok csak a létrehozásuk bonyolultságában és költségigényükben különböznek az egyéb társadalmi szerveződésektől, amelyek viszont az országos testület megalakításánál szerinte nem kikerülhetők. Álláspontja szerint a dokumentum nem adott választ a cigányság sajátos problémáira sem.

Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, megfogalmazva számos módosítási javaslatot.

Boros Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely egyetértését hangsúlyozta az IM észrevételeinek többségével. A cigány kisebbség szempontjából problémásnak ítélte a tervezet számos pontjának megvalósíthatóságát (anyaország fogalma, anyanyelvű oktatás stb.).

Pusztai Gyula, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely alapvetően egyetértett az IM ajánlásával.

Paál Huba, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely többek között felhívta a figyelmet a megyei önkormányzat hiányára.

Egerszegi Gyula, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetője arról tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet, hogy a tervezet nem tartalmazott a Főfelügyelőséget érintő szabályozást.

Inczédy János, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely fontosnak tartotta az MTA bevonásával a honos kisebbségek nevesítését. A kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban pedig az IM módosító javaslatait támogatta. Nem tartotta indokoltnak a törvény végrehajtásához szükséges becsült költségek közötti nagyságrendbeli különbségeket.

Zongor Gábor, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely az egyesületi jog mellett foglalt állást, és ezért túl részletesnek találta a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó tervezett szabályozást.

A NEKH elkészítette a Kodifikációs Bizottság számára a törvénytervezet államigazgatási egyeztetéséről szóló tájékoztatót. A dokumentum kitért a minisztériumok és országos hatáskörű államigazgatási szervek, a Legfőbb ügyész, a megyei és fővárosi közgyűlések elnökeinek, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének, valamint a kisebbségi szervezetek véleményeire. A minisztériumok közül a tervezettel az IM és a PM nem értettek egyet, átdolgozásokat Horváth Balázs és Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterek, Müller György, a MEH helyettes államtitkára és a KHVM tartottak szükségesnek. A kisebbségi szervezetek közül 12 véleményezte a dokumentumot, a Kisebbségi Kerekasztal addig a napig viszont nem.

Doncsev Toso Nagy Ferenc Józsefhez írott levelében tájékoztatta őt a Kerekasztalnak a tervezettel kapcsolatos álláspontjáról. Sajnálatosnak tartotta, hogy néhány kérdésben nem alakult még ki közös felfogás a NEKH és a Kerekasztal tárgyaló delegációi között (kisebbségi önkormányzatok intézményei, állami finanszírozási kötelezettségek), és ráadásul több tárca támadta a közös törvénytervezetet. Hiányolta, hogy a Kodifikációs Bizottsághoz beérkezett dokumentumokat a Kerekasztal nem kapta meg. Mindezek alapján újbóli politikai egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett.

Ülésezett a Rekoordinációs Bizottság, amelynek ülésére meghívták azt a kilenc minisztériumot, amely a véleményezés során nem, vagy csak átdolgozásokkal együtt tudott egyetérteni a törvénytervezettel. A megbeszélésen átadásra került az államigazgatási egyeztetésről készült NEKH-tájékoztató, illetve Báthory János 14-i feljegyzése. A minisztériumok képviselői közül az MKM képviselője egyetértését hangsúlyozta, míg az IM szakértője fenntartotta a törvénytervezettel kapcsolatos különvéleményét, és annak későbbi, megfelelő előterjesztését.

A Kodifikációs Bizottság ülése, amelyen ismertették a módosító indítványoknak a szerkesztőbizottság által feldolgozását, és megvitatták annak előterjesztését. Ennek keretében markánsan felmerültek a törvénytervezetet övező, egymással szembenálló nézetek, különösen pedig az IM és a PM oppozíciós álláspontjai. Az IM képviselője hangsúlyozta, hogy nem ellenzi a kormány elé történő terjesztést, de csak a saját véleményükkel együtt, mert a tervezetet végrehajthatatlannak és a jogrendbe nem illeszthetőnek ítélte. A PM szakértője szerint fékeket kell beépíteni, és megnyugtatónak azt nevezte, hogy a pénzügyi hatásokról inkább a költségvetési törvény rendelkezik. Doncsev Toso felhívta a figyelmet arra, hogy megítélése szerint néhány helyen már sérült az augusztus végi konszenzus.

Bogdán Tibor (IM Közjogi Főosztály) megküldte Manherz Károlynak a törvénytervezet részletes véleményezését, amely jórészt megismételte és fenntartotta az IM korábban már többször kifejtett álláspontját. Az IM egy fejezet keretében foglalta volna össze az egyéni és kollektív jogokat. A kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban ismételten, konkrét módosító szöveggel együtt javasolta az 1990. decemberi tervezeten alapuló, egyesületi jellegű megoldást, ami mellett a minisztérium már az 1991. szeptemberi véleményezésében is kiállt. Újból indítványozta továbbá a kisebbségi ombudsmanra vonatkozó, saját szabályozás megvalósítását is. Összességében úgy ítélte meg, hogy a törvénytervezet sok felesleges szabályt tartalmaz, áttekinthetetlen, és nem felel meg a minimális kodifikációs követelményeknek. Ezért a dokumentumot a kormányülésen való megvitatásra teljesen alkalmatlannak találta, de „a kialakult politikai helyzetre tekintettel” nem ellenezte annak beterjesztését.

A kormányülésre beterjesztésre került a Kodifikációs Bizottság által módosított, és a BM Választási Irodája által kiegészített törvénytervezet. Az október-november folyamán kialakítotthoz képest kisebb módosításokat tartalmazó tervezetet a kormány első olvasatban meg is tárgyalta. A kormány javasolta a nemzeti kisebbségek körének és az etnikai kisebbség fogalmának meghatározását. Az elhangzottak alapján a törvénytervezet átdolgozására lett szükség, amelyet a BM, az IM és a NEKH végeztek el. Ez utóbbinak lett az eredménye egy további, december 31-ei változat, amelyet egy későbbi feljegyzés szerint a NEKH érdemben már nem tudott befolyásolni.

Wolfart János a törvénytervezetnek a kormány elé történő terjesztéséről szóló feljegyzését készített Nagy Ferenc Józsefnek, amelyben tájékoztatta őt a törvénytervezet tartalmi és szerkezeti átdolgozásáról. A kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban az időközben elkészült BM variációt javasolta elfogadni az IM szövegével szemben, mert többek között az teszi lehetővé a kisebbségi szervezetek demokratizálódási folyamatának felgyorsulását.

Wolfart János több miniszter és államtitkár számára készítette el és küldte meg a NEKH állásfoglalását a törvénytervezet január 24-i változataival kapcsolatban: a hivatalvezető a BM és az IM tervezeteit egyaránt elfogadhatatlannak tartotta. Az előbbit azért, mert diszkriminatív, az utóbbit pedig azért, mert hiányzik belőle a következetesség az önkormányzatiság vonatkozásában (egyesületi jogalap erőltetése). Ugyanakkor a kisebbségi önkormányzatoknak a települési önkormányzati rendszerbe való beépítését jobb megoldásnak tartotta, mint a Kisebbségi Kerekasztallal egyetértésben beterjesztett egykori javaslatot. Aggályosnak tartotta viszont néhány kisebbség esetében az országos testület megalapítását, a nemzeti és etnikai kisebbségek külön-külön való meghatározását, az ehhez kapcsolódó és súlyos következményekkel járó diszkriminatív megoldást, valamint a taxációt.