>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Kormány

Heinek Ottó arról adott tájékoztatást, hogy egyetlen kisebbség sem értett egyet a kisebbségi törvény tervezett módosításával, amelyet eredetileg februárban tárgyalt volna a kormány. Elmondása szerint a tervezetet a kormány még e kormányzati ciklusban meg kívánja vitatni, bár az Országgyűlés menetrendjében már nem szerepelt. A kisebbségek aggályai elsősorban a kisebbségek létszámának tervezett felmérésére, az elektori rendszer eltörlésére, az országos önkormányzatok ellenőrzésére, illetve a pénzügyi garanciák hiányára vonatkoztak.

Heinek Ottó arról tájékoztatott, hogy a napokban a kisebbségekkel való egyeztetést követően, a megszületett egyezségek nyomán a cigány, a horvát, a német, a román, a szlovák és a szlovén országos önkormányzatok már támogatni tudták a tervezetnek a kormány elé kerülését, bár továbbra sem értettek egyet az előterjesztés minden pontjával. Józan-Jilling Mihály, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat alelnöke szerint ugyanis az el nem fogadás nagyobb hátrányt okozna a kisebbségeknek, mintha a tökéletes kidolgozáshoz ragaszkodnának.

A Magyar Hírlap beszámolt arról, hogy ebben a ciklusban már biztosan nem dönt a kormány a kisebbségi törvény tervezett módosításáról, ami a lap információi szerint a koalíciós pártok eltérő módosítási elképzeléseinek volt tulajdonítható. Többek között ezért javasolták a tervezetet további egyeztetésre. Az MSZP szerette volna a kisebbségi önkormányzati választásokkal együtt anonim módon felmérni a kisebbségek létszámát, míg az SZDSZ az országos önkormányzatok választásán változtatott volna.

Az Országgyűlés miniszterelnökké választotta Orbán Viktort, és elfogadta a kormányprogramot. A dokumentumnak a hazai kisebbségekkel kapcsolatos fejezete hangsúlyozta, hogy a kormány összehangolt intézkedéssorozatot kíván indítani, amelynek alapja, „hogy a kisebbségi önkormányzatok rendszerét minél inkább közelíteni kellene egy kulturális autonómia intézményéhez. A kisebbségi önkormányzatok válasszák meg kulturális, oktatási és hagyományaik ápolását szolgáló intézményeik vezetőit, legyen beleszólásuk azok működésébe.” A kormány azt az álláspontot képviselte, hogy minden egyes esetet külön megvizsgálva az állam a kötelező feladatok leosztásával a finanszírozás hatáskörét is átadhatja a kisebbségi önkormányzatoknak, amelyek viszont elszámolási és folyamatos működtetési kötelezettséggel tartoznak.

A kormány 128/1998. sz. rendelete a kormány megalakulásával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról a NEKH felügyeletével Dávid Ibolya igazságügyi minisztert (MDF) bízta meg.

Az igazságügyi miniszter és a belügyminiszter elkészítette a kormány részére a kisebbségi törvény módosításáról szóló előterjesztést.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. Az ennek keretében felszólaló Schmidt Ferenc (FIDESZ) szerint a kisebbségi törvény már tervbe vett módosítását mielőbb meg kell oldani az egyre nagyobb számú kisebbségi önkormányzat kapcsolatának és hatáskörének a rendezése érdekében. Tabajdi Csaba (MSZP) egyetértett azzal, hogy az 1998-2002 közötti parlamenti ciklus első felében módosítani szükséges a jogszabályt, amelynek tervezete már az előző kormány alatt elkészült. Kulcselemnek ennek kapcsán a települési és a kisebbségi önkormányzatok viszonyrendszerének tisztázását, valamint az oktatási és kulturális intézmények átvételét tartotta. A módosítás ügyének fontosságára hívta fel a figyelmet Hargitai János is a felszólalásában.

Az Országgyűlés elfogadta az 1999. január elsején hatályba lépő 1998. évi LXXXVI. törvényt a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról, amely az Orbán-kormány közigazgatási-szervezeti változtatásaival, a NEKH felügyeletének áthelyezésével összefüggésben módosította a kisebbségi törvényt. A jogszabály ezekhez a bekövetkezett változásokhoz igazította a MNEKK vezető testületeinek (kuratórium, felügyelő bizottság) személyi összetételét.

Kaltenbach Jenő a választások során feltárt visszásságokról és a megoldási javaslatairól folytatott megbeszélést a kisebbségi vezetőkkel – ezek többségével a kisebbségi képviselők egyet is értettek. A résztvevők között a legnagyobb vitát a regisztráció kérdése váltotta ki. A kisebbségi biztos közölte, hogy a vizsgálat lezárásaként több törvény módosítását és megsemmisítését kezdeményezi, illetve a választásokkal összefüggésben indítványokat intéz az Alkotmánybíróság részére is.

Hámori József, nemzeti kulturális örökség minisztere megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatos álláspontját: az alapos szakértői munka elvégzéséhez legalább két hónapos határidőt tartott szükségesnek. Ez magában foglalná a kisebbségekkel való egyeztetést, véleményeik figyelembevételét, és így az új koncepció kidolgozását.

Tabajdi Csaba, az MSZP frakcióvezető-helyettese levélben arról tájékoztatta Hargitai Jánost, hogy a párt a törvénymódosítás irányával kapcsolatban a NEKH-nek az előző kormányzati ciklusban készített problémakatalógusát tekinti meghatározónak.

Bubenkó Csaba, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait. Ezek körében felvetette a kisebbségi önkormányzati középszint szükségességét, míg a kisebbségi hovatartozás esetleges regisztrálását elutasította.

A kormány első olvasatban tárgyalta a három törvényt érintő, rövid távú módosítás tervezetét.

Az ad hoc bizottság ülésén szintén megtárgyalta a kisebbségi törvény rövid távú módosítását (a kisebbségi törvény és a kapcsolódó választójogi szabályok módosításáról szóló tervezetet), az OBH újabb, a regisztrációval összefüggő vitaanyagához fűzött BM észrevételeket, illetve a parlamenti képviseletről készített IM vitaanyagot. Ez utóbbi terén további anyagok kidolgozását tartották szükségesnek. A választásokkal kapcsolatban a képviselők és a felkért szakértők állást foglaltak a két legfontosabb kérdésben, az eltérő időpontban történő választás és a jelölés módjának ügyében. Röviden tárgyaltak az Erdélyi Magyarok Egyesületének kisebbségi kezdeményezéséről is.