Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
|
>> kronológiák >> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája |
|
Intézménymutató: Igazságügyi Minisztérium 2000. november 29. A kisebbségi vezetőknek az MTI-hez eljuttatott állásfoglalása szerint az országos önkormányzatok megelégedéssel nyugtázták, hogy az IM kikérte a véleményüket a NEKH leendő elnökének személyével kapcsolatban, és bíztak benne, hogy javaslataikat figyelembe veszik. Nyomatékosan kérték, hogy a kisebbségek iránt elkötelezett, azokat partnerként kezelő, problémáikkal azonosulni tudó vezető kerüljön a Hivatal élére, aki mindent megtesz a kulturális autonómia és az országgyűlési képviselet megteremtéséért, és kezdeményezi a szükséges jogszabályok módosítását. 2000. december 20.Orbán Viktor a 34/2000. sz. határozatával, december 20-i hatállyal Báthory Jánost nevezte ki a NEKH elnökévé. Az EJKVB ülése a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével, egyhangú szavazással erősítette meg a szándékát a hatályos szabályozás módosítása iránt. A bizottság úgy döntött, hogy addig nem nyújtja be a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amíg meg nem ismerik a kormány azzal kapcsolatos álláspontját. Báthory János az elakadt módosítás felgyorsítását ígérte. Ezzel kapcsolatban az előterjesztések mielőbbi megtárgyalására, és a kialakult álláspontról való tájékoztatásra március 21-én Kósáné Kovács Magda elnök és Láyer József alelnök közös levélben kérték Orbán Viktort. 2001. április 12.Az OCÖ aláírás nélküli levélben arról értesítette Hende Csabát, az IM politikai államtitkárát, hogy a kisebbségi önkormányzatok nem értenek egyet a törvénytervezetek módosítási javaslataival, és ragaszkodnak azok „visszavonásához”. 2001. május 8.Hende Csaba meghívta Kósáné Kovács Magdát a törvénytervezetek tárgyában, május 14-én, az IM-ben tartandó egyeztető megbeszélésre. 2001. május 14.A módosítással kapcsolatos kormányzati állásfoglalás előkészítése érdekében egyeztető értekezletre került sor a NEKH, az IM, a BM, az OBH, az ad hoc bizottság képviselői és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei között az IM-ben. Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM, a BM, és más érintett tárcák képviselőinek, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével tárgyalta meg a kisebbségi törvény módosításáról és a kisebbségi választásokról szóló törvénytervezeteket. Az elhangzottak alapján az előterjesztéseknek az Országgyűlés elé történő beterjesztéséről az EJKVB hivatott dönteni. A kisebbségi törvény módosítását a horvát, német és szlovák elnökök támogatták, míg a görög és a szerb elnök egyik tervezet benyújtását sem tudta támogatni. A bizottság felkérte az IM-et, hogy készítsen indoklást a kisebbségi törvény tervezett módosításához. 2001. november 7.Seereiner Imre, az IM helyettes államtitkára megküldte Kósáné Kovács Magdának a kisebbségi törvény módosításáról szóló tervezet indoklását. 2003. február 17.Második alkalommal sem bizonyult határozatképesnek a fővárosi szlovén önkormányzat elektori gyűlése, ezért ebben a ciklusban a szlovén kisebbség nem hozhatta létre budapesti érdekképviseletét. Krányecz Ferenc, az Országos Szlovén Önkormányzat elnökhelyettese szerint ennek oka az volt, hogy az autentikus szlovén elektorok nem kívántak együttműködni olyanokkal, akik szerintük nem tartoztak a közösséghez. Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Szászfalvi László expozéjában elmondta, hogy a kisebbségi ombudsmannak, a NEKH képviselőjének, az OVI vezetőjének, valamint Teleki Lászlónak a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos meghallgatását követően döntött Láyer József javaslatára úgy az EJKVB, hogy kezdeményezi az országgyűlési határozat elfogadását. A kormány képviseletében felszólaló Hankó Faragó Miklós, az IM államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány már a múlt év őszén megkezdte az egyeztetést a kisebbségekkel. A határozat tartalmával egyetértett, de nem tartotta indokoltnak konkrét határidő megfogalmazását, amelyhez viszont az ellenzék ragaszkodott. A kormány azonban rövid idő alatt megváltoztatta a határidővel kapcsolatos elutasító álláspontját. |
kapcsolódók
további kronológiák
|