>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Kormány

Kaltenbach Jenő az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel és a Magyar Rádió vezetőivel folytatott konzultációját követő sajtótájékoztatón mutatott rá arra, hogy milyen hiányosságok mutatkoznak a kisebbségi jogalkotás és –alkalmazás területén. Ide sorolta a parlamenti képviselet megoldatlanságát, a kisebbségi önkormányzatok jogállásának és finanszírozásának, valamint az országos és a települési önkormányzattal való viszony tisztázatlanságát. A kormány nem számolt még be a kisebbségi jogok érvényesüléséről, illetve nem teljesült még az országos önkormányzatok véleményezési joga sem.

A Miniszterelnöki Hivatalnak a Kormány 1996. évi I. félévi jogalkotási tervéről szóló közleménye a MEH illetékes politikai államtitkára és a NEKH elnöke felelősökként való megnevezésével irányozta elő a kisebbségi törvény módosítását.

Az EJKVB ülése meghallgatta Kaltenbach Jenőnek a hivatalba lépése óta eltelt időszakról szóló beszámolóját. Az országgyűlési biztos leszögezte azon álláspontját, hogy a kisebbségi törvényt módosítani kell, és szükségesnek ítélte a jogharmonizációt is. A meghallgatáson ezzel kapcsolatban kiderült, hogy mind a kisebbségi bizottság, mind pedig az illetékes kormányszervek támogatták a jogszabály módosításának tervét.

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a helyi és országos kisebbségi önkormányzati rendszer létrejöttének egyéves évfordulója alkalmából a parlamentben találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel és tagjaival. A tanácskozáson részt vettek az illetékes kormányszervek, a parlamenti bizottságok, a frakciók képviselői és a kisebbségi ombudsman is. Tabajdi Csaba a problémákról szólva a kisebbségi törvény módosításának szükségességét és a parlamenti képviselet megteremtését emelte ki. Farkas Flórián felszólalásában szintén a jogharmonizációra, a törvény módosításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Lásztity Péró a kulturális autonómia megvalósítása, és így a törvénymódosítás mellett érvelt. Ezzel kapcsolatban Kaltenbach Jenő kifejtette, hogy mind a kormány, mind pedig az EJKVB támogatja a törvény módosítására tett javaslatát.

A hét parlamenti párt és a tizenegy országos kisebbségi önkormányzat képviselői tanácskozást tartottak arról, hogy a kisebbségek jogai miként jelenjenek meg az új alkotmány koncepciójában. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jogharmonizáció keretében módosítani kell a kisebbségi törvényt is. Tabajdi Csaba ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mind a kormány, mind pedig az Országgyűlés jogalkotási terveiben szerepel a jogszabály módosítása, amelyre előreláthatólag az őszi ülésszak elején kerül sor.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. A kormánybeszámoló szerint a jövőben, a kisebbségi önkormányzati rendszer működési tapasztalatainak figyelembevételével folytatódik a jogalkotási és jogharmonizációs tevékenység, amely mindenekelőtt a kisebbségi önkormányzatok jogi és anyagi működési feltételeit kívánja javítani. Az előterjesztés előadója, Vastagh Pál igazságügyi miniszter szerint mind az Országgyűlésnek, mind pedig a kormánynak fel kell készülnie a kisebbségi törvény átfogó felülvizsgálatára. Megítélése szerint ugyanis a működés tapasztalatai már lehetővé teszik a jogszabály nagyobb mértékű módosítását. Kovács Kálmán (KDNP) ellenzéki képviselő viszont – a kormány bírálata kapcsán – éppen a törvénymódosítással kapcsolatos félelmének adott hangot. Tabajdi Csaba (MSZP) szerint egy közepes mértékű módosítás indokolt, amely nem érintené a törvény alapszerkezetét. Több tartalommal kívánta megtölteni a kisebbségi önkormányzati rendszert, kiteljesíteni a kulturális autonómiát, illetve tisztázni a települési és a kisebbségi önkormányzatok viszonyát. A beszámolót az Országgyűlés a másnapi ülésén fogadta el.

Tabajdi Csaba, Kuncze Gábor belügyminiszter és Vastagh Pál igazságügyi miniszter elkészítették az előterjesztést a kormány részére a kisebbségi törvény módosításáról. A javaslat a kisebbségi önkormányzatok létrejötte óta eltelt három évet elegendőnek ítélte a problémák és hiányosságok felszínre kerülése, és az így összegyűjtött tapasztalat szempontjából. Az előterjesztés felelevenítette azt a már az 1993-as normaszövegből kiiktatott elképzelést, amely egy, a kisebbségi önkormányzati választásokhoz kötődő anonim felmerésről rendelkezett. Meghatározta továbbá a kisebbségi önkormányzat fogalmát, pontosította a választási szabályait, a szervezetét és működését, a feladat- és hatásköreit, az ezekkel kapcsolatos finanszírozási szabályokat (ideértve az intézményfenntartást is), illetve a települési önkormányzattal fennálló kapcsolatokat. Megszüntette a közvetett módon létrejövő kisebbségi önkormányzat kihasználatlan intézményét, de lehetőséget teremtett a megyei szint elektori úton történő kialakítására, és rendezte az országos testület törvényességi ellenőrzésének kérdését. Ez utóbbinak módosította némiképp a létrehozási szabályait is.

A tervezett módosítással összefüggésben a NEKH munkaanyagot állított össze („A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítására vonatkozó javaslatok a törvény szerkezeti rendjében”). A dokumentum tételesen felsorolta a törvény végrehajtása során felmerülő problémákat és ellentmondásokat, amelyek megoldására – jórészt az előterjesztésben is megjelenő – javaslatokat fogalmazott meg.

Horn Gyula a Magyarországi Németek Napja alkalmából rendezett ünnepségen jelentette be, hogy a kormány februárban fogja tárgyalni a kisebbségi törvény módosítását.

Megjelent a Magyar Közlönyben a MEH közleménye a kormány 1998. I. félévi jogalkotási tervéről, amely az elfogadandó törvényjavaslatok körében, az igazságügyi miniszter felelősként való megjelölésével irányozta elő a kisebbségi törvény módosítását.

Farkas Flórián egy pilisvörösvári konferencián elmondta, hogy már eljuttatták a kormánynak a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó javaslataikat, amelyek a kisebbségi önkormányzatok számára a szociális autonómia szükségességét is tartalmazták.