>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Kormány

Heizer Antal a törvénymódosítást sikerként értékelve, a regisztráció problémájával kapcsolatban az alábbiakat jelentette ki az Amaro Dromnak: „a kérdés az volt, hogy mennyit tudunk előrelépni. Meggyőződésem továbbra is, hogy a kisebbségi közösségeknek biztosítani kell az önvédelemhez való jogot. Ki kell találni, meg kell határozni, hogy ki tartozik a roma közösséghez, ki a németekhez, és így tovább. Mi úgy gondoltuk, és a kormány egy ilyen javaslatot nyújtott be 2004-ben az Országgyűlésnek, hogy az önmeghatározás jogát a kisebbségi közösség kezébe kell adni. Az persze a magyarországi kisebbségpolitikai helyzetet jellemzi, hogy a gondolattal mindenki egyetértett, aztán ki-ki végiggondolta a saját közössége helyzetét, és egy sor félelem lépett fel, különösen, amikor a jogszabályalkotásnak abba a fázisába jutottunk, hogy az országos önkormányzat által létrehozott névjegyzék-bizottságok lennének azok, amelyek ezt eldöntik, hisz tudjuk, hogy az országos önkormányzatok több közösségnél még a kisebbségi közösségen belül is egy irányultságot, illetve egy civil szervezetet vagy tömörülést képviselnek, és talán jogosak is lettek volna azok a félelmek, hogy az általuk létrehozott névjegyzék-bizottságok valamilyen módon befolyásolhatják a következő választásokat. De erről ma felesleges beszélni, mivel az Országgyűlés több mint egyéves vita után egy másik rendszert fogadott el. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy kettő vagy három helyett egyet sikerült előrelépni, de ez nagyon fontos lépés.” Hozzátette azt is, hogyha a 2006-os választások során komoly hibák mutatkoznának, akkor a jogszabálycsomagot tovább kell alakítani, adott esetben keményebbé tenni.

Göncz Kinga találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. A megbeszélésen a kisebbségi vezetők javaslatot tettek meghatározó koncepcionális kérdéseknek a kormányprogramba való beemelésére.

Az Országgyűlés elfogadta a kormányzati szervezet-átalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvényt, amely – december 22-ei hatállyal – módosította a kisebbségi törvényt. Ennek értelmében a törvény által nevesített NEKH helyébe a „nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok  ellátásáért felelős szerv” megjelölés került. A törvény felhatalmazta a kormányt arra, hogy kijelölje ezt a felelős szervet.

Gémesi Ferenc, a MEH külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a Kisebbségekért Díj átadási ünnepségét követően találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. A megbeszélésen arról tájékoztatta a kisebbségi vezetőket, hogy a hazai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálását 2007. január elsejétől a Miniszterelnöki Hivatal látja el, illetve veszi át a december 31.-ével megszűnő NEKH reszortjait.

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáról és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer átalakításáról szóló 363/2006. (XII. 28.) Kormányrendelet a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt csupán átmeneti időre, 2007. január 1-31. között jelölte ki a vonatkozó feladatok elvégzésére azzal, hogy a hazai kisebbségpolitika és a NEKH irányítása egyidejűleg MEH hatáskörébe került. A kormány január végétől ugyanakkor megszüntette a NEKH-et, általános jogutódjául pedig a MEH-et nevezte meg.

Szilvásy György kancelláriaminiszter találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. A munkamegbeszélésen biztosította a kisebbségi vezetőket a kormány partnerségi szándékáról a kulturális autonómia kiterjesztésével kapcsolatban.

A Közjogi munkacsoport megtartotta az első ülését, amelynek keretében elfogadták a munkacsoport ügyrendjét és munkatervét, valamint áttekintették a kisebbségek parlamenti képviseletével és kedvezményes mandátumával kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokat és dokumentumokat. Az ülés résztvevői úgy foglaltak állást, hogy mindkét jogintézmény megteremtéséhez „szükségesnek látszik” az Alkotmány módosítása, legalább alternatívaként való feltüntetésben. Előzetes konzultációt folytattak a kisebbségi törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéséről (az országos kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési szervként történő működése), illetve megtárgyalták „A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről” szóló kormányrendelet-tervezet munkaanyagát, amelyben számos akadályozó és kifogásolandó elemet találtak.

Az OCÖ székházában rendezett szakmai tanácskozáson Gémesi Ferenc kijelentette, hogy az év végéig a kormányzat három munkacsoportja szakmai konkrétumokat fog tudni készíteni a legfontosabb közjogi kérdésekben, és szakmai megállapodás is születhet a kisebbségi törvény módosítása, a területi kisebbségi önkormányzatok működése, finanszírozása és szerepe, illetve a kisebbségi média ügyében. Kolompár Orbán szerint veszélyben van a kisebbségi önkormányzati rendszer, mert testületeik kiszolgáltatottak, a megyei közgyűlésektől, a települési önkormányzatoktól és a jegyzőktől függnek. A kedvezményes települési önkormányzati mandátum megszüntetésével pedig mintegy 800 roma képviselő szorult ki a képviselőtestületekből.

Gémesi Ferenc sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a kormány a ciklus végéig meg kívánja erősíteni a kisebbségek intézmények átvételét és működtetését magában foglaló kulturális autonómiáját, és rendezni szeretné a parlamenti képviselet ügyét. A célok között szerepel továbbá a civil szféra bekapcsolása, véleményük figyelembe vétele a döntéshozatalban, valamint a kisebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek aktívabb együttműködésének elősegítése.

Kállai Ernő találkozott Szili Katalinnal, akit tájékoztatott arról, hogy a kisebbségek közös céljainak összehangolt megfogalmazására megalakítják a II. Kisebbségi Kerekasztalt. A házelnök a kisebbségi vezetőkkel való május végi találkozóján, a Magyarországon élő nemzetiségek fórumának életre hívását javasolta, amelyben helyet kapnának a kormány és a parlamenti frakciók képviselői is.